Amióta Facebook a világ, bárki pár perc alatt véleményt formálhat bármiről, és szóvá teheti, ha valami nem tetszik neki környezetében. Mivel az önkormányzatok vannak a legközelebb az emberekhez, sokan hajlamosak arra, hogy ha valamilyen probléma merül fel környezetükben, annak megoldását a település vezetésétől várják. Sok esetben azonban egy-egy helyi önkormányzat nem illetékes a kérdésben, nincs hatásköre, így nem tud lépni az ügyben. Legfeljebb kérhet, lobbizhat az illetékes szervnél – például a kormánynál, állami hivatalnál – a megoldás érdekében. Az alábbiakban Komárom példáján igyekszünk röviden bemutatni azt, miben illetékes egy helyi önkormányzat, és miben nem.

Örök téma az utak felújításának kérdése. Minden első osztályú főút állami kezelésben van, pontosabban a Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) felel a karbantartásukért. Két ilyen főút halad keresztül Komáromon: az I/63-as és az I/64-es – a Cirill és Metód körforgalomtól kiindulva a Pozsony felé, Érsekújvár felé és Dél-Komárom felé vezető kétsávos szakaszok is állami utak.

Mindez azt is jelenti, hogy az itteni körforgalmakról is az állam gondoskodik, a kereszteződések esetleges átépítéséről, például az izsai körforgalom kialakításáról is alapvetően az államnak kell döntenie – bő 10 év után most már tényleg úgy tűnik, a körforgalom egy éven belül megépül. Ugyanígy, állami döntésre lenne szükség egy elkerülő út építéséhez – az óriási költségek miatt a helyi önkormányzat akkor sem tudná megépíteni, ha minden pénzét erre költené. A Vág-híd, a felnyitható kis Duna-híd, az Erzsébet híd és a Monostori híd is az SSC hatáskörébe tartozik.

A II. és III. osztályú utak fenntartója a Nyitra Megyei Önkormányzat. Például a Gúta és Komárom közötti 573-as másodrendű közutat nemrégiben megyei forrásból újították fel. Ennek az útnak van Komáromon keresztül haladó szakasza is, mégpedig a Mezőgazdasági iskola utcája – ez az egyetlen megyei útszakasz a városon belül. Miután a Magyar Szövetség erős frakcióval rendelkezik a megyei parlamentben, az elmúlt években több megyei forrás is irányul régiónkba. Komárom önkormányzata azonban mind a megyei utakkal, mind az állami utakkal kapcsolatban legfeljebb kérhet, nyomást gyakorolhat, lobbizhat az említett helyeken.

A városon belüli többi út viszont Komárom hatáskörébe tartozik. Mivel uniós forrásból felújításukra nem igazán lehet pályázni – csak speciális esetekben –, ezekre a településeknek saját pénzükből kell költeniük, ahogy a járdákra és más városi közterületekre is. Ezek állapota teljesen az önkormányzattól függ. Vagyis itt már van értelme annak, hogy a lakosok kérjék egy-egy szakasz felújítását, felhívják a városvezetés és a képviselők figyelmét egy-egy konkrét esetre. Természetesen a felújítások nem csupán a jószándéktól függenek, komoly pénzügyi vonzata van az útfelújításnak.

Kaszálás, temető, iskolák

Tavasszal a fűkaszálás minősége, a zöld területekről való gondoskodás slágertéma – Komáromban az önkormányzat több mint 150 ezer négyzetméternyi zöld területet kezel. A fűnyírás és a kertészeti munkák alapvetően a KN Smart Servis új városi cég alá tartoznak – vagyis a panaszokkal elsődlegesen őket kell keresni –, a munkákba külsős cégek is besegítenek megbízás alapján.

Ritkaság, amikor egy temető nem a helyi önkormányzat tulajdonában van, Komáromban mégis így alakult – a katolikus temetőért és a református temetőért is az illetékes egyház felel. Vagyis jogilag a városnak nincs köze egyik temetőhöz sem – ez a katolikus temető kapcsán lényeges, hiszen a gondnokság váltása következtében komoly problémák kerültek felszínre.

Nem aranyszabály, de az óvodák és alapiskolák zömét a helyi önkormányzatok működtetik az állami normatív támogatás felhasználásával, emellett akadnak egyházi és magánintézmények is. Jellemző az is, hogy a gimnáziumokat, középiskolákat a megyei önkormányzat működteti.

Megyei fenntartásúak egyes egészségügyi intézmények – a komáromi kórház megyei tulajdonban van, ám egy magántársaság üzemelteti –, de számos kulturális intézmény is, így a Komáromi Jókai Színház, a Szinnyei József Könyvtár és a Duna Menti Múzeum. Ugyanakkor könyvtárakat, múzeumokat adott esetben helyi önkormányzatok is működtetnek, ahogy helyi művelődési központokat is; például a gútai egészségügyi központ ugyancsak helyi fenntartású. Idősotthonokat, szociális otthonokat bizonyos esetekben a település, más esetekben a megyei önkormányzat működteti, illetve – ahogy a legtöbb területen – itt is vannak magánszolgáltatók.

Mennyit keres egy képviselő?

Viszonylag gyakran hallani, hogy micsoda pénzeket tesznek zsebre a városi képviselők, ám a valóságban ez nagyon nincs így – a parlamenti képviselőkkel ellentétben a helyi képviselők kifejezetten alacsony bért kapnak. A törvény értelmében a helyi képviselők alapbére a mindenkori polgármester alapfizetése 1/12-ed részének felel meg.

A polgármester alapbérét pedig törvény szabályozza, az adott település népességének függvényében, illetve az országos átlagfizetés figyelembe vételével – utóbbi 2024-ben 1524 euró volt. Komárom a 20 ezer és 50 ezer lakos közötti kategóriába esik, ami 3,21-es szorzót jelent. Vagyis Komárom polgármesterének jelenleg bruttó 4892 euró a törvényből adódó alapfizetése – ugyanannyi, mint minden más hasonló népességű városban.

Ebből már kiszámolható, hogy egy komáromi városi képviselő bruttó alapbére 407 euró – ami egyébként nettóban csupán 286 euró körüli összeg. Ezenkívül a képviselők némi pluszpénzre is jogosultak akkor, ha városi tanácstagok, egy városi szakbizottság elnökei (havi bruttó 80 euró) vagy alelnökei (havi bruttó 30 euró), illetve, ha egy-egy városi vállalat felügyelőbizottságában foglalnak helyet (ez változó összeg), továbbá például akkor, ha esketnek  vagy éppen egy eseti bizottságban vállalnak munkát. Mindebből látszik, hogy városi képviselőségből nem lehet megélni – átlagosan havi bruttó 500 eurót keresnek, vagyis nagyjából 350 eurót kapnak kézhez.

Természetesen a polgármesteri bér már egy más kategória, ami azonban érthető: a települések vezetői felelnek az önkormányzati döntésekért, végső soron ők írják alá azokat. A polgármesterek törvényből adódó alapbérét a képviselőtestület legfeljebb 60 százalékkal emelheti meg – Komárom polgármestere esetében a képviselők 30 százalékos emelést hagytak jóvá második választási ciklusa elején.         

Csaba Ádám
(nyitókép: Kováč Zsófia Anna)

Fejlesztések kétmillióból
Megújul a Vág-híd, lesz izsai körforgalom
Két körforgalom épül az újvári úton
További hullámokat vet a temető-ügy