Pengeváltás a magyarellenes „himnusztörvény“ kapcsán. Bastrnák Tibor, a Híd parlamenti frakciójának vezetője írásban reagált múlt heti kommentárunkra. Lustaság, gittegylet, Einstein, Nemecsek Ernő és a Híd elmúlt három éve kormánytagként. A reakcióra válaszoltunk.
Bastrnák Tibor reakciója
Egyszer Einstein órát tartott diákjainak. A táblára a kilences szorzótáblát írta fel, és az első szorzást elrontotta. Szörnyű vétkéért nagyon kinevették az idős zsenit, néhányan még össze is súgtak a háta mögött, hogy bizonyára butul már az öreg. Ő azonban a következőket mondta: Nem véletlenül rontottam el az első szorzást. Szeretném megtanítani Önöknek, hogy életük során mit kapnak majd az emberektől. Kilenc alkalommal jó eredményt írtam fel, és csak egyszer hibáztam. Hiába voltam az esetek kilencven százalékában helyes, most mindenki csak arról az egy hibámról beszél, és ezért nevetnek rajtam. A világ sohasem fogja elismerni, amit ezerszer jól csinálsz, mindig csak azzal fognak bántani, amit egyszer elrontottál.
Az elmúlt napokban tán már százszor vagy ezerszer is bocsánatot kértünk a történtekért, holott az egész ügy mindössze fél óra leforgása alatt rendeződött. És azóta is egy olyan törvényért akarnak bennünket képletesen felakasztani, ami még nem lépett hatályba, és nem biztos, hogy eddig mindenki jól olvasta. Viszont biztos, hogy az ügy pozitívan fog lezárulni! Mindez annak köszönhető, hogy igenis van magyar képviselet a Parlamentben. Ezért is a jövőben arra kell törekedni, hogy ez mindig így maradjon. Lehet, hogy nem minden esetben a legtökéletesebb, de mindig a közösségért tett. Hibázni pedig csak az tud, aki dolgozik.
Ha – Csaba Ádám főszerkesztő szavait idézve – valóban csak gittegyletként működnénk (azért azt ne felejtsük, hogy A Pál utcai fiúkban milyen jelentősége volt a gittegyletnek!), akkor az elmúlt 3 évben nem sikerült volna elérnünk mindazt, amiért 20 éven át küzdöttünk. Nem sikerült volna előrébb lépnünk nemzetiségi ügyekben, nem lennének magyar feliratok a vasútállomásokon és megállókban, nem lennének egységesek a településeket jelző táblák, nem javult volna a kisebbségi nyelvhasználat, nem jutna pénz kisebbségi kultúrára, ami most már önkormányzati alapon működik, nem járna több pénz a gyermekek után a kisebbségi iskolákban és már kisiskoláink sem lennének…
Bármelyik hidas képviselőt alkalmatlannak vagy lustának titulálni felettébb elhamarkodott ítélet, személy szerint én ki is kérem magamnak! Aki ismer, az tudja, hogy milyen a munkamorálom, hogy mit teszek – nem a képviselői fizetésért cserébe! – a régió magyarságáért. Nap nap után kilincselek és tárgyalok útfelújításokért, munkahelyek létesítéséért, pályázati támogatásokért… Soha ennyi pénz még nem érkezett a déli régiókba mint az elmúlt években. Talán a sors fintora, de március 27-én én a Szlovák Útkezelő Vállalat illetékeseivel tárgyaltam azért, hogy megoldások szülessenek több közlekedést érintő kérdésben Komárom városában és a régióban. Hogy megújuljon a Vág-híd, hogy rendeződjön az izsai kereszteződés és több frekventált komáromi kereszteződés, illetve a vámterület forgalma és az igen szükséges elkerülő út ügye. Komárom, a régió, a magyarlakta vidékek sorsát a jövőben is szívemen viselem, és amíg csak tudok, dolgozom azért, hogy a fejlődés sehol ne álljon meg.
Feltételezem, hogy most Önök közül sokan kisbetűvel írnák be a nevünket a gittegylet könyvébe, ahogy az Nemecsek Ernővel is megtörtént, de biztosak lehetnek abban, hogy mindent megteszünk majd azért, hogy megvédjük a grundot! Ehhez kérjük továbbra is a felvidéki magyarság támogatását és bizalmát!
Bastrnák Tibor, a Híd parlamenti frakcióvezetője
A Delta válasza
Tanulságos az anekdota Einsteinről, kár, hogy sántít a párhuzam. Ő szándékosan, nevelő célzattal rontott egy egészen kis dologban. Valószínűleg nem lenne ilyen kedves a történet, ha Einstein véletlenül hibázik egy sokkal súlyosabb ügyben, aminek következményeként mondjuk – egy kicsit hadd túlozzak – atombombát dobnak New Yorkra. Bármekkora zseni is volt, utóbbi esetben bizonyára ő is megkapta volna a magáét annak idején, és más lenne ma a megítélése.
Kifogásolt kommentárunk a himnusztörvény elfogadásáról szól, és a Híd képviselőinek ebben játszott szégyenletes szerepéről – minden megállapítását ma is érvényesnek gondolom. A politikusok kedvenc húzása a terelés, de az újságíróknak nem ez a feladata, legalábbis, ha nem a pártközpontból irányítják. Ezért, ha egy ilyen nagy súlyú baklövés történik, arról elmondjuk véleményünket. Nem simogatjuk az „elkövetőket“, hogy sebaj, fel a fejjel, ügyesek vagytok, hiszen más ügyekben eredményeket értetek el. Természetesen ez utóbbiakról is beszámolunk időről időre (példaként lásd cikkünket a 6. oldalon), azzal együtt, hogy az eredményeket el is várják a választók, ez a természetes. De ne keverjük a szezont a fazonnal! Egy gondatlan bűncselekmény elkövetőjét sem lehet felmenteni csak azért, mert korábban remek dolgokat vitt véghez.
Lustaság és gittegylet. Kétséget kizáróan kiderült, hogy már tavaly november 9-én ismert volt a „himnusztörvény“ javaslatának szövege, beleértve a kifogásolt részt is, és utána még négy alkalommal tárgyaltak róla a képviselők különböző szinteken, majd utoljára a végső szavazás előtti vitában is. Ennek fényében hogyan minősítsük a Híd frakciójának munkáját és szavazását?
Vagy minek nevezzük a törvény elfogadása utáni kommunikációs ámokfutást? Hogy Bastrnák Tibor előbb azt mondta: az SNS átverte őket, és az utolsó pillanatban csempészte a javaslatba a himnuszos passzust, és meg kell akadályozni a buta törvény hatálybalépését! Négy nappal később viszont már azt nyilatkozta, hogy a szavazáskor tudták mi van a javaslatban, és szakértőik értelmezése szerint a vonatkozó rész nem is jelenti a himnuszéneklés betiltását, egyesek félreértették a törvényt. További kommunikációs ellentmondásokra most ne térjünk ki. Megvan a hétköznapi megnevezése annak is, ha valaki néhány nap leforgása alatt egymásnak teljesen ellentmondó állításokat tesz.
Jó hír, hogy Andrej Kiska államfő megvétózta a himnusztörvényt – igaz, elsősorban nem a himnuszénekléses rész miatt. Egyébként ő is megjegyezte, hogy jó lenne, ha a kormánypárti képviselők tudnák, mit szavaznak meg a parlamentben. Most valóban a kormánytag Híd van soron, hogy elérje, a törvény himnuszénekléses része ne maradjon a javaslatban – akár úgy, hogy nem törik meg a vétót, akár úgy, hogy új módosító javaslatot fogadnak el.
Üdvözlendő, hogy Bastrnák Tibor parlamenti képviselő szerint biztosan pozitívan zárul a himnusz-ügy. Ismétlem korábbi szavaim, ez lenne a minimum. Őszintén drukkolok és örülök annak, hogy a képviselő szíven viseli régiónk jövőjét és munkálkodik is ennek érdekében, valamint társaival együtt mindent megtesznek azért, hogy „megvédjék a grundot“. Ismétlem magam, ez a dolguk, ezért vannak a parlamentben.
Csaba Ádám főszerkesztő
Kapcsolódó cikkünk: