Bátorkeszi. A postagalambok több szempontból is kilógnak a többi galambcsoport közül, hisz komoly „feladatot” láttak és látnak el. Egykor fontos kommunikációs eszköznek számítottak, ma pedig a pénzdíjas versenyeken bizonyítják képességüket. A kezdetben csak Belgiumban ismert hobbi mára egész Európában elterjedt. Szlovákiában 27 alapszervezetben 2500 galambász működik, akik 190 ezer postagalambot tenyésztenek.

A Bátorkeszin élő Schulcze Róbert 2024 után a 2025-ös dunamocsi galambász háziversenyt is megnyerte, és az elmúlt idényben kerületi összesítésben az előkelő hatodik helyet szerezte meg. Tizennégy évesen, 1985-ben lépett be a Dunamocsi Postagalamb Egyesületbe, 2026 januárjától pedig a komáromi csapatot erősíti. Ma már háromszáz galambja van.

Schulcze Róbert lapunknak elmondta, mit tart a sikeres galambászat öt legfontosabb feltételének. Az első a jó galambok beszerzése. Kánai Ferenc és Dömötör János komáromi galambászoknak köszönhetően komoly galambokra tett szert, továbbá balassagyarmati csúcsgalambász, Szivácsik Ervin jóvoltából négy tenyészmadarat kapott ajándékba. Második szempont a tréningeztetés. Svungba kell kerülniük a röptetés napjára, ezért a versenyek előtt két nappal elviszi galambjait Somorjára, s ott engedi el őket. Mire Somorjáról Nagymegyerre ér, felesége Diana már szól neki, hogy a legjobbak már hazatértek.  Következő szempont a jó takarmányozás. 26 fajta magból kevert takarmányt kapnak, hozzá kiegészítőket, erősítőket. Mikor megjönnek az útról mézes, citromos csalánteát kapnak.

Oda kell figyelni a párosításra is. A kiszemelt galambokat párosítja, majd mikor felnőnek az utódok, kipróbálja őket. Ha nem örökölték szüleik jó tulajdonságait tovább kísérletezik. Az utolsó szempont a megfigyelés. Van, hogy órákon át figyeli a mozgásukat, viselkedésüket az ólban. Megmutatja a galamb magát, elárulja, milyen formában van, s ennek alapján választja ki az aktuális versenyzőket. A mindennapi reggeli repülésnél is nézi őket. Öt órakor jönnek ki a hímek, hatkor a tojók, egy-egy órát töltenek kint, így nem találkoznak egymással. Amelyik erőteljesen csattogva, vagy szépen vitorlázva repül, látszik, hogy van a repülésében élet, az a megfelelő. A versenyek eredményességét befolyásolja, hogy mennyire motiváltak az egyes galambok a hazatérésben. Erejük teljét kb. hároméves korukra érik el.

Serlegek, díjak, oklevelek sokasága díszeleg a Schulcze Róbert vitrinjében. Az igazi sikerhez természetesen kell tapasztalat, ha úgy tetszik, életbölcsesség, hiszen az állat és az ember ezen a területen szinte együtt él, megismerve a másik rezdüléseit. Bár a sportág napjainkban számos kihívással néz szembe, a galambászat öröme és a versenyek izgalma még mindig sokakat magával ragad. „A postagalambászat egy életre szóló szenvedély, ahol az idő az egyik legszigorúbb bíró” – zárta gondolatait Schulcze Róbert.

(mf)