Az izsai Leányvár (Kelemantia) és a szőnyi Brigetiot összekötő híd pilléreinek hamarosan újrainduló régészeti feltárásáról tartottak konferenciát a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban. A Duna-medrének átkutatása a folyó izsai szakaszán tavaly nyáron kezdődött.
Ján Rajtár régész, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tudományos munkatársa – aki 1978-tól vezeti az egykori katonai tábor feltárásának a munkálatait – a Duna-medréből felszínre került római kori kődarabok tanulmányozása során arra a feltételezésre jutott, hogy a folyó mélyén egy római-kori hajó, kikötő, valamint híd maradványai lehetnek. A tavaly nyári feltárásban a Nagyszombati Egyetem régészeti tanszékének és a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti és hidrológiai intézetének szakemberei a tűzoltóság és a szlovák folyami rendőrség tagjai vettek részt. A munkálatok során azonban hiába állt rendelkezésükre a legkorszerűbb technika, a szonáros felderítések adataira alapozott víz alatti térkép – melyen szinte biztosan hat hídpillér maradványa látható –, az időjárás és a természet összefogott a kutatócsoport ellen. A magas vízállás és az erős sodrás miatt a meder mélyén rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok, így a búvárok a merülés során feltételezhetően ugyan rábukkanhattak a római kori híd pillérjeire, de a Duna mélyén megbúvó maradványokból a lelet korának meghatározásához már nem tudtak mintát venni.
A nyári hónapokban a kutatócsoport folytatni szeretné a víz alatti régészeti feltárást. A tervek szerint az izsai mólót használnák kikötőként. A merülés során a legmodernebb technikai felszerelést alkalmazzák majd, ami lehetővé teszi a mintavételt, hogy tudományosan is bizonyítást nyerjen: a Duna izsai szakaszának a mélyén valóban annak a római kori hídnak a maradványai pihennek, ami összeköthette a polgári Brigetiót a katonai településként szolgáló Kelemantiával. A 2021-től az UNESCO világörökségi listáján szereplő, kőfallal körülvett izsai katonai erőd egyedülálló a világon abból a szempontból, hogy az ellenséges terület határán, a Barbarikumban emelték.
A híd, melynek felső része valószínűleg fából volt, feltehetőleg azután lett az enyészeté, hogy I. Valentianus 375-ben a kvád törzsek vezetőivel folytatott béketárgyalás során annyira felidegesítette magát, hogy agyvérzést kapott, s halála után a rómaiak visszavonultak. A tervek szerint, gyenge sodrás mellett, a híd középső pillérjéből vesznek majd mintát. Nagy előrelépés lenne a rómaiak életének a rekonstruálásában, ha sikerülne tudományosan is bizonyítani, hogy a pillérmaradványok a legnagyobb ókori birodalom korából származnak.
(jan)
Szenzációs lelet a Duna izsai szakaszán
Szépül az izsai Leányvár: a világörökség része lett!