Komárom történetének jelentős része folyóink medrében hever. A soha nem látott alacsony vízállás, az aszályos időjárás egyetlen pozitív hozadéka az, hogy ez az eddig elrejtett történelem most láthatóvá válik. Sorra kerülnek elő a különböző leletek folyóinkból, amelyek némelyike a történészeket és régészeket is meglepi – eltart majd egy ideig, amíg alaposan feldolgozzák a folyókból előbukkant történelmi kincseket.
Előző számunkban írtunk arról, hogy szlovákiai régészek dokumentálják annak a hídnak a maradványait – 17 facölöpöt –, melyek a Vág folyóból bukkantak elő a rekordalacsony vízállás miatt. Az előzetes megállapítások szerint a híd 200 évvel ezelőtt épülhetett. Valószínűleg ugyanakkor, amikor a híd párja, amelynek maradványai másfél héttel ezelőtt szintén előbukkantak a Dunából.
Hídmaradványok a Dunában
Ez utóbbi esetről elsőként a dél-komáromi Legát István korábbi vízirendőr, műemlékfenntartó szaktechnikus és amatőr helytörténész adott hírt, aki szinte naponta újabb leletekről számol be, melyek az egykori híd környékéről kerülnek elő, illetve történelmi részleteket is közöl a Legát István Gyűjtemény elnevezésű facebook-oldalán. A dunai híd az észak-komáromi központi erődöt kötötte össze a Csillagerőddel, a Vág felett vezető másik ugyancsak a komáromi várat a túlparttal (mellékelt térképünkön).
Orosz Örs műemlékvédő – egyben komáromi és Nyitra megyei képviselő a Magyar Szövetség színeiben – elmondta, összesen 15 régi cölöpmaradványt lehet látni a Dunában. Ezekből egy cölöpsor már a parton figyelhető meg, a többi egykori pillér pedig a folyóban. Ezek egy olyan hídhoz tartoztak, amelyet szerinte a napóleoni háborúk idején (1799–1815) építettek.
Egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy a hidak, amelyek maradványai a Dunából és a Vágból előkerültek, pontosan mikor épültek, az viszont bizonyosnak látszik, hogy a szabadságharc idején, az 1849-es április 26-án lezajlott első komáromi csatában komoly szerepet játszhatott a két építmény (elképzelhető, hogy ekkor részben meglévő hidak átépítése történt többek között a komáromi szekeresgazdák segítségével). A Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg 1849. április 22-én mentette fel a hónapok óta ostrom alatt álló észak-komáromi várat, majd négy nappal később átkeltek a Dunán, és áttörték az osztrák ostromgyűrűt, elfoglalva a Duna déli oldalán lévő erődöket és megfutamítva a túlerőben lévő osztrák seregeket. Április 26. ma már Komárom napja, minden évben hivatalosan ekkor kezdődnek a Komáromi Napok, Észak- és Dél-Komárom önkormányzata ekkor adja át a városi díjakat.
Betonhajó a Vágban
Idősebb olvasónk, aki egész életét a komáromi folyók mellett élte le, hívta fel a figyelmünket arra, hogy az alacsony vízállás miatt rengeteg kár keletkezik azokon a kishajókon és jachtokon, amelyek a Vágon közlekednek Komáromnál. A probléma elsődleges forrása pedig szerinte nem más, mint egy második világháborús betonhajó roncsa, amely közvetlenül a Vág torkolatánál, a 0. folyami kilométert jelző táblánál van.
„A világháború idején készült kémhajó volt, amely aknára futott és felrobbant. A hajózási vállalat a hetvenes évek elején ugyan nagyrészt eltávolította a roncsokat, de a mai napig sok törmelék maradt még a mederben, rossz helyen, a hajózási útvonalon” – mesélte neve elhallgatását kérő olvasónk. Feltételezhető, hogy egy német gyártmányú hajó volt, és azért épült betonnal kiöntött acélszerkezetből, mert súlyos fémhiány volt a háború idején.
„Az elmúlt hat hétben összesen 19 kishajó propellerje tört össze, két hajónak meg az alját és oldalát tépte fel a betonroncs” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, az ilyen sérülések javítása nem olcsó mulatság, ráadásul a Vágon feljebb haladva is további veszélyek leselkednek a hajósokra: például a betonmaradványoktól 200 méterre a már említett fahíd cölöpjeink csonkjai, de a további komáromi szakaszok sem biztonságosak a sekély víz miatt. Ezért szerinte a yachtoknak érdemes a dunai kishajókikötőket használni.
Rejtélyes kőtömbök
A rekordalacsony Duna további érdekességeket is tartogat. A két Komáromot összekötő dunai vasúti híd északi részénél például nagyobb megmunkált kőtömbök bukkantak elő (nyitóképünkön), melyek ugyancsak sokak érdeklődését keltették fel. A legnagyobb kőtömbök élei nem hosszabbak másfél méternél.
Gráfel Lajos nyugalmazott műemlékvédő szerint ezek az 1909-ben épült eredeti vasúti híd szerkezeti elemei voltak, mely Feketeházy János tervei alapján készült. Ezt az eredeti hidat 1945. márciusában a visszavonuló német csapatok felrobbantották, ezért gyakorlatilag egy új hidat kellett építeni, amit 1954. december 28-án adtak át.
Rekordnagyságú bomba a Dunában
Hétszáz kilogrammos második világháborús bombát találtak Dunaradvány Zsitvatő részénél, ez a legnagyobb, ami eddig Szlovákia területén előkerült. Mint kiderült, egy légi hajóaknáról van szó, ami a Duna rekordalacsony vízállása miatt került a felszínre.
Augusztus 2-án, vasárnap érkezett bejelentés a bátorkeszi rendőrőrsre, miszerint egy hatalmas, második világháborús bombának tűnő tárgy bukkant elő a Dunából Zsitvatőnél – tájékoztatott a rendőrség. Egy rendőrjárőr azonnal a helyszínre sietett, és miután valósnak ítélték a bejelentést, biztosították a helyszínt. Később tűzszerészek, illetve a rendőrség Kriminalisztikai és Szakértői Intézetének csapata is megérkezett.
A rendőrség előzetes megállapítása szerint egy 700 kilogrammos robbanószerkezetről van szó, egy légi hajóaknáról. Valószínűleg a második világháború idején, 1944-ben, az Operation Gardening katonai művelet részeként dobta le a brit Királyi Légierő (RAF) egyik repülőgépe, azzal a céllal, hogy a Duna elaknásításával akadályozzák az ellenséges német és magyar ellátási vonalakat.
A vízibombát a bejelentés másnapján, hétfőn koradélután szállították el a helyszínről a tűzszerészek, emiatt – biztonsági okokból – két órára a hajóközlekedést is felfüggesztették az érintett folyószakaszon. Bár a rendőrség nem tájékoztatott arról, pontosan hol hatástalanították a hajóaknát, úgy tudjuk Marcelházán, egy homokbányában. A bombának egy 5 méter mély gödröt ástak, ezt követően irányított robbantással hatástalanították.
Helyi szóbeszéd szerint a bombát legelőször gyerekek találták meg, akik játszottak is a közelében, és csak jóval később vette észre egy felnőtt férfi, aki aztán bejelentést tett.
Kiszáradó tavak, 30-36 fok a héten
Nemcsak folyóink, hanem régiónk tavai is megsínylik a tomboló aszályt és a csapadékhiányt. Madaron teljesen kiszáradt a helyi tó, aminek eredményeként sajnos a halállomány is teljesen kipusztult. „Reméljük, hogy a természet idővel újra életet hoz erre a helyre” – bizakodtak egy madari online fórumon a helyiek.
Bátorkeszi tava is hasonló sorsra jutott, de a gútai Dögös is menthetetlennek tűnik. Utóbbi helyen már júniusban tömeges halpusztulást észleltek, mostanra pedig csak kis iszapos tócsák maradtak a tó helyén.
Bár az Alpokban esett eső, egyelőre nincs ok a túlzott optimizmusra. Ez a csapadék az előrejelzések szerint megemeli majd a Duna vízszintjét, ám ha nem lesznek további esőzések, újra apadás jöhet. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet szerint térségünkben továbbra sem lesz számottevő csapadék ezen a héten – legfeljebb lokális zivatarok lehetnek. A múlt héthez képest ugyan mérséklődik a hőség, néhány napig 30 fokos nyári időre számíthatunk, azonban vasárnap már újra a 36 fokot ostromolja majd a hőmérő higanyszála.
Csaba Ádám
(Összefoglalónk a Delta eheti számában jelent meg.)
Kapcsolódó cikkeink:
Aszály, vízhiány, hőkupola
Megsokszorozódtak a tűzesetek
Idén is bekopogott a tavaszi aszály