cheapest paper writing services term paper help mla write me an essay need help with homework essay on college

Hová tűnnek a komáromiak?

cimfoto (2)

Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent Komárom lakosságának száma, azonban a járás többi településén nem volt hasonló népességfogyás. A jelenségnek komoly gazdasági vonzatai is vannak, mivel az állami utalások is zsugorodnak. De hová tűnnek a komáromiak? Ezt próbáltuk megtudni.

Az elmúlt évtizedben Komárom összlakosságának közel 10 százaléka tűnt el. A járás többi nagyobb településén a jelenség nem tapasztalható, vagy kisebb arányú a népességfogyás, vagy stagnál a lélekszám. A második legnagyobb településen, Gútán például szinte alig változott a lakosok száma, csupán egy százalékos változás tapasztalható. A komáromi helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nyilvántartott lakosok közül is sokan távol vannak, növekszik azok száma, akik külföldön keresnek munkát, és a távol tanulók közül is egyre kevesebben térnek haza.

A lakosok száma komoly gazdasági kérdés, mivel ennek alapján utalja az állam is a jövedelemadókból befolyó apanázst. A csökkenő lakosság sok ezer euró kiesést jelent a városi költségvetésnek. A máshol élők esetében a szemétilleték begyűjtése jelent gondot, mivel a valós költségek kevesebb lakost terhelnek. Az iskolák esetében szintén jelen van a normatív – fejpénz alapú – támogatás, azonban ezen a téren Komáromban még jelentősen besegítenek a környező községekből beutazó diákok.

Komárom népessége 2001-ben még 37 és fél ezer körül volt, azonban a fokozatos csökkenés következtében 2014 elejére már 34 120-ra zsugorodott. Az elmúlt közel másfél évtizedben évente mintegy 150-300 emberrel csökkent a komáromiak száma – tudtuk meg a városi lakossági nyilvántartásból. A jelenséget tovább színesíti, hogy a regisztrált lakosok közül is többen távol vannak. Tavaly közel 2900 olyan kérvényt kapott a város, amely a szemétilleték kedvezményes elbírálását kérvényezi, arra hivatkozva, hogy az érintettek nem tartózkodnak Komáromban. Csak becslés alapján kaptunk választ, de ezeknek a kérvényezőknek cirka harmada lehet diák. A kérvények száma a szemétilleték emelése óta emelkedik, egy kérvény néha több családtagot jelent. Az is figyelemreméltó jelenség, hogy Komáromban 1600 olyan lakos van, akinek nincs a városi hivatal által ismert hivatalos címe – tudtuk meg Bohumír Kóňától, a pénzügyi osztály vezetőjétől. Itt nem csak hajléktalanokról van szó, hanem huzamosan távol tartózkodókról vagy akár átmeneti címeken élő lakosokról.

A jelenség okai között a születések és halálozások száma is szerepet játszhatna, azonban itt nem mutatkozik jelentős kilengés. Bár az országos átlaghoz képest a komáromi régió rosszabb adatokkal rendelkezik, de ez nem újkeletű dolog, az elmúlt években nem változott. Az elmúlt évtizedben évi 300 körül mozgott a komáromi újszülöttek száma, a halálozások száma pedig 400 körüli számról 330-350-re csökkent. A város nyilvántartja a hivatalosan elköltözöttek számát, ami 400 és 500 körül mozgott évente, csupán 2006 és 2007 volt eltérő, amikor 700 fölé ugrott ez a szám. A tendencia szerint idén 34 ezer alá eshet a komáromi lakosok száma. Április 28-án 34 080 lakost regisztrált a hivatal, ebből 18 013 volt nő és 16 067 férfi.  A nyugdíjasok közt még markánsabb a nők túlsúlya, a 62 és 90 év közöttiek (6 631 lakos) közel kétharmada, a 90 felettiek (108 lakos) csaknem háromnegyede nő.

Korábban észlelhető volt olyan tendencia is, hogy a komáromi családok kiköltöznek a szomszédos kisebb községekbe. Szerepet játszottak ebben az alacsonyabb ingatlanárak, többen a nyugalmat keresik. Ezzel kapcsolatosan Izsa polgármesterénél, Domin Istvánnál érdeklődtünk, aki alátámasztotta, hogy még mindig van ilyen irányú mozgás. „A születések száma nálunk nem emelkedett, azonban a falu lakossága már több éve növekszik. Jönnek idősebbek és fiatalabbak is. Akadnak köztük csak hétvégi látogatók, de többen új életet kezdenek Izsán”- fejti ki a polgármester. A növekvő népesség miatt a község önkormányzata szorgalmazta új lakások építését is.

Gútán nem fogynak, Ógyallán kisebb mértékben

Hasonló markáns változásokra nem lehet bukkanni a járás többi városában. A népszámlálási adatok alapján Ógyallán egy évtized alatt 4-5 százalékos volt a csökkenés. A járás második legnagyobb városában viszont szinte alig van változás, 2003-ban 10 684 lakosa volt a Vág-parti kisvárosnak, 2013-ban pedig 10 570 – tudtuk meg az önkormányzat lakossági nyilvántartási osztályán. Gútára az elmúlt 10 évben mindig többen voltak az odaköltözők, mint a távozók. Éves szinten általában 100-140 ember költözött be, és 60-90 ment el Gútáról. Az elhalálozottak és az újszülöttek száma is csökkent az elmúlt pár évben. Megközelítőleg egyforma a nők (5 323) és a férfiak (5 247) száma.

Gyurgyík: minden téren jeleskedik Komárom

Gyurgyík László szociológust Komárom elnéptelenedésének lehetséges okairól faggattuk. Elmondása szerint sok esetben nincsenek konkrét adatok és számok, így inkább a meglévő tények ismeretében csak feltevéseket tudunk megfogalmazni. Hozzáteszi, az viszont egyértelmű, hogy Dél-Szlovákiában a termékenységi és halálozási adatok is eltérnek az országos átlagtól, de Komárom esetében az elvándorlás is jelentős. „Komárom szinte minden egyes tényezőben jeleskedik, vagy pozitív, vagy negatív szinten. Például a születési adatok alacsonyak, a halálozási mutató meg magas” – konstatálja a szakember. Gyurgyík arra is felhívja a figyelmet, hogy Komárom egy nagyon nyitott város, sok fiatal megy Magyarországra tanulni, ahonnan csak elenyésző mértékben térnek vissza. Növekszik a magyarországi párral megkötött házasságok száma, ebben az esetben jellemzően a Duna déli oldalán telepednek le. Szintén sokan választják a kettős életet, két hely közt ingázva.

Gyurgyík László rámutat, a gazdasági válság jobban érintette Komáromot, mint például a közeli Dunaszerdahelyt. A dél-komáromi ipari park visszaesésével emelkedett a munkanélküliség. A csökkenő lakosságszámban megmutatkozhat az is, hogy Komáromból korábban roma családokat költöztettek ki. Itt nem csupán a családok lélekszáma, de a magasabb termékenység is befolyásolhatja az adatokat – teszi hozzá Gyurgyík László. Hozzáteszi, komolyabb mérésekre és elemzésekre volna szükség, azonban a mobilitás és az uniós szabad tér miatt nagyon nehézzé vált a pontos adatok regisztrálása.

A migráció nem csak helyi jelenség

A 2004-es uniós csatlakozás óta Szlovákiából 160 ezren költöztek a jobb fizetés reményében a szomszédos államok egyikébe. A csatlakozás évében mintegy 66 ezer lakos hagyta el az országot a jobb élet reményében, nyolc évvel később ez a szám már 158 ezer volt. Közülük 2009 és 2011 között mintegy ezren tértek haza, derül ki egy felmérésből.

Nagy eséllyel nem térnek haza azok a diákok, akik az egyetem vagy a főiskola elvégzése után itthon nem találtak munkát – mutat rá több szociológus. Azt, hogy melyik országban próbálnak szerencsét, elsősorban az általuk beszélt nyelvek alapján döntik el. A kereset a legtöbb esetben másodlagos, hiszen még így is magasabb, mint nálunk. A legvonzóbb országok közé tartozik Ausztria, Csehország, az Egyesült Királyság és Németország.

Keszegh Béla

Top