Aláírásgyűjtést indított a Magyar Szövetség a magyar kisiskolák megmaradása érdekében. A petíció azt követeli, hogy az oktatásügyi minisztérium vizsgálja felül azt a tervezett törvénymódosítást, melyben meghatároznák, milyen minimális diáklétszámmal működhetnének a magyar iskolák. Ha a minisztérium nem változtat elképzelésein, a 220 magyar iskolából néhány éven belül 97 magyar kisiskolát zárhatnak be.

Petíció azért, hogy holnap is legyen elérhető magyar iskola! – ezzel a címmel indított aláírásgyűjtést a Magyar Szövetség. A fő cél az, hogy az oktatásügyi minisztérium vizsgálja felül az oktatási törvény tervezett módosítását, és a nemzetiségi iskolák részére alacsonyabb kötelező minimum létszámot határozzon meg.

A törvénytervezet szerint alapesetben az alapiskolák alsó tagozatán legalább 15 tanulóval lehet osztályt nyitni, a felső tagozaton pedig a minimum létszám 18 diák – az előírás szerint átlagosan kell a minimum létszám felett teljesíteni. A teljes szervezettségű iskolák esetében legalább a 147 főt el kell érnie az összlétszámnak. Ha ezek nem teljesülnek, az iskola nem működhet tovább, be kell zárni.

A 220 magyar, illetve kétnyelvű alapiskola közül jelenleg 58 iskola nem teljesíti a tervezett minimumlétszámot, további 39 létszáma pedig a határon mozog – írta a Napunk hírportál a Pro Civis civil szervezet elemzésére hivatkozva. Mivel az elmúlt években súlyos gyerekhiány jellemző az egész országra, borítékolható, hogy pár éven belül a „billegő” iskolák sem fogják tudni hozni a minimum diáklétszámokat, vagyis akár 97 magyar iskolát számolhatnak fel.

A magyar párt ezért a petícióban azt követeli, kapjanak védelmet a kisebbségi iskolák, tekintettel specifikus helyzetükre, számukra külön, alacsonyabb létszámhatárokat vezessenek be: 12 fős osztálylétszám-átlagot, illetve a teljes szervezettségű iskolák esetében 108 fős minimumot állapítson meg a törvénymódosítás. Ez a szlovákiai magyar közoktatás szakmai szervezeteit tömörítő Oktatáspolitikai Műhely javaslata is.

A petícióban kérik továbbá, hogy iskolák összevonása, átszervezése esetén a nyelvi következményeket is kötelező legyen felmérni, ahogy azt is, hogy a magyar iskola egy másik településen valóban elérhető legyen tömegközlekedéssel. A nemzetiségi iskolák finanszírozása kapjon önálló törvényi garanciát, a törvény pedig ismerje el a nemzetiségi oktatást összefüggő rendszerként, az óvodától az alap- és középiskolákon, a szakképzésen és a kétnyelvű gimnáziumokon át az egyetemi képzésig – ehhez kapcsolódóan pedig hozzanak létre önálló nemzetiségi tanügyi hivatalt. További követelés a magyar nyelvű tankönyvek és szaktankönyvek hiányának megszüntetése, illetve a magyarországi szaktankönyvek szélesebb körű használatának lehetővé tétele. „Kérjük, hogy az iskolák jövőjéről szóló döntésekben a gyermekek érdeke és az anyanyelvi oktatáshoz való tényleges hozzáférés kapjon biztos helyet!” – zárul a petíció, amely a peticie.com oldalon online is aláírható.

Feszült hangulatú szakmai egyeztetés

Múlt héten az Oktatáspolitikai Műhely egyes szakmai szervezetei, a Comenius Pedagógiai Intézet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, valamint az Innovatív Oktatási Intézet képviselői – Fodor Attila, Fekete Irén, Tamás Erzsébet és Berta Tünde – is részt vettek a Tomáš Drucker oktatási miniszter által kezdeményezett munkaértekezleten, melynek fő témája a minimális tanulói létszámok bevezetése volt.

Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint kemény, feszült hangulatú tárgyalás zajlott. A magyar szakmai szervezetek ragaszkodtak azokhoz a törvénymódosító javaslataikhoz, amelyek a bevezetendő minimális tanulói létszámok és az átalakuló normatív finanszírozás magyar iskolákra gyakorolt hátrányos következményeit hivatottak enyhíteni. A minisztérium elutasította a petícióban is szereplő, a magyar alapiskoláknak minimum 12 fős diáklétszámot előíró javaslatot.

„Ugyanakkor a finanszírozás terén a miniszter ‚engedékenyebb‘ volt, s a méretszorzó kivezetése ellenére a két évvel ezelőtti normatív támogatás összegének megtartását ajánlotta fel a nemzetiségi iskolák számára a 2027-es évre” – tájékoztatott Fodor Attila. Hozzátette, a magyar szervezetek képviselői törvényes garanciákat kértek arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi oktatás az optimalizáció során ne szenvedjen súlyos és visszafordíthatatlan veszteségeket.

(csá)
(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:
Iskolaösszevonások a gyerekhiány miatt?
Miniszterek Komáromban
Kerekasztal a magyar oktatásról
Ha nem lesz gyerek, további iskolák zárhatnak be
Újabb kisiskolát veszítettünk el