Mészáros Dávid helyi plébános szentelte fel a Fatimai Szűzanya kápolnát, amelyet Zichy Miklós gróf és felesége, goldlambi Ludwigstorff Franciska halálának 110. évfordulója alkalmából építtetett a helyi római katolikus plébánia és a község önkormányzata.
Száztíz éve halt hősi halált Zichy Miklós gróf és felesége, Franciska. A nagy tiszteletnek örvendő házaspár emlékére emelt kápolna egy régi terv megvalósulás. 2023-ban Téglás Andó Renáta a családi iratok között bukkant rá egy füzetre, amelyet ükapja, Mészáros Balázs, a temető egykori őre írt. Ebből derült ki, hogy Zichy Karola Huberta grófnő még 1892-ben elkészíttette a kápolna rajzát, ám az építkezés akkor elmaradt.
Miután a dokumentumértékű füzet Sárközi Anasztázia pedagógushoz, a község könyvtárosához került, az események felgyorsultak. A község, valamint a kápolna építését anyagilag támogató Szabó Norbert vállalkozó összefogásával 2025 nyarán megkezdődtek az építési munkálatok. Bár a kápolna kisebb lett, mint ahogy egykor elképzelték, annál nagyobb hittel és szeretettel épült meg. Méltó helyet kapott benne a Fatimai Szűzanya szobra, amelyet Hajabács Szabó Mária és családja adományozott.
„A Zichy család a 13. század óta az ország főrendjei közé tartozott, igazi befolyásukat azonban a török elleni harcok idején, a 17. század második felében szerezték meg. Ekkor került birtokukba Komárom és vele együtt Komáromszentpéter is, ahol később több nemzedékük élt és alkotott – mondta – tudhattuk meg Sárközi János helytörténész. – A falu virágkora az első Zichy Miklós (1796–1856) idején kezdődött. Munkáját fia, Zichy Gábor gróf folytatta, akinek legidősebb fia, Miklós 1856-ban született, és édesapjához hasonlóan katonai pályára lépett. Habsburg Frigyes főherceg szárnysegédjeként szolgált, majd 1895-ben feleségül vette goldlambi Ludwigstorff Franciska grófnőt. A fiatal pár visszatért Szentpéterre, itt született kisfiuk, Gábor, aki azonban négyévesen elhunyt. Miután Miklós gróf politikai okokból lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról a család eladósodott, s Komáromba költözött. Az első világháború kitörésekor az 58 éves gróf önként vonult a frontra, ahol 1915 júniusában, Rava-Ruska mellett megsebesült, és néhány nappal később életét vesztette. Felesége hazahozatta férje testét és kisfia mellett helyezték örök nyugalomra a szentpéteri kriptában. Franciska grófnő férje halála után önkéntes ápolónőként dolgozott a munkácsi tífuszkórházban, ahol maga is megfertőződött. 1915 végén hunyt el, és 1916 januárjában temették el férje és kisfia mellé.”
A gyönyörűen gondozott Zichy-sírkertben azonban van még egy sír, méghozzá Kessner Mária Antóniáé, aki ötvennyolc évig szolgált komornaként grófZichy Gábor és báró Wittinghoff-Schell Zsófia és hat gyermekük mellett dadusként. Miután 1910. augusztus 18-án elhunyt, a grófné hálájuk jeléül a családi sírkertben helyeztette örök nyugalomra. Az idők folyamán azonban sírköve eltűnt. Sárközi János karolta fel az ügyet, s idén nyáron, a Bélai kőfaragó műhely jótékonysági alapon, a régi fotók alapján új sírkövet készített, amely ismét méltó módon őrzi emlékét a hűség asszonyának a libanoni cédrus árnyékában.
Sárközi János beszámolt arról is, hogy egy nappal a Fatimai Szűzanya kápolna felszentelése előtt Szentpéterre látogatott losonczi báró Bánffy Miklós, a Zichy család leszármazottja. Október 31-én, a reformáció emléknapján a helyi református templomban vett részt ünnepi istentiszteleten, ahol a gyülekezet a templom felújításának 125. évfordulóját is megünnepelte. Az alkalom különleges történelmi pillanatot teremtett, ugyanis a báró édesanyja, Zichy Mária grófnő személyesen is kötődött a faluhoz. Bánffy Miklós meghatottan köszönte meg a közösségnek, hogy nemcsak a Zichy család emlékét őrzik, hanem újjáépítették a családi sírkertet, és megvalósították a grófok egykori álmát, a Fatimai Szűzanya kápolnáját.
JN.
