Az MKP tartja magát, a Híd bukott, a függetlenek kopogtatnak

IMG_5426

A megyei önkormányzati választások eredményeit sokféleképpen lehet elemezni, a pártok, érintettek nyilatkozatait olvasva például könnyen arra juthatunk, hogy itt mindenki nyert. Az alábbiakban mi is kísérletet teszünk arra, hogy néhány következtetést levonjunk a számokból, elsősorban a Komáromi járásra fókuszálva.

Következzen először régiónk két legerősebb pártjának értékelése, illetve a függetleneké.

MKP

Az összes megyét tekintve nem szerepelt rosszul a párt, a mostani eredmény jó alapot szolgáltathat a sokadik újrainduláshoz, egy sikeres parlamenti választáshoz. Ha azonban az adatokat közelebbről is megnézzük, már árnyaltabb az összkép. Az MKP választóinak a többieknél nagyobb aktivitása hozta magával a viszonylag sikeres szereplést, ugyanakkor intő jel, hogy a déli országrészekben, beleértve a Komáromi járást, volt a legalacsonyabb a részvétel – ez a párt jelöltjeinek most kedvezett. Viszont az előző megyei választásokon még jobban szerepelt a párt, utána mégis elbukta a következő parlamenti választást, amely már más rendszerben zajlik, és ahol nagyobb szerepe van a mozgósításnak – a dél-szlovákiai alacsony részvétel itt kifejezetten kedvezőtlen a pártnak. Az egyelőre nagy kérdés, hogy milyen érdekérvényesítő ereje lesz a 11 MKP-s megyei képviselőnek, sok függ attól, hogy a párt frakciója beáll-e Milan Belica mögé, azaz „kormánypozícióba“ kerül-e, illetve lesz-e ilyen lehetősége.

Most – Híd

Bugár Béláék szereplése egyértelmű bukás. Különösen igaz ez a Nagyszombat megyei eredmények tükrében, ahol a párt Rigó Konrád személyében önálló megyeelnök-jelöltet is indított, beleállt a harcba, agresszívan kampányolt, végül megsemmisítő vereséget szenvedett. Nyitra megyében és a Komáromi járásban is kudarc lett a vége. Sikernek csupán Milan Belica ötödik megyeelnöki megbízatása számít, még akkor is, ha Belica a Híd támogatása nélkül is újrázott volna – ebből a későbbiekben még profitálhat a párt, de erről később. Tény, hogy Nyitra megye közgyűlésében csak egy képviselőjük lesz, sőt, a 17 tagot számláló Smer-SNS-Híd koalíciónak is partnerek után kell néznie. A Komáromi járásban 6 képviselőjelöltet indított a Híd a koalíciós listán, de már az indulók névsorából úgy tűnt, mintha eleve feladta volna. Jobbágy Józsefen kívül a Híd legerősebb járásbeli emberei nem is indultak – így elkerülték a személyes vereséget.

Függetlenek

Minden megyében előretörtek a függetlenek, Nyitra megye közgyűlésében 15-en lesznek. Köztük a Komáromi járásból Stubendek László komáromi polgármester, a Független Erők Csoportjának (Fecske) jelöltjeként. A teljesen új, 5 tagú független csoport (Stubendek László, Varga Tamás, Szénássy Tímea, Forgács Attila és Forró Tibor) első látásra nem szerepelt túl jól, közelebbről nézve azonban látszik, hogy jelöltjeik erősek – Komáromban gyakorlatilag győztek, Gútán pedig az MKP egyértelmű kihívói. Érdemes megemlíteni Petheő Attilát, aki az egyedül induló függetlenek közül a legtöbb szavazatot gyűjtötte. A függetlenek szereplésének értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a kampányok költségvetése terén lehetetlen volt felvenniük a versenyt a pártokkal – innen nézve még markánsabb az előretörésük.

IMG_5424

Helyiek és pártjelöltek előnyben

Az MKP jelöltjei a falvakban szerepeltek igazán jól. Helyi struktúrái, pártszervezetei bármelyik pártnál jobban kiépítettek a járásban. Egyértelműen látszódott, hogy a párthovatartozás sokkal inkább számított „vidéken“, mint a járás városaiban, a függetlenekkel szemben érezhető volt a bizalmatlanság a községekben.

Az is látható, hogy minden településen a saját erős embereiket – helyieket, a szomszédos településeken élőket részesítették előnyben a választók. Ha a jól ismert helyi ember egy párt színeiben indult, akkor a vele egy pártlistán szereplő többi jelölt is szép számú karikát kapott – ez nemcsak az MKP esetében volt így, hanem a Smer-SNS-Híd koalíciónál is.

Komárom, Gúta: feltűntek a Fecskék

Ha az egyes városi eredményeket nézzük, legalábbis megkérdőjelezhető az MKP elsősége. A városok eredményeinek böngészése különösen érdekes a jövőre esedékes önkormányzati választások, illetve a helyi politikai erőviszonyok szempontjából – az aktív politikai-közéleti szereplők eddigi munkáját, tevékenységét is értékelték a lakosok.

Komáromban például a függetlenek voltak a legnépszerűbbek, hiszen a két legtöbb voksot gyűjtő jelölt a Fecskék független csoportjában indult. Ha csak a járási székhelyen múlt volna, 4 független (Stubendek László, Varga Tamás, Szénássy Tímea és Less Károly), 3 MKP-s (Knirs Imre, Viola Miklós, Horváth Árpád) és egy Smer-SNS-Híd koalíciós képviselő (Jobbágy József) kerül be a megyei parlamentbe. Az is látszódik, hogy Komárom esetében is működött a lokálpatriotizmus, hiszen a 8 legtöbb szavazatot kapó jelölt közül 5 komáromi.

Az MKP gyengébb komáromi szerepléséhez valószínűleg hozzájárult, hogy évek óta a széthúzás a jellemző a helyi pártszervezetben, ráadásul az MKP-nak csak egy komáromi jelöltje volt Knirs Imre személyében, akinek ráadásul megromlott a viszonya a helyi pártszervezettel. Bár csak 19 szavazaton múlt, Knirs Imrének nem sikerült mandátumot szereznie, ami a többi MKP-s jelölt szereplését nézve számára egyértelmű kudarc.

Ami a Híd komáromi eredményeit illeti: csak a szentpéteri Jobbágy Józsefet szavazták a legjobb nyolcba a választók, míg Molnár Mariánt és Cúth Csabát, hiába komáromiak, mégsem támogatták túl sokan.

Komáromi eredmények – 1000 voksnál többet gyűjtő jelöltek:

Tab1

A gútaiak még inkább a saját erős embereiket támogatták szavazataikkal, a Fecskék két helyi tagja itt is az MKP legnagyobb ellenfele volt. Horváth Árpád polgármester az MKP színeiben ugyan hozta az elvárható eredményt az MKP-nak, a második legtöbb voksot viszont már a független Forró Tibor gyűjtötte. Az is érdekes, hogy az egész járást tekintve magabiztosan élen végző MKP-s Viola Miklós saját városában nem volt ennyire lehengerlő, a harmadik lett, őt pedig egy újabb Független Erők Csoportjához tartozó jelölt, Forgács Attila követte.

Gútai eredmények – a gútaiak őket küldték volna a megyei közgyűlésbe:

Tab2

A városok közül az ógyallai eredmények mutatják a legszínesebb képet, amihez nyilvánvalóan hozzájárul a város nemzetiségi összetétele is. Jobbágy Józsefnek sikerült megelőznie az ugyancsak a Smer-SNS-Híd listán induló két ógyallai jelöltet, Anna Žigovát és Ágh Lászlót, rajtuk kívül 4-MKP-s is a legjobb nyolcba került Ógyalllán, illetve Miroslav Rusňák 5. helyével a Kotleba-párt is jelezte a korábbi trendet, miszerint délen is vannak támogatói a szélsőségeseknek – többségében vélhetően szlovák választók, de bizonyára nem elhanyagolható a magyar támogatók száma sem.

Ógyallai eredmények – az ógyallaiak őket választották volna be a megyei parlamentbe:

tab3_jo

Többen szavaztak, de nagy a kiábrándultság

Nyitra megyében 26,8 százalékos volt a részvétel, ezen belül a Komáromi járásban a legalacsonyabb, 19,7 százalék – bár az előző választáshoz képest kissé nőtt a szavazókedv. Ugyanakkor 10 évvel ezelőttig a magyar választók voltak, akik az átlagosnál nagyobb arányban járultak az urnákhoz, ez azóta megfordult: most már sorozatosan a déli járásokban a legalacsonyabb a választók aktivitása, aminek hatása főleg a parlamenti választások eredményében mutatkozhat majd meg. Komárom városában 19 százalék, Gútán 18,5 százalék, Ógyallán 20,5 százalék volt a részvételi arány.

Bár előző számunkban már beszámoltunk róla, a leglényegesebb információt szögezzük le újra. Milan Belica (Smer-SNS-Híd) további 5 évig áll majd a Nyitra Megyei Önkormnyzat élén, miközben a Komáromi járásból a következő nyolc képviselő került be az 54 tagú megyei parlamentbe: Viola Miklós (MKP), Horváth Árpád (MKP), Jobbágy József (Smer-SNS-Híd), Földes Csaba (MKP), Becse Norbert (MKP), Orosz Örs (MKP), Gyarmati Tihamér (MKP) és Stubendek László (független – Fecske).

megyei


Régiónkban Farkas Iván győzött

Tekintve, hogy a Komáromi járásban többségében magyarok laknak, egyáltalán nem meglepő, hogy a megyeelnökjelöltek közül nálunk Farkas Iván gyűjtötte a legtöbb szavazatot – bár járási első helyét senki sem veszélyeztette, 44 százalékos eredménye mégsem annyira jó a magyar választók arányához mérten. Úgy tűnik, Milan Belicának viszont hozott voksokat a Híd támogatása, a Kotleba-párti Milan Uhrík harmadik helye pedig újra azt mutatja, hogy bár országosan nagy vereséget mértek a szélsőségesekre, a jövőben is számolni kell velük – a magyarlakta régiókban is.

Tab4


Erőviszonyok a megyei parlamentben

Nagyon sok függ attól, hogy végül milyen frakciók támogatják majd Milan Belica megyefőnököt. Mint megírtuk, 17 Smer-SNS-Híd koalíciós, 15 független, 11 MKP-s, 10 jobboldali koalíciós (SaS, OĽaNO, KDH, Šanca, OKS, Nova) és 1 Kotleba-párti képviselő lett tagja a közgyűlésnek. Létrejöhet kisebbségi kormányzás, hogyha Belicának nem sikerül maga mellé állítani a többséget, és 5 évig zajlik majd a csata a többségben lévő ellenzék és a megyefőnök között – erre az esetre példa, ha az MKP-frakció a 10 jobboldali képviselővel működik együtt, melyhez néhány független csatlakozik. Az érintettek többsége valószínűleg elkerülné ezt.

Stabil „kormányzásra“ nagyobb az esély: ehhez a 17 tagú „Belica-pártnak“ (Smer-SNS-Híd) legalább további 11 képviselőt kell maga mellé gyűjtenie – vagy többet, hogy a 3/5-ös többség is meglegyen. Kézenfekvő választásnak tűnik, hogy az MKP frakció legyen az, akikkel összefognak, hiszen az MKP-nak pont 11 képviselője van, az előző ciklusban egyre „normálisabb“ kapcsolat alakult ki a Smer és az MKP között megyei szinten. Az MKP-nak ugyan okozna egy kis arcvesztést a Smerrel való együttműködés, ám ennél többet hozna a konyhára a pártnak egy esetleges megyealelnöki tisztség – például Farkas Iván, vagy egy komáromi járásbeli képviselő kaphatná meg a tisztséget, cserébe a támogatásért. Mivel kormányzati pozícióból lehet igazán eredményeket elérni, az MKP is akkor tudja igazán érvényesíteni választói érdekeit, ha megegyezik a Smer-SNS-Híd frakcióval, de Belica érdeke is azt diktálja, hogy stabil többsége legyen a közgyűlésben.

További lehetőség, ha a „Belica-frakció“ legalább 11 független képviselővel, vagy – ami a legkevésbé valószínű – 10 jobboldali, plusz minimum 1 független képviselővel állapodik meg egy megyei többség kialakításában. Annyi bizonyos, a héten megkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások a frakciók, képviselők között.

Bár a Hídnak csak egyetlen képviselője lesz, ehhez képest nagyobb beleszólása is lehet a megyei ügyekbe. A Smer, az SNS és a Híd megyei választási együttműködése ugyanis a választások utánra is érvényes – már ha a három párt be is tartja a választás előtt kötött szerződést, illetve a kampányidőszakon túl is mutatkozik erre hajlandóság részükről. A kampányhajrában a három párt kormányszintű és megyei koalíciója már hozott eredményt: a komáromi Selye Gimnázium épületfelújításának, illetve a bátorkeszi Magán Szakközépiskola osztálynyitásának megyei jóváhagyásához ugyanis – mint azt az érintett iskolák is megerősítették –, a Híd komáromi parlamenti képviselőinek (Bastrnák Tibor és Vörös Péter) lobbizása is hozzájárult. A Smer megyei képviselői a Híddal való együttműködésnek köszönhetően szavazták meg ezeket. Hogy a Hídnak – választási szerződés ide vagy oda – mekkora beleszólása marad a választások után a megyei ügyekbe, majd a jövő dönti el.


Csaba Ádám
fotók: Drozd Milán, Delta archívum

Kapcsolódó cikk:

Bellica ötödször is megyefőnök

Top