Fogynak a magyarok, de nem drámaian



Múlt csütörtökön a statisztikai hivatal közzétette a tavalyi népszámlálás nemzetiségre vonatkozó országos számait, eszerint 422 ezer + 34 ezer magyar él Szlovákiában. Ez ugyan csökkenés, viszont a legdrámaibb forgatókönyvek nem váltak valóra. A Komáromi járásban enyhén csökkent a magyarok aránya, ám ezzel együtt is viszonylag stabilnak mondható.

A 2021-es népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó adatai szerint Szlovákia 5 449 270 lakosából 4 567 547 vallotta magát elsődlegesen szlováknak, ami a népesség 83,82 százaléka, míg 422 065 személy csak a magyart jelölte meg nemzeti identitásának, ami az összlakosság 7,75 százalékának felel meg. Ugyanakkor további 34 ezren második nemzetiségként jelölték meg a magyart – ők az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdésre válaszoltak így.

Meglepő módon a harmadik legnépesebb kategóriát azok képviselik, akik egyetlen nemzetiséget sem adtak meg – csaknem 300 ezer ember (5,42 %) tartozik ide. Elsődlegesen a roma nemzetiséget 67 179 ember jelölte meg, ami a teljes populáció 1,23 százaléka – a magyar után ők a második legnépesebb nemzetiség.

2011-ben még nem volt lehetőség második nemzetiség választására, ekkor 458 ezren tartották magukat magyarnak. Vagyis kijelenthető, az elmúlt 10 évben mérséklődött a szlovákiai magyarok fogyása. Ha – nyilvánvalóan ferdítve az eredményt – azt a 34 ezer személyt is hozzávesszük a magyarság létszámához, akik másodikként jelölték meg a magyart, egészen kedvező adatot kapunk: ez esetben csak 2 ezer fő lenne a fogyás.

Kiderült az is, hogy országosan a polgárok 81,77 százaléka szlovák anyanyelvűnek tartja magát, miközben a magyar anyanyelvet az emberek 8,48 százaléka, több mint 462 ezer ember jelölte meg, ami tehát magasabb szám a nemzetiségnél.

Stabil nemzetiségi arányok járásunkban

A Komáromi járásban viszonylag stabilak maradtak a nemzetiségi arányok, nagyvonalakban elmondható, hogy a lakosság kétharmada magyar, egyharmada szlovák. Összességében is csökkent a népesség 3 ezer fővel, most 100 952 ember él járásunkban. 2011-ben 66 356 magyart számláltak (63,8%), most 62 166 főt, ami a lakosság 61,58 százaléka. Míg tíz éve 29 463 szlovák nemzetiségű polgár élt a Komáromi járásban (28,33%), 2021-ben 29 089 ember vallotta magát elsődlegesen szlováknak, ami a lakosság 28,81 százaléka. Második nemzetiségként 3002-en a magyart, 2059-en a szlovákot jelölték meg járásunkban.

Az elsődleges nemzetiség alapján

Az országosnál jóval nagyobb arányban voltak azok, akik egyetlen nemzetiséget sem vállaltak fel: 7 745 személy döntött így, ami a járás lakosainak 7,67 százalékát jelenti. Ez torzítja az erre vonatkozó adatokat.

Összesen 958 fő elsődlegesen romának tartja magát járásunkban, ami a népesség 0,95 százaléka, ugyanakkor további 382 fő másodikként jelölte meg a roma identitást. Számszerűleg és arányaiban is Naszvadon vallották magukat a legtöbben romának: 416 személy, ami a város népességének 8,3 százaléka.

A Komáromi járásban 66 339 személy magyar anyanyelvű (65,71 %), míg szlovák anyanyelvűnek 24 634 ember mondta magát (24 %). Összahasonlítva a nemzetiségi arányokkal, itt tetten érhető az asszimiláció megléte, hiszen néhány ezer magyar anyanyelvű lakos már szlovák nemzetiségűnek vallja magát.

Következő számunkban részletesen beszámolunk a járás településeinek nemzetiségi mutatóiról, továbbá foglalkozunk a népszámlálás anyanyelvre és vallásra vonatkozó eredményeivel is.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)

Top