Az extrém szárazság miatt járásunkban tavak száradtak ki, a Duna soha nem látott alacsony vízállású. A vízhiány a táplálékforrásokat is megcsappantotta, ezért a gólyák, sarlósfecskék és más költöző madarak már augusztus első hetében útnak indultak afrikai telelőhelyeik felé. Az erdők és mezők kis- és nagyvadjai azonban nem menekülhetnek el a szárazság elől, miközben a mindennapi vízhez jutás komoly kihívást jelent számukra.

„A tartósan száraz időjárás kedvezőtlenül befolyásolhatja a madarak költését és a fiókák túlélését, a víz- és táplálékhiány miatt a fiatal emlősök, köztük a kisnyulak és az őzgidák nehezebb körülmények között fejlődnek – magyarázta Sánta Norbert mérnök, a Komáromi Körzeti Vadászkamara szakreferense. – A rókák egy kicsit jobb helyzetben vannak, náluk az utódok már önállóan is tudják látogatni az itatókat, kimerészkednek a tarlókra egerészni. Minden élőlénynek szüksége van viszont vízre, egy őzsutának például naponta 2-3 literre ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet tudjon előállítani az őzgidáknak. De a jóval kisebb mezei nyúlnak is másfél liter vízre van szüksége. Ebben a szárazságban viszont a növények is kiszáradnak, nincs bennük elegendő vízmennyiség, amit vízforrásként tudnának hasznosítani az állatok. A tarlók úgy néznek ki, mint egy sivatag, a gabona betakarítása után sok helyen hatalmas, árnyék nélküli táblák maradnak. Ilyenkor látni leginkább, hogy a széltörő fasorok, a táblaszegélyek, a nádasok és a kisebb erdőfoltok milyen sokat segíthetnek az állatoknak, ugyanis ezek a zöld szigetek menedéket nyújtanak a vadnak a perzselő hőségben, és sajátos mikroklímájukkal enyhítik a szélsőséges időjárás hatásait.”

Télen etetni, nyáron itatni kell

A Duna menti területeken gyakran látható, hogy a nagyvad a víz után akár a 63-as főúton is átvált, viszont az apróvad, amelynek jóval kisebb az élettere, ha saját élőhelyén nem talál vízforrást, búvóhelyet és táplálékot, akkor egyszerűen elpusztul. A vadászok egyrészt becsületbeli, másrészt törvény által előírt kötelessége a vadállomány megfelelő gondozása. Korábban elsősorban ez azt jelentette, hogy telente gondoskodtak megfelelő mennyiségű táplálékról. Az utóbbi években tapasztalható klímaváltozás következtében azonban ez változott. Sánta Norbert szerint sokkal fontosabbá válik, hogy nyáron vizet biztosítsanak az állatoknak, minthogy télen etessék őket. Ez a Komáromi járásban elsősorban a keleti és északkeleti vadászterületeken jelent problémát, mivel ezek homokosabb, szárazabb talajú, dombosabb részek, ahol egyébként is jóval kevesebb a víz, mint az alsó csallóközi részeken. A járás nyugati felén több a csatorna, bár sok helyen ezek is elapadtak, vagy vizük a nagy meleg miatt ihatatlanná vált.

Ötven hektáronként itató

Sánta Norbert megjegyezte: a Dunaradványi Vadásztársaság jelenleg több mint húsz itatót tart fenn, hetente kétszer több száz liter vizet juttatnak a mintegy 1300 hektárnyi vízhiányos területrészre. Az itatók úgy kerültek kialakításra, hogy a vadállomány legalább ötven hektáronként találjon egy vízforrást. Az itatók környékén szinte minden állat felbukkan, nagyon sok védett faj is. „Vadkamerás felvételek azt mutatják, hogy az állatok felváltva járnak az itatóhoz. Este megjelennek a rókák, éjjel az őzek, borzok, nyestek, hajnalban érkeznek a nyulak, napközben folyamatosan érkeznek az fácáncsibék, állandóan ott tartózkodnak az énekesmadarak, és néha megjelennek ragadozó madaraink is: egy-egy héja, karvaly, ölyv vagy sólyom.”

Helyezzünk ki madáritatót a kertben

Nagy segítség az állatoknak, madaraknak, ha valaki a kertjébe madáritatót helyez ki, viszont a vadászterületen való itatást minden esetben egyeztetni kell a helyi vadásztársasággal. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az itatók vagy sekélyek legyenek (virágcserép-alátét), vagy tegyünk bele téglát, köveket, amelyen az esetlegesen beleesett kisállatok, kétéltűek, madarak ki tudnak jutni. Ez a rovarok szempontjából is nagyon fontos, hiszen ők is szomjaznak. Arra azonban mindenképpen figyelni kell, hogy ezeket olyan helyre tegyük, ahol a házimacska nem tud lecsapni egy utolsó mentsvárárat talált madárfiókára.

JN.