Augusztus elején Dunaradványnál, rá két hétre Dunamocsnál találtak egy hatalmas víziaknát, amelyet ugyancsak a brit Királyi Légierő dobhatott le 1944-ben. Ezt a második bombát is a marcelházi homokbányába szállították a tűzszerészek, ahol felrobbantották.

Augusztus 14-én, pénteken délután jelentették a hatóságoknak, hogy egy bombát találtak a Dunában Dunamocsnál. A légi hajóakna 20 centiméterrel volt a folyó felszíne alatt. Rendőrök, tűzszerészek gyorsan kiértek a helyszínre és biztosították azt. Egy időre korlátozták a dunai hajóforgalmat is.

Az esti órákban kézi erővel, gurtnik segítségével húzták ki a vízibombát a Dunamocs és Süttő közti szigetre, majd innen csónakkal szállították partra. Másnap, a két héttel ezelőtti esethez hasonlóan, a tűzoltóság homokkal megrakott szállítójárművére helyezték és a marcelházi homokbányába szállították. Itt egy néhány méter mély gödröt ástak, ebbe helyezték a hajóaknát, majd ezt követően irányított robbantással hatástalanították – az egész művelet most is profi módon ment végbe.

Valószínű, hogy a hajóaknát a második világháború idején, 1944-ben, az Operation Gardening katonai akció részeként dobta le a brit Királyi Légierő (RAF) egyik repülőgépe, azzal a céllal, hogy a Duna elaknásításával akadályozzák az ellenséges német és magyar ellátási vonalakat. A két héttel ezelőtti dunaradványi/zsitvatői bombát is ekkor dobhatták le – az egy 700 kilogrammos robbanószerkezet volt, ez pedig egy 600 kilós, 240 centiméter hosszú és mintegy 40 centiméter átmérőjű szerkezet.

„Hát, ez sokkal nagyobbat szólt!” – idézte Keszegh Zsoltot, a marcelházi homokbánya tulajdonosát Orosz Örs műemlékvédő, aki jelen volt a robbantáskor. Az első bomba sérült volt, talán emiatt robbant kisebbet. A robbantás egy 12 méter átmérőjű és 4 méter mély krátert hagyott maga után.

cs

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)