Akár egy baljóslatú görög drámában: a KFC nagy családja története legszebb időszakát „száműzetésben” kénytelen átélni. Mint valami rossz átok…

Szisztematikus munka, ambíciózus szakmai stáb, állandóság – ezek voltak azok a feltételek, amelyek az első osztályba juttatták a KFC-t. Történelmi siker, amilyennek a klub korábban a közelében sem járt. Mégis, mindez kissé váratlanul érte az egész csapatot: vezetőket, szurkolókat egyaránt. Talán kevesen emlékeznek rá, ezért érdemes felidézni: három évvel ezelőtt (akkor éppen Vágsellyén játszott a csapat) a II. ligában szereplő KFC villámrajtot vett. Az első 13 mérkőzésén csupán két pontot veszített, és innen már nem volt – nem lehetett visszaút. Alea iacta est. A kocka el volt vetve – ekkora előnyről önsorsrontás lett volna nem a feljutásról álmodozni. Jól emlékszem Radványi Miklós akkori nyilatkozatára: „magunkat csapnánk be, ha nem akarnánk megnyerni a második osztályt.” A kérdés ezután csak az lehetett: mennyire tud majd adaptálódni az első osztály kihívásaihoz a szakmai stáb, a játékosok és a klub vezetése. Mint utólag kiderült, ez éppen utóbbinak sikerült a legkevésbé.

Arról a vezetésről beszélek, amely az elmúlt évek ígérgetései után most azt kéri a szurkolóktól, hogy „legyünk türelmesek és őrizzük meg a nyugalmunkat”. Mintha az utóbbi három évben nem lettünk volna azok. Türelemmel és nyugalommal vártunk, amikor azt ígérték, hogy 2024 nyarán az első osztályt már a saját stadionunkban kezdhetjük meg. Türelemmel és nyugalommal vártunk, amikor azt mondták, hogy az első Niké ligás őszi idényünkre végre hazaköltözhet a csapat. Türelemmel és nyugalommal vártunk, amikor azt közölték, 2025 tavaszán már első osztályú bajnoki mérkőzéseket rendeznek Komáromban. Türelemmel és nyugalommal vártunk tavaly nyáron is, aztán idén a bajnokság téli szünetében, hiszen azt ígérték, akkor „már egészen biztosan…” Türelemmel és nyugalommal vártunk, és közben sokunk heti rutinjává vált, hogy kétnaponta elautózzunk az épülő stadion előtt megvizsgálni: vajon hogyan áll az építkezés.

Türelemmel és nyugalommal vártunk, és közben a KFC a kiesés szélére sodródott, a csapat sikerkovácsa, Radványi Miklós pedig belefáradt az emberpróbáló munkába. Keserűen jegyzem meg: nem biztos, hogy megérte.

Langschadl Mátyás

Kapcsolódó cikkeink:
Május végén átadhatják az új stadiont
Feljutott az élvonalba a KFC!