Augusztus 16-án, vasárnap koraeste ünnepélyesen leleplezték és megáldották Szent István szobrát Gútán. Az államalapító király emlékművét a Templom téri körforgalomban helyezték el.

A szoboravatásra a 41. Gútai Vásár és Búcsú zárónapján került sor. A szobor Szilágyi Tibor érsekújvári szobrászművész alkotása, a mű elkészítésében Bartusz Zsolt bronzöntő mester és Tóth Tamás kőfaragó is közreműködtek. Az ünnepségen Vadkerti Imre, Kalapács József és Rudán Joe léptek fel (Nélküled, részletek az István, a király rockoperából), majd Szabó Viktor színművész Tűz Tamás: Szent István király című versét szavalta.

Halász Béla gútai polgármester ünnepi beszédében kiemelte, Gúta történelmet írt azzal, hogy először avattak köztéri szobrot történelmi személyiségnek. Rámutatott, ez nem csupán szoboravatás, hanem egy közösség hitvallása, miszerint múlt nélkül nincs jövő. „Hisszük: a keresztény értékek ma is megtartanak bennünket. Hisszük: gyermekeinknek nemcsak házakat, utcákat és intézményeket kell örökül hagynunk, hanem tartást, hitet, kultúrát és példát is” – fogalmazott beszédében.

Szent István a nehezebb utat választotta, nem a népszerűséget kereste, hanem népe jövőjét, olyan országot hagyott maga után, amely ezer éven át túlélte a viharokat. „És ma is itt vagyunk. Ma is magyarul imádkozunk. Ma is magyarul énekeljük himnuszunkat. Ma is továbbadjuk gyermekeinknek mindazt, amit ránk bíztak” – mutatott rá, hozzátéve, ez nem csupán Szent István érdeme, hanem mindazoké, akik ezer éven át őrizték ezt az örökséget számunkra.

„Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” – idézte Szent Istvánt, megemlítve, ez ma is aktuális gondolat Gútán. A szlovák nemzetiségű lakosokhoz szólva kiemelte: „Ez a szobor számunkra a magyar államiság szimbóluma. De ez a város közös otthonunk… A kölcsönös tisztelet nem gyengíti identitásunkat. Éppen ellenkezőleg. Megerősíti.”

Hangsúlyozta, a szobrok nem azért készülnek, hogy a múltról meséljenek, hanem hogy emlékeztessenek bennünket arra, milyen jövőt építsünk. „Egy város akkor marad igazán nagy, ha nemcsak épületeket hagy maga után, hanem értékeket is. Isten áldja Szent István király örökségét, a felvidéki magyarságot és városunk minden lakóját!” – zárta beszédét Gúta polgármestere.

Habsburg György nagykövet, közéleti személyiség, az utolsó magyar király unokája levelet küldött a szoboravatás alkalmából, melyet felolvastak. „Külön jelentősége van annak, hogy éppen itt, Gútán állítanak szobrot az ő tiszteletére. Ez a város mindig büszkén őrizte történelmét és nemzedékről nemzedékre továbbadta magyar hagyományait. Egy olyan térségben, amelyet a kultúrák sokszínűsége jellemez, különösen fontos üzenet, hogy saját identitásunk megőrzése és a másik identitásának tisztelete nem egymást kizáró, hanem egymást gazdagító értékek. Szent István emlékezete ezért nem csupán a múltról szól, egyben útmutatás a jövő számára is. Arra emlékeztet bennünket, hogy közösségeinket a kölcsönös tiszteletre, a felelősségre és a bizalomra kell építenünk – fogalmazott. – Kívánom, hogy ez a szobor legyen történelmi örökségünkhöz való hűségünk látható jelképe. Hirdesse a jövő nemzedékeinek, hogy a hagyomány és a jövő nem egymás ellentétei, hanem együtt alkotják egy erős és élő közösség alapját.“

A szobor talapzatába egy időkapszulát helyeztek el a gútaiak, amivel a jövőnek kívánnak üzenni – annak a nemzedéknek, amely sok-sok évtized múlva, a szobor restaurálásakor rábukkan arra.  Az időkapszulába levelek, fényképek, USB-kulcsok, dokumentumok és apró tárgyak kerültek, melyek Gúta jelenéről tanúskodnak.

Szent István szobrát Nagy Péter János gútai plébános áldotta meg. Ezt megelőzően Kiss Róbert komáromi esperesplébános, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke hálaadó szentmisét mutatott be a teljesen felújított Nagyboldogasszony-plébániatemplomban.

(csá)
(nyitókép: Lengyel Roland, többi fotó: gútai önkormányzat)

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)