Megint divat az olvasás

IMG_20200310_143500

Az elmúlt évtizedekben egyebek mellett elsirattuk a nyomtatott könyveket, egy sor dél-szlovákiai könyvesboltot, a hazai magyar könyvkiadást… Aztán belép az ember, mondjuk, a komáromi Diderot-ba, és arra gondol: ha független kereskedőként ez fenntartható, annyira mégsem lehet reménytelen a helyzet. Március a könyv hónapja – egy könyvesbolt kihívásairól és az olvasói szokások alakulásáról Bölcskei Dénessel beszélgettünk.

• A Diderot közel 15 éve nyitott meg Komáromban. Ha visszapillant erre a másfél évtizedre, alapvetően milyennek látja a történetet: könyvesboltot működtetni inkább szembeszegülés a korszellemmel, vagy egyszerűen meg kell találni a modernebb, új utakat?

– Anyukám egész életében könyvesboltban dolgozott, ebben a közegben nőttem fel. Amikor az első helyszínen, 30 négyzetméteren megnyitottam a boltomat, tudtam, mit szeretnék másképp csinálni, sok mindent pedig saját káromon tanultam meg. Közben folyamatosan alkalmazkodni kellett a változó környezethez. Például amikor megjelent az első nagy magyar könyves webáruház, és mindent letarolt, reagálnunk kellett. Nyolc éve működik a webshopunk, most tartunk ott, hogy már elég retrónak érezzük, éppen modernizáljuk. A 15 év alatt voltak nehezebb időszakok, de 4-5 éve azt tapasztaljuk, fordult a helyzet: megint divat az olvasás.

• Mi történt?

– Egyfajta generációváltást, fiatalodást érzékelünk. Ez a könyvek megjelenésében is tetten érhető: elmentek az öregek, új grafikusok dolgoznak a kiadóknál, az unalmas, klasszikus könyvborítók helyett izgalmas, a műfajokat, a tartalmat megszólaltató borítók jöttek. Gyönyörű könyveket vehetünk a kezünkbe, néha már-már az az érzésem, elsősorban borítót vásárolunk. Nagyon sokat lendít a könyvpiacon az is, hogy Hollywood kilóra vásárolja fel a megfilmesítési jogokat, hogy irodalmi művekből készülnek sorozatok: sokan azért olvasnak el egy könyvet, mert készül belőle filmes adaptáció. A Vajákot például nyolc éven keresztül nem lehetett eladni, hiába állt itt a polcon. Messze nem tart ott ma sem, mint a Trónok harca, ami mindent vert, de azt jósolják, hogy hasonlóan sikeres lehet. Azt is látjuk, mennyire befolyásolják az érdeklődést a könyves bloggerek, a közösségi oldalak. A Móra ilyen szempontból tanulságos példa: hiába vannak jó szerzői, jó gyerekkönyvei, sokáig érezhető volt a hendikepje, hogy ezen a téren nem tudta időben felvenni a versenyt. A másik oldalon ott a Könyvmolyképző Kiadó, amely elsősorban a „young adult” vonalat viszi, nagyon profin nagyon ügyes bloggereket használ, vizuálisan is élményt jelentenek a bejegyzéseik, egyszerűen muszáj odakattintani. Ezek az olvasói recenziók ma már fontosabbak, hatásosabbak, mint a kritikák.

IMG_20200310_143617

• Ha szétnézünk a Diderot-ban, szembeötlő a nagyon széles és nagyon színes kínálat. Vannak olyan műfajok, területek, amelyek a bolt „megélhetése” szempontjából kiemelten fontosak? És mi az, amit inkább csak presztízsből tart a kereskedő?

– Egyértelműen a gyerekkönyvek fogynak a legjobban. A gyerek- és az ifjúsági irodalom. A második helyen a krimi és a romantika áll, fej-fej mellett. Feljövőben van a fantasy és a sci-fi, ebből is főleg az, ami filmfeldolgozással találkozik. A történelmi regények mostanában visszaestek, pedig öt-hat éve kifejezetten népszerűek voltak. Aztán vannak olyan műfajok, amelyek áldozatul estek az internetnek. Nem fogynak a szakácskönyvek: aki recepteket keres, két kattintással bármit elérhet; ma már Jamie Olivert sem lehet eladni. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a képes enciklopédiák, a lexikonok is – ezekért az információkért ma már az emberek nem vesznek könyveket. Nem is jelennek meg tömegével ilyen típusú, drágább, minőségi kivitelezésű új munkák. Persze, tartunk belőlük, mert gáz lenne, ha nem lenne, de őszintén szólva: ez a szekció inkább csak dísznek van. Azt is ki kell mondanom, hogy szigorúan vett szépirodalomból nem tudnánk megélni. Csak a szépirodalom és a szlovákiai magyar irodalom kombinációja maga lenne a vég. Kérésre bármit beszerzünk, de ez egy meglehetősen szűk olvasói igény.

• Kik azok a szerzők, akiknek a neve önmagában biztos eladást jelent?

– A magyar piacon Danielle Steel és Leslie L. Lawrence pozíciója továbbra is megingathatatlan. De ugyanígy tudjuk, hogy biztosra megyünk Fábián Jankával vagy Frei Tamással. Az utóbbi időben nagyon népszerűvé vált Grecsó Krisztián. A szlovák olvasók Dominik Dánt úgy várják, mint a messiást: ha kiad egy új könyvet, az Szlovákiában mindenütt a sikerlisták élére ugrik, és nálunk is ugyanez történik.

• Nagyjából fele-fele arányban tartanak magyar és szlovák kiadványokat. Ugyanazokkal a trendekkel találkoznak a szlovák és a magyar könyvpiacon?

– Alapvetően igen, bár az olvasói, vásárlói szokásokban látunk különbséget. Szlovákul is a romantika és a krimi a legnépszerűbb, esetleg nem ugyanazok a húzónevek. De például a skandináv krimi mindkét nyelven ugyanúgy hasít. Persze, akadnak érdekes különbségek is. Szlovákul például az elmúlt években rengeteg könyv született a közelmúlt szlovákiai szervezett bűnözéséről, a maffiáról, míg Magyarországon talán négy-öt könyvet adtak ki hasonló témában. Lassan nálunk is kifulladni látszik ez a hullám. A karácsonyi könyvpiacra jelent meg Ján Petrovič Slovenská mafia című átfogó munkája, és már nem kapkodták el úgy, mint a korábbiakat. Szomolai Tibor A klán című könyve még nagyon friss, két hete jött ki szlovákul. Amikor magyarul megjelent, mindenki azt kérdezte, mikor várható a fordítás. Most megvan, de egyelőre sajnos nem fogy úgy, ahogy vártuk.

• Ezzel együtt, idézőjelesen szólva: milyen olvasó Komárom?

– Csak közvetve van összehasonlítási alapom: tudom, milyen más helyeken, mondjuk Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban a hasonló boltok kínálata. Komáromban három könyvesbolt működik, mindegyik más, mindegyik egy saját kis világ, és mindegyiknek megvan a maga közönsége. Azt hiszem, ez alapján kimondható: ez a város elég jó olvasó.

Lakatos Krisztina

Top