Tany. Vadászdinasztiából származik Csémy Zsolt helyi vállalkozó. A nagyapja, az édesapja is vadászok voltak, ahogy mondja, beleszületett. Hétéves volt, amikor nagyapja már vitte magával vadászni az erdőbe.
„A mai világban 16 éves kortól lehet részt venni hajtóvadászaton. Egyéni vadászatra, lesvadászatra, csertelésre magával viheti az apa a fiát, közös vadászatra nem. Azelőtt a gyermekek is beültek a traktorba, nézték a vadászatot, cipelték a vadat, segítettek hajtani. A régi világban nem voltak olyan balesetek, mint mostanában, nagyobb volt az emberek felelősségtudata. Nem kapkodott senki” – kezdte beszélgetésünket, megjegyezve, nem a vad elejtése a lényeg, hanem a vaddal való törődés. „Kijártak a gyermekek az erdőre a nagyszülőkkel, a szülőkkel, a barátokkal etetni a vadat. Ez egy kellemes időtöltés, aki nem próbálta, nem is tudhatja, miről beszélek” – tette hozzá.
Vadászélményei között jó is, rossz is akad. „A zergevadászat nagy élmény volt! Sok csallóközi vadász hozzá sem jut ilyen lehetőséghez; egykor is csak a grófoknak adatott meg. A zerge nálunk védett vad, Ausztriában tudtam lőni, a sziklák között. Sneeberg, ahol vadászhattunk, Ferenc József vadászterülete volt. Ott építtetett a meggyilkolt Sissinek kupolás emlékhelyet” – mesélte.
A legrosszabb élménye az volt, amikor évekkel ezelőtt adventkor emberi holttestet találtak egy vadászat során a határban. „Egy magánvállalkozói parcellán nyúlra vadásztunk. Éppen helyezkedtünk át egy másik parcellára, átmentünk a 63-as főúton, a volt szeméttelepnél, a falunk és Bogya között, amikor a kutyám észlelt valamit. Furcsán viselkedett, odamentem megnézni, mi lehet az. Akkor láttam, hogy egy férfi holttestét találta meg. Azóta a gyilkosságra is fény derült” – idézte fel.
A vaddisznó azért a kedvenc vadja, mert állítása szerint, arra a legnehezebb vadászni. „A vaddisznó éjjeli állat. Teliholdkor szépen lehet látni, akkor lehet az optika segítségével vadászni. Komoly művelet a vaddisznóhajtás, talán ezért is szeretem a legjobban” – avatott be.
A községben hagyománya van a karácsonyi vadászatnak. Tavaly a járványhelyzet alakulása miatt elmaradt. „Az idén karácsony második ünnepére, december 26-ára tervezzük (riportunk még az ünnepek előtt készült – a szerk.), de nem tudjuk, mik lesznek az előírások a Covid miatt. Pillanatnyilag engedélyezett az esemény, de a helyzet egyik napról a másikra megváltozhat” – fogalmazott. Vadászatok után mindig vadból készült ételeket készítenek. „Karácsonykor az ünnepi asztalról azonban nem hiányozhat a hal” – mosolygott.
A tradíció folytatódik a családban. Vanda lánya, aki januárban lesz 25 éves, öt éve vadászik. Húszévesen végezte el a vadászképzőt. Kiskora óta érdekli a természet, a vadászat.
Mondják, a vadász legbiztosabb fegyvere a türelem. Türelmes ember Csémy Zsolt? „A vadászatban biztosan. Másképp nem is lehet. Sajnos, a mai világban az igazi vadászemberek kevés lehetőséghez jutnak, az újmilliomosok uralják a terepet. Csupán zöld ruhába bújtatott puskásoknak hívom őket. Számukra ez is csak a pénzről szól, nem a vadászat lényegéről” – véli a helyi vadász, aki vadásztat is. Nyugati vadászokat vezet az itteni erdőkben. Megjegyezte: ők valódi vadászok. Azért jönnek ide, mert feléjük nincs magas vad, muflon, szarvas, dámvad. Fizetnek a vadászatért, a trófea végett vadásznak.
Ő már csak csínján lövi a vadat: jobban sajnálja, mint hogy lője, a vadásztatásra helyezi a hangsúlyt. „Van egy vadászszobám. Hozzáépítettünk a házhoz két helyiséget. Iroda is, vadászszoba is. Abban őrzöm a trófeákat és a preparált állatokat, mindegyikből egyet. Ha valaki meglátogat, elbeszélgetünk a régi vadászatokon megélt élményekről, és megtekintheti a trófeákat is” – mondta búcsúzóul Csémy Zsolt.
Szél János