A bőgős fia meg az ördögök – pajzán mesélőszínházi előadás

A Dialóg nonprofit szervezet 2016-ban alakult azzal a céllal, hogy felkarolja a színházművészet azon területeit, amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak: elsősorban a szlovákiai magyar dráma számára próbál helyzetet teremteni.

bogos fia1

Első célkitűzésként színpadra került a csehszlovákiai magyarság történetének meghatározó epizódjait feldolgozó Soóky monodráma-trilógia: A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd, Benkő Géza előadásában, majd az Egy disznótor pontos leírása, Lajos Andrással a főszerepben, végül A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti, Fandl Ferenccel. A visszajelzések és a sikeres előadások azt mutatták, van értelme folytatni a megkezdett utat, és további három előadás került színre, Soóky László: Dögölj meg drágám – koprodukció a szarvasi Cervinus Teátrummal, valamint Jakubecz László előadói estje Soóky lírai monológjaiból és Cseh Tamás dalaiból. A sor A bőgős fia meg az ördögök című, Soóky László pajzán mesélőszínházi szövegével folytatódott, Lajos András előadásában. Ez a bemutató is a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával jött létre, világpremierjére 2019. június 22-én volt az őrsújfalusi Romkultúrházban, Komáromban pedig augusztus 2-án láthatták a nézők a Rév – a Magyar Kultúra Házában.

A bőgős fia meg az ördögök nem a szlovákiai magyar társadalom történetének bizonyos epizódjait dolgozta fel, hanem egy egészen más műfajú előadással lepte meg a közönséget. A népmese világa a 21. században már egy avítt, letűnt kor távoli lenyomata csupán. A Dialóg új bemutatója a népmesei motívumok kortárs szöveggé emelését, színházzá való alakítását tűzte ki céljául. A bőgős fia és az ördögök című Illyés Gyula által gyűjtött népmese

Soóky László átiratában megtelik élettel, játékkal, huncutsággal. Összeköti a népmesét a mával, és kiszabadítja a történetet abból az előítéletből is, hogy a népmesék célcsoportja csakis a gyerekközönség lehet A történet ismert, a stílus és a forma viszont szokatlan. Ennek oka pedig a csodálatos magyar nyelvvel való tobzódó játék.

bogos fia4

Az előadást Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház művésze rendezte, a látvány Hircsu Mariann munkája, az előadás dramaturgja Varga Emese volt. Az pajzán népmese-adaptáció mesélője pedig a dunamocsi származású Lajos András, aki jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház színésze. Nagy örömmel fogadta, hogy ismét hazai közönség előtt játszhat.

Eddig három alkalommal került színre a pajzán mesélőszínházi produkció, mindhárom helyszín személyes okokból is fontos volt az alkotóknak. Az eddigi előadások tapasztalatáról így beszélt a színész: „Nagyon szeretek Őrsújfalun fellépni. Az ottani közönség/közösség kendőzetlenül sugározza felém a benyomásait. A színpadon a nevetés a legérzékelhetőbb visszajelzés, s mivel ezen bemutató alkalmával is gyakran megajándékoztak vele, rendkívül jól éreztem magam. Szülőfalumban, Dunamocson volt a második előadás. Az otthoni közönség előtt mindig izgatottabb vagyok, de előadás közben több alkalommal nyíltszíni tapssal jutalmaztak. Ez szárnyakat ad az előadónak. Soóky László a bemutató után javasolta, hogy lassítsak kicsit az előadás tempóján azért, hogy a közönség számára legyen lehetőség feldolgozni a felfestett helyzeteket, költői képeket. A komáromi előadásnak már ezekkel a tapasztalatokkal vágtam neki. Érezhető volt a közönség érdeklődése, szeretete, még Messenger-üzenetben is kaptam gratulációkat, elismerő szavakat, amik különösen jólestek.”

A bőgős fia meg az ördögök című mesélőszínházi előadást legközelebb, szeptember 25-én Budapesten, a Magyarság Házában tekinthetik meg az érdeklődők.

(ve)
(fotó: Dömötör Ede)

Top