Közel 200 éve, 1830 januárjában kezdték mérni a Duna vízállását Komáromnál, azóta nem fordult elő, hogy ilyen alacsony értéket mértek. Október 7-ről 8-ra virradó éjjel a szlovákiai mérőponton 2 centiméteres új rekordot mértek, a magyarországin pedig -39 centiméteres értéket. Emiatt a hajóforgalom is akadozik, a nagyobb úszójárművek nem képesek közlekedni.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tatai Szakaszmérnökség munkatársa érdeklődésünkre elmondta, Komáromnál 1830 januárjától mérik a Duna vízállását. Az azóta eltelt 196 évben ugyan előfordultak olyan időszakok – különösen háborúk idején – amikor nem mértek olyan intenzitással, mint manapság, ugyanakkor a rögzített adatok szerint soha nem volt még olyan alacsony a Duna vízszintje Komáromnál, mint a múlt héten – egész pontosan október 7-én és október 8-án, 23 órától hajnali 5 óráig –, amikor a dél-komáromi mérőpont -39 centimétert mutatott.

Ebben az időszakban az észak-komáromi, szlovákiai mérőpontnál is rekordot mértek, itt a vízállás 2 centiméter volt, ami az eddigi legalacsonyabb érték (ugyanakkor az SHMÚ nem erősítette meg ezzel kapcsolatos információnkat, bár ígértek választ). Összehasonlításképpen: eddig a 2013-as árvíz idején mérték a rekordvízszintet ezen a mérőponton, akkor 888 centiméterrel tetőzött a Duna. Két éve, szeptember 20-án, 833 centiméter volt a maximum Komáromban.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint október 5-én Dévénynél is megdőlt az eddigi történelmi minimum érték. Itt a mérések 1900 novemberi kezdete óta eddig az 1909 januárjában mért vízszint volt a legalacsonyabb.

Molnár Marián hajózási szakértő, komáromi városi képviselő elmondta, az alacsony vízszint miatt minden olyan hajónak vesztegelnie kell, amelynek merülése meghaladja az 1 métert. Bár a Duna térségünkben a legtöbb helyen még most is eléri a 3 méteres mélységet, akadnak olyan pontok, gázlók, ahol a folyó jóval sekélyebb. Így van ez például a kolozsnémai gázlónál, ahol e pillanatban csak az 1 méternél kisebb merülésű hajók képesek éppen átcsusszanni.

Szárazság, aszály minden szempontból

Nemcsak a Duna és a Vág rekordalacsony vízszintjében mutatkozik meg a vízhiány. Idén márciustól augusztus végéig gyakorlatilag semmilyen számottevő csapadék nem hullott régiónkban – azóta is csak kisebb esőzések voltak. A csapadékhiányhoz társult a szélsőségesen forró nyár, a többször kialakuló hőkupola, így nem meglepő, hogy a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet is hónapokig „nagy szárazságnak” minősítette az ország területének nagy részét klimatológiai szempontból. Jelenleg régiónknak „mérsékelt szárazság” a besorolása.

A Komáromi járásban jelenleg két helyen szondázzák a talajvíz állását. A gadóci és nemesócsai szondák mérései is alacsony talajvízszintet mutatnak, azaz aszályos minősítést kaptak. Az intézet a talaj nedvességét is méri, összevetve az aktuális helyzetet az 1961 és 2015 közötti adatokkal. Ebből a szempontból súlyos a helyzet az ország nagyobb részében, beleértve a teljes Komáromi járást – régiónk szélsőségesen aszályos besorolást kapott, aminél nincs súlyosabb kategória a szárazság szempontjából.

(csá)

Kacspolódó cikkeink:
Történelmi kincsek a víz alól
Aszály, vízhiány, hőkupola
Meddig lesz még hazai krumpli az asztalunkon?
Az apróvad szenvedi meg leginkább a vízhiányt
Idén is bekopogott a tavaszi aszály