immigration research paper why don\'t i do my homework essay writing services for cheap written homework real essay writing urgent nursing essay helper

Interjú a csallóközaranyosi gólvágóval

Lapunk hétről hétre beszámol a járásban zajló focieseményekről, s ha a csallóközaranyosi csapatról van szó, a góllövők közt általában megtaláljuk a 25. életévét taposó Lelkes Tamást is. A Komáromtól nyugatra fekvő település csatára idén egészen fantasztikus szezont produkál, két fordulóval a vége előtt már 40 találatnál jár (interjúnk június elején készült), ezzel pedig nagy valószínűséggel el is hódítja majd a gólkirály címet. A járási bajnokságról, tervekről, de a magánéletről is beszélgettünk.

lelkes

• Két forduló van hátra a bajnokságból, jelenleg 40 gólnál jársz. Lőttél már valaha ennyit egy szezon alatt? Meg vagy elégedve a teljesítményeddel?

– Idáig ez a karrierem csúcsa. Korábban az 5. ligás serdülő csapatunkban szintén sikerült gólkirályi címet szereznem, akkor 39-szer találtam be az ellenfelek kapujába, de a felnőttek közt a tavalyi 35-re is büszke voltam. Évről évre sikerül elérnem a saját magam által kitűzött célokat, ilyen téren az idei szezon is jól sikerült, de ami még fontosabb, hogy megúsztam a sérüléseket. Már csak a csapat szintjén kitűzött célom elérése van hátra, ez pedig a bajnoki cím.

• A statisztikák szerint meccsenként másfél gólt szerzel. Külön készülnek rád az ellenfél védői?

– Nem tudom, hogy külön készülnek-e az ellenfelek, de idén a tavalyihoz képest szorosabb őrizetet tapasztalok. Számomra mindez nagyobb kihívást jelent, ugyanakkor ezáltal a társaimnak is több lehetősége nyílik a támadások kialakítására.

• Hogy értékeled a csapatod idei szezonját?

– Vegyes érzések kavarognak bennem, hiszen a tavalyi után bizakodva vártuk az új szezont, és a kezdet a terveink szerint is alakult. Kilenc forduló után az élen álltunk, de Csicsón 0:2-es félidőt követően megmagyarázhatatlan okból vereséget szenvedtünk. A csapatban akkor és ott valami megtört, ezután pedig nem tudtuk fejben rendezni a sorokat, így hosszú hullámvölgy következett. Ennek a mélypontja a Sziloson elszenvedett 8:0 volt, és csak ezután jutottunk el oda, hogy a sok hiányzónk ellenére az utolsó 7 meccsünkből 6-ot nyerni tudtunk. A jövőt tekintve remélem előnyünkre válik ez a szezon, és amolyan tanulópénzként emlékszünk majd vissza rá.

• Mi az, amiben jónak tartod magad, és mi az, amiben szerinted még fejlődnöd kell?

– Nehéz kérdés ez, de ha már meg kell válaszolnom, akkor kezdem azzal, amiből kevesebb van, mégpedig a hiányosságokkal. A viccet félretéve, a fejjátékomban és a bal lábam használatában is fejlődnöm kellene. Amiben jónak gondolom magam, az talán a kellő gyorsaság, a helyzetfelismerés és összességében a helyzetek kihasználása. Talán azért is sikerült eddig 40 gólt rúgnom.

• Nemrég tettél egy kitérőt az ötödik ligába, de visszatértél Aranyosra. Mi nem működött Nagykeszin?

– Nehéz arról az időszakról beszélnem. Mindig tüske marad számomra, egyszerűen nem tudtam alkalmazkodni az új közeghez, a csapathoz. Panaszom ugyanakkor nem lehetett, hiszen a lehetőségeket megkaptam, de valahogy nem ment a dolog. Összehasonlításképpen azt tudnám mondani, hogy Aranyoson olyan srácokkal focizok egy csapatban, akikkel fiatal korom óta ismerjük egymást, s talán ezért is működik sok minden jobban. Talán ez a legérthetőbb magyarázat.

• Többen is azt mondják, képességeid alapján magasabb bajnokságokban is megállnád a helyed. Tervben van ilyesmi?

– Jól esnek az ilyen vélemények, nézetek, de egyelőre nincs tervben változtatás, a munkaviszonyom sem teszi lehetővé, hogy a magasabb osztályokhoz kellő mennyiségű edzést tudjak végezni. A szívem mélyén viszont azért egyszer még visszatérnék az ötödik ligába, mert ahogy azt már jeleztem, a Nagykeszin eltöltött idő alatt tüske maradt bennem. Nem utolsó sorban a kárörvendő embereknek is meg szeretném mutatni, hogy az adottságaimnak köszönhetően az 5. ligában is képes vagyok boldogulni.

• Milyen a viszonyod az aranyosi szurkolókkal? Olykor összejársz velük?

– Röviden megfogalmazva a legjobb. Mindig ott vannak velünk az idegenbeli mérkőzéseken, mindig számíthatunk rájuk, minden meccs után köztünk vannak, a csapatunk részei, a 12. játékosok. Remélem tudják, hogy kikről van szó, a B-közepünkről, mert az aranyosi szurkolók alatt őket értem. Saját tapasztalataimból mondom, sokat számít egy csapat életében a támogatás, így lesz kerek az egész történet. Mindannyiunk nevében köszönet jár nekik.

• Mi a véleményed a járási bajnokságról? Mi az, ami jó, és mi az, amin sürgősen változtatni kell?

A régebben kialakult tartós barátságok, illetve rivalizálások és rangadók mindenképpen színessé teszik a járási bajnokságot. Nem gondolkoztam soha változtatáson, ez nem az én asztalom. Bár ha a kapacitás engedné, minden mérkőzésre két partjelzőt küldenék, illetve, a mérkőzések kezdési idejét nyáron is maximum 15:30-ra raknám.

• Mi a véleményed a játékvezetőkről?

Vegyes érzések kavarognak bennem, hiszen némelyik szerencsét hoz, mások pedig igazi mumusnak számítanak. Szerencsére fejlődtem abban, hogy a mérkőzések alatt kevesebbet foglalkozom velük, így higgadtabb maradok, ami jó hatással van a csapatmorálra és a játékomra is.

• Járási szinten melyik gárda ellen játszol szívesen? Van olyan falu, ahová jobb kedvvel mész, mint máshova?

– Szivesen játszom minden csapat ellen, más és más okok miatt. Némelyikük ellen pusztán a nyerni akarás vezényel, másoknál viszont a jó baráti kapcsolatoknak köszönhetően futok ki boldogabban a pályára. Búcsra mindig jó érzéssel megyek, személy szerint remek viszonyt ápolok velük, de sárga lapok miatt sajnos az utolsó két mérkőzésen nem tudtam játszani ellenük. Jövőre viszont már nem ússzák meg. Tavaly számomra kellemes meglepetés volt Bátorkeszi vendéglátása, de természetesen vannak olyan helyek is, ahová nem szeretek járni. Nem emelnék ki egyetlen csapatot sem, mert akkor a következő szezonban még nagyobb „odafigyelésre” számíthatok.

• A focin kívül más sportágak is érdekelnek?

– Szívesen nézek egy-egy jó teniszmérkőzést, NBA kosárlabdát, illetve kézilabdát. Játszani csak a focit próbálom, kisebb nagyobb sikerrel.

• Mesélj nekünk a magánéletről! Család? Munka?

– Nyugodt faluban élek immár 24 éve. Van egy szép barátnőm, aki szintén sportol, az aranyosi kézilabdacsapatot erősíti. Szüleimmel és bátyámmal kiegyensúlyozott, jó viszonyú, szerető családot alkotunk, ami pedig a munkát illeti, mezőgazdasági technológiák beüzemeltetésével foglalkozó cégnél dolgozom.

• Van-e más hobbid is a sporton kívül?

– A vadászat. Remélem, a közeljövőben ezen a téren is úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretném.

• Melyik a kedvenc focicsapatod, és miért?

– A Barcelona, mégpedig 2003-tól. Ekkor igazolt oda Ronaldinho. A DAC Dunaszerdahelynek is szurkolok, mivel magyarnak vallom magam és átérzem azt az életérzést.

• Ki a kedvenc focistád?

– Ronaldinho volt az első számú kedvenc. Emlékszem, megfogott az a zsigerből jövő tudás és a foci szeretete. Később a Barcelona miatt Messi mellé tettem le voksom, aki egy igazi zseni. Ami a példaképeket illeti, büszkén említeném még az édesapám, aki egész élete során becsületesen, hűen a foci mellett tevékenykedett.

• Melyik a kedvenc ételed, italod?

– Mindenevő vagyok, de ha már ki kell emelnem párat, akkor legyen a körömpörkölt, a pacalpörkölt, és a sült pisztráng. A jó minőségű házi pálinkát szívesen kóstolok, ami pedig az alkoholmentes részét illeti, legyen a Lipton zöld tea.

• Kedvenc mozifilm? Kedvenc zenekar? Kedvenc könyv? Kedvenc író?

– Számomra ezek fogós kérdések. A film is hangulat-, illetve társaságfüggő, de szívesen nézek a Marvell filmektől kezdve a jó akción át az örökzöld Bud Spencer és Terence Hill filmekig bármit. Könyvet és írót nem tudok kiemelni, mert regényeket, illetve hasonló műfajt nem olvasok, inkább az életrajzi könyveket részesítem előnyben. Napilapokat azonban szoktam olvasni, A Delta hetilap pedig konkrétan a kedvencem.

Kovács Gerzson Dávid

Top