Mi a helyzet a vizünkkel?

A komáromi vízgazdálkodási vállalat a járás 17 településén szolgáltat. A KOMVaK neve többször elhangzik a kampányban, azonban a legtöbb lakosnak nehéz átlátni a helyzetet. Bemutatjuk a részleteket és a rázósabb kérdéseket. Ki dönt a víz áráról és mi a helyzet a tartozással? 

 

A kampány során gyakran előbukkan a KOMVaK rt. neve, azonban a hétköznapi emberek számára nehéz átlátni a vita lényegét. A sajátos viszonyrendszer miatt még a döntéshozók is gyakran bizonytalanok, hogy pontosan milyen a leosztás a város és a társaság között, és milyen hatáskörökkel és kötelességekkel van felruházva a két fél. Az egyik leglényegesebb tudnivaló, hogy a vízgazdálkodást kezelő eszközök nagy része Komárom tulajdonában van, s ezeket a vízmű csak bérli a várostól. Emellett a KOMVaK rt-nek a város a 100 százalékos részvényese.

Kezdetektől napjainkig

A vízgazdálkodási vállalat indulása a mečiari időszakhoz köthető, amikor egy politikai alapon összehozott privatizációs törvény következtében 1997. november 17-én a városhoz kerülhetett a komáromi vízgazdálkodási rendszer. A következő két évben egy furcsa gazdálkodásban működött az irányítás, ennek egyes részletei homályosak. 1999-ben a Civitas lakáskezelőhöz került a vízgazdálkodás, majd 2000. november 1-én megalakult a KOMVaK rt. Az alakuló közgyűlés elnöke a mostani igazgató, Cséplő Gábor volt, de 2007-ig Fekete István volt a társaság igazgatója, nyugdíjba vonulása után vette át Cséplő a vezetést. A város és a KOMVaK közti komplex szerződést 2003-ban írták alá és 20 évre szól.

A KOMVaK az induláskor lényegében a nulláról kezdett. A város által átadott eszközök nagy része elhasznált volt, azokat is bérelnie kellett. Az elmúlt 14 évben saját gépparkot épített a cég, így a korábban külsősök által elvégzett hibaelhárításokat ma már saját eszközökkel, maguk tudják megoldani. Az elmúlt másfél évtizedben a feladatkörök átszervezése is lezajlott. Induláskor 128 alkalmazottjuk volt, míg manapság jóval több munkát kb. 100 alkalmazottal végeznek el.

A KOMVaK a kezdetekkor csak Komáromot szolgálta, majd az évek során épült ki a 17 községet átfogó rendszer. A bővítést a gazdasági helyzet mellett egyfajta kényszer is szülte, mivel Komáromban jelentősen csökkent a vízfogyasztás mennyisége. Míg a rendszerváltás előtt Komáromban napi 22 ezer köbméter víz fogyott, addig ma már óriásit zuhanva ez csak 8 ezer körül mozog. A vízkitermelés esetén viszont a kutak akkor működnek jól, ha folyamatos a kitermelés, ami a fogyasztás mennyiségének fenntartására ösztönzi a vállalatot. Fontos állomás volt a fejlődésben 2005, amikor beindult a biológiai szennyvíztisztítás, mely az új uniós normákhoz igazodik. A szennyvíztisztításról érdemes megjegyezni, hogy magasan ráfizetéses, a vízszolgáltatással kompenzálják a kiadásokat.

A komáromi vízműrendszer 112 éves múltra tekint vissza, ekkor kezdték az első csatornák építését, a belvárosból indulva, fokozatosan bővítve. A jelenlegi csatornarendszer átlagos életkora 57 év, de még mindig használják a százéves csöveket is. Furcsa, de manapság a vállalatnak nem a legöregebb hálózattal van a legtöbb gondja, hanem a szocializmusban épültekkel. A hibajelentések főleg a 60-as, 70-es években lerakott acélcsöveket és a 80-as években használt PVC-csöveket érintik, a monarchia idejéből származó vezetékekkel alig akad gond.

A rendszer teljesen kiépült, a 17 településen is folyamatos a bővítés, több helyen most építik a csatornahálózatot. A szennyvízrendszer gravitációs megoldással működik, így 17 ún. átemelő állomás (ebből 2 nagyobb) van forgalomban, ahol a szennyvizet felemelik, hogy újra a saját súlyával folyjon tovább. A vízkészlet az Erzsébet-szigeten kerül a felszínre 25-28 méter mélyről, itt egy öregebb és egy újabb kútrendszer van üzemben. A víz minősége kiváló, több laboratóriumi mérés igazolja, hogy az áruházakban kapható asztali vizek minőségét is sokszor meghaladja.

Az elmúlt időszakban több pályázati pénzt tudott lehívni a vállalat, közel 9 millió eurós értékben. A legutolsó nagyobb falat a víztisztító állomás bővítése 5,1 milliósért, aminek csupán 5 százalékát fedezi a város. A vállalat kimutatása szerint 2011 óta a pályázati pénzeken felül 8 milliós fejlesztési tételt maguk vállaltak be, ezek közt volt a kavai rendszer kiépítése 1,4 milliós összegben, és az 1,58 milliós felújítás az Erzsébet-szigeten. Az Ekelt és Megyercset érintő fejlesztésre 3,1 millió eurót költöttek.

viztisztitoKEP

Ki dönt a víz áráról?

A lakosokat leginkább érintő kérdés a víz és az elfolyó víz díja. Ez ma már nem alacsony, azonban a KOMVaK országos összehasonlításban az olcsóbb szolgáltatók közé tartozik. A Gúta környékét is ellátó Nyugatszlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat (ZSVS) például a víz köbméterét adóval 1,2962 euróért adja, a KOMVaK viszont 1,0994 euróért szolgáltat, ami közel 20 centes különbség. A szennyvíz esetén a két szolgáltató közt szinte egyforma az ár, csupán egy centes a különbség a ZSVS javára. Járásunkban a legolcsóbban az ógyallaiak jutnak vízhez, ahol az MsVaK nevű helyi cég szolgáltat vizet 0,9386 köbméterenkéntri áron, a szennyvízelvezetés viszont Ógyallán a legdrágább a régióban. Az ógyallai vállalat azonban csak helyi szolgáltatás.

A víz árának meghatározása is érdekes téma. Korábban többször vált politikai kérdéssé, hiszen az árregulációs hivatal (ÚRSO) mellett a képviselőtestületnek is rá kellett bólintania az áremelésre. Bár az elmúlt két évben egy törvénymódosításnak köszönhetően ez nem volt szükséges, a jövőben egy újabb módosítás miatt újra beleszólhatnak majd a városatyák az árképzésbe. A vízmű vezetése szerint a bevételeket folyamatosan a rendszer karbantartására és fejlesztésére kéne költeni. Amennyiben a vízdíjak politikai nyomásra nem követik legalább az inflációt, úgy a rendszer karbantartásán kell megspórolni az összegeket, ami később a hatékonyságban és a hibásodásban előjön. A vezetőség szerint érdemesebb volna egy konszenzus az árképzésről – más városok példája alapján – ahol az új árak automatikusan követik legalább az inflációt.

Kényes kérdések a vállalat körül

A vállalat körül több vitás kérdés borzolja a kedélyeket. Adódik ez a fura vagyoni viszonyból is, mivel a KOMVaK esete szlovákiai különlegesség. A legtöbb vállalat korábban úgy jött létre, hogy az önkormányzatok egy közös társaságba bevitték a vagyonukat, s ennek alapján kaptak részesedést (részvényeket). A KOMVaK-nak azonban alig van saját vagyona, a rendszer jelentős részét bérli a várostól, ami számos könyvelési gubancot okoz. Míg a vállalat visszatéríthetné az ÁFÁ-t, addig a város erre nem jogosult, ami 20 százalékos többletköltséget termel egy versenyhelyzetben. Ugyancsak vitás kérdés néhány feladat, például a vízórák cseréje, ami a törvény szerint a vagyon tulajdonosának a feladata lenne.

A KOMVaK kapcsán sokszor felvetik, hogy a városnak kevés beleszólása van az irányításba, ezért egy szorosabb szerződés volna szükséges. A társaság vezetői viszont megfelelőnek tartják a mostani helyzetet, mondván, egy részvénytársaság működése törvényből adódóan nyitott, a képviselők több kérdésben is dönthetnek és a felügyelőtanácsban is ott ül a testület képviselője (Szabó Béla és Győrfi László). Hangsúlyozzák, a legfontosabb az állandó fejlesztés, amivel a város vagyona bővül és a víz versenyképes ára, ahol az eredmények magukért beszélnek.

Sokszor szóba kerül a KOMVaK tartozása, amely esetén az éves elszámolás 6 millió eurót említ. Erről érdeklődve azt tudtuk meg a vállaltnál, hogy valóban ekkora összeg volt az év végén, azonban ennek összetételét érdemes figyelembe venni. Egy 4,2 milliós tétel a folyamatban lévő fejlesztésekre felvett kölcsön, ezt a megadott rendben törlesztik. Közel 800 ezres a vállalat fizetnivalója, ami egy közel 6 milliós éves forgalommal dolgozó cégnél folyamatosan változik, ezek közül több fizetési határidőn belül van. Az elszámolás szerint 1,2 millióval tartozik a cég a városnak, amely az általuk megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, amire a szerződés szerint kötelezve vannak. A vezetés ennek kapcsán arra utal, hogy ennél az összegnél jóval többet megvalósítottak, de való igaz, hogy hivatalosan nem lett elszámolva a város és a vízmű között, ezért adósságként szerepel a könyvelésben.

A politikai vonatkozások bizonyosan mindig teret kapnak a KOMVaK körül, hiszen a hatalmas forgalom mellett egy stratégiai jellegű cégről van szó. Az viszont egészen bizonyos, hogy Komárom városának érdemes odafigyelnie a gazdasági szempontokra, mivel jelenleg ez a részvénytársaság messze a legértékesebb darab a városi csomagban.

Keszegh Béla

Top