REAL-K

Megszépült a református templom tornya

A reformáció, vagy hitújítás Luther Márton 95 tézisével, 1517. október 31-én kezdődött. Luther ezen a napon elküldte a téziseit a mainzi érseknek, majd kiszögezte a wittenbergi vártemplom fakapujára is. Vele egy időben Kálvin János is elindította Svájcban az új, független mozgalmát. E mozgalom tagjait a tiltakozás miatt protestánsoknak nevezték.

A marcelházi református (protestáns) egyházról készült első jegyzetek 1650-ből származnak, az első prédikátor Galántai Mihály volt. A helyi gyülekezet a XVII. század utolsó éveiben Thököly Imrétől, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc menlevelet kapott. 1717-ben viszont Komárom vármegye parancsnoka elzavarta a prédikátort.

Fontos mérföldkő a gyülekezet életében, hogy az 1717-1731 között szolgáló Mike István prédikátor kezdte vezetni az anyakönyvet. Az 1750-es években sajnálatos módon a helyi imaházat teljesen lerombolták.

A marcelházi református templom építését 1786-ban kezdték, az első istentiszteletet 1787. január 21-én tartották. A tornyot 1835-ben építették a templomhoz. 1906-ban az egész templomot felújították. A tornyot csak 1965-ben vakolták be, majd 1987-ben az egész templom új külsőt kapott, a harangokat villanyműködésre szerelték át. Ma a toronyban három bronzharang lakik, a legkisebbet 1789-ben, a másik kettőt 1923-ban öntötték. 1895-ben is adományoztak egy harangot az egyháznak, sajnos az I. világháború idején elkobozták és katonai célokra használták fel.

torony

Jelenleg a Sókszelőcéről származó Rácz Elemér tiszteletes a feleségével együtt teljesít szolgálatot, aki 1993 novemberében érkezett Kisújfaluról Marcelházára. Az elmúlt közel 23 év alatt sokat tett az egyházi életben és más társadalmi eseményeken egyaránt, az időseket és a fiatalokat is bevonva.

Csak kevés településnek adatik meg, hogy a temploma(i) tornyát toronyóra ékesítse. Sőt, ha még ütőszerkezetet is kiépítenek, az már kisebb csodának számít. Marcelháza egy ilyen „ csodával“ gazdagodott idén július 8-án. A református templom tornyába egy 120 cm átmérőjű, zománcozott óralap került a hozzá szükséges mechanikával együtt. Az óhaj már tíz éve megfogalmazódott, de forráshiány miatt csak most valósulhatott meg, elsősorban közadakozásból. A toronyóra mestere Hammerschmidt János, a muzslai Kovo Schmidt cég tulajdonosa, aki harangokat és toronyórákat szerelő mérnök. Az óramű szerkezete a szereléssel együtt 6000 euróba került, a munkálatokba szükség esetén a hegymászók is bekapcsolódtak, sőt a templom süvegét is lefestették.

A reformátusok száma Magyarországon meghatározóbb, ahol a közel 10 milliós népesség 11,6 százaléka vallja magát a reformátusnak 2015-ben. Az 5,4 milliós Szlovákiában 1,8 százalék a református. Marcelházán egy jelentős gyülekezet él, a 3800 körüli lakos 18 százaléka református közösség tagja.

(kbs)

Top