Hatalmas kárt okoznak a drogos hattyúk



Tömegesen pusztulnak a védett madárként nyilvántartott bütykös hattyúk Izsa és Pat környékén. Ennek oka azonban nem holmi madárinfluenza, vagy valamiféle fertőzés, hanem az, hogy rákaptak a mákra, és ópium-túladagolásban elpusztulnak, miközben a mákföldek letarolásával mostanáig tízezer eurós kárt okoztak a máktermesztő Pemak vállalatnak. A természetvédők, az ornitológusok, a minisztériumi asztaloknál ülők pedig értetlenül csóválják a fejüket, és sóhajtozva töprengenek azon, mitévők legyenek, ugyanis erre még precedens nem volt.

Röpképtelenné váltak a mákonytól

Az első bejelentés még márciusban érkezett a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatalának zoológusához, Jozef Lengyelhez, hogy elhullott bütykös hattyúkat (Cygnus olor) találtak az Izsa és Pat község kataszterében található mákföldeken. „Nem messze a Dunától, a Bokros-pusztai kanális mentén pár tucat hattyút találtunk. Mivel ezek a madarak jobbára vízinövényeket, apró kétéltűeket, rovarokat, bogarakat és kisebb halakat fogyasztanak, már akkor nyilvánvaló volt, hogy némi gasztronómiai kitérővel rákaptak a mák megdézsmálására. Azóta 80-100 egyed pusztult el a mákban lévő ópium túladagolása következtében, ahogy azt a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmezésügyi Intézet munkatársai is megerősítették. Ráadásul, mivel rászoktak és folyamatosan fogyasztják, röpképtelenné váltak. A hosszú hétvégén ismét kimentünk, és valamivel több mint 150 példányt számoltunk össze. Két nagyon legyengült állapotban lévő példányt átszállítottunk a marcelházi madármentő állomásra. Nagyon hálásak vagyunk az ottani gondozóknak a segítségükért. Sajnos tíz madáron már nem tudtunk segíteni. Tetemeiket elszállítottuk. Remélhetőleg az ‘ópiumos hattyúk’ hamarosan életmódot váltanak, és nem okoznak több kárt se magukban, se a mák termesztőjének. Addig is rendszeresen kijárunk járőrözni” – mondta a zoológus.

Minthogy Jozef Lengyel közölte velünk, hogy az ügy vizsgálatát átvette a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmezésügyi Intézet, megkerestük MVDr. Oskar Slivkát, az intézmény igazgatóját, aki elmondta: mivel tetemes összegbe kerülne az elhullott hattyúk szervezetében a tudatmódosító addiktív szerek kimutatása, amire nincs is pénzkeretük, inkább a jellemző madárbetegségek kizárására fókuszáltak. Ezek eshetőségét pedig vizsgálataik során kizárták.

Tejszerű fehér anyag a félérett mákgubóban

Elődeink már időszámításunk előtt felfedezték, hogy a mákgubóban lévő tejszerű fehér anyag – népies nevén mákony – elfogyasztása nem csupán a hangulatukra, de egyes betegségekre is jótékony hatással van. Ők még nem tudták, hogy ez egyrészt a benne lévő ópiumnak, másrészt a nagyszámú alkaloidának (morfin, kodein, tebain, papaverin stb.) tudható be. Miután a 20. század elején a mákból nyert morfint elkezdték nagyban gyártani, kiderült az is, hogy szintúgy függőséget okoz, mint az ópium alkaloidából készített heroin, amely a legaddiktívabb kábítószerként van nyilvántartva. Egyébként a mákony – ami levegővel érintkezve megszilárdul – nem található meg a számos kedvező élettani hatásáról ismert, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag mákszemekben, hanem csak a félérett mákfejekben.

A fentiek miatt Szlovákiában a mák termesztése szigorú szabályokhoz van kötve. Ahhoz, hogy valaki száz négyzetméternél nagyobb területen ültethessen, az egészségügyi minisztérium – körülményesen megszerezhető – engedélye kell, valamint el kell végezni egy speciális képzést is. Gondosan szabályozva vannak az ültethető mákfajták, valamint az étkezési célokra termesztett mák megengedett morfintartalma (25mg/kg) is.

Kártérítés helyett homályos ígéret

A „Dunamente eredeti termék” védjegyet elnyerő Pemak cég tulajdonosa, Pém Bálint az esettel kapcsolatban lapunknak elmondta, teljesen tehetetlennek érzi magát. Egyrészt rosszul érinti a madarak pusztulása, másrészt aggasztónak találja, hogy az őt ért kár megtérítéséért az állam, melynek a jogszabály értelmében tulajdonában vannak a védett madarak, az erre vonatkozó paragrafus hiányára hivatkozva nem akarja vállalni a felelősséget. A környezetvédelmi minisztérium, amelynek a védett állatok károkozásaiért elméletileg kártérítést kellene fizetnie, azzal próbálta őt lefegyverezni, hogy ha mindent dokumentál, jövőre benyújtanak egy törvénymódosító javaslatot, hogy a már érvényben lévő jogszabályba vegyék bele a hattyúkat is. Közben pedig a már most 10 ezer euróra becsült kár mértéke napról napra növekszik.

Eszük ágában sincs fészket rakni

„Egyszerűen nem látom, mi lesz a történet vége – osztotta meg kételyeit Pém Bálint. – Mi ökogazdák vagyunk, így az állatok, madarak megjelenése számunkra természetes és elfogadott. Járnak hozzánk pocokra vadászni rókák is, ezzel sokat segítenek nekünk. A korábbi években is megszállt a területünk szélén három-négy pár hattyú, mi nem zavartuk őket, ők meg nem zavartak minket. Februárban arra figyeltem fel, hogy a máktáblán már 20-30 példány van, majd mintha valami titkos jelzést küldtek volna a többieknek, egyszer csak azt vettük észre, hogy több százan vannak. Értesítettük a madárvédőket, ők kezdetben azzal biztattak minket, hogy mivel közeleg a hattyúk fészek- és tojásrakási időszaka, egy-két héten belül el fognak menni. Ehhez képest még vadludak és vadkacsák is betársultak hozzájuk. Látványnak elképesztően gyönyörű volt. Mivel az összes hivatalban zárt kapukat döngettünk, megpróbáltuk a törvény nyújtotta keretek közt, biztonságos módszerekkel elriasztani őket. Esélytelen. Eszük ágában sincs fészket rakni. Rákattantak a mákra, és mostanra a szatelitfelvételek alapján 7-8 hektáros területen pusztították el a termést. A probléma ellenére azonban úgy döntöttünk, hogy 1-2 hét múlva idén is megtartjuk a hagyományos nyitott napjainkat, amikor eljöhetnek hozzánk az emberek és megcsodálhatják a 70 hektáron virágzó színpompás mákot.”

Engedélyezni a vadászatot?

Binder Pál, a komáromi Duna Menti Múzeum nyugalmazott ornitológusa lapunknak korábban már elmondta, hogy a második legnagyobb madarunknak számító, védett bütykös hattyú felborítja egy-egy adott terület ökológiai egyensúlyát. Mégpedig azért, mert nincs természetes ellensége, agresszív módon védelmezi területét, amivel elüldözi onnan a többi madárfajt. „Meggyőződésem, hogy vadászható vaddá kellene nyilvánítani, s engedélyezni ennek a túlszaporodásra hajlamos madárfajnak a ritkítását” – vélekedett a szakember.

Egyelőre azonban sem drasztikus, sem békés megoldás nincs. A hattyúk afféle hippi kolóniaként élnek elvarázsolt világukban, míg meg nem halnak, vagy míg marad mákgumó az izsai és pati földeken. És „valakik” szerint ez így rendben is van…

Janković Nóra

Top