Súlyos problémát okoz az iskolaügyi rendszerben a születésszám drasztikus csökkenése. Az óvodáknál már be is kopogott a gyerekhiány miatti válság, hamarosan az alapiskolákat és középiskolákat is eléri. Andruskó Imrével, a Selye János Gimnázium újraválasztott igazgatójával beszélgettünk a demográfiai helyzetről, az esetleges megoldásokról, a gimnázium közeli és távolabbi jövőjéről.

Andruskó Imre 2001 óta, vagyis megszakítás nélkül 25 éve vezeti a komáromi magyar gimnáziumot, és napokon belül újabb 5 évre nevezi ki igazgatónak az iskola fenntartója, a Nyitra Megyei Önkormányzat, illetve annak elnöke. Ezzel ő lesz az idén alapítása 377. esztendejét ünneplő tanintézmény leghosszabb ideig regnáló igazgatója. Korábban, még a bencés gimnázium idején Körmendy Krizolog vezette a gimnáziumot 25 éven keresztül, 1819 és 1824, valamint 1826 és 1845 között, továbbá Horváth József ugyancsak két időszakban, 1952-től 1957-ig, majd 1965-től 1985-ig.

Andruskó Imre évtizedek óta komáromi városi képviselő, egykori parlamenti képviselő, illetve jelenleg is tagja a megyei közgyűlésnek a Magyar Szövetség színeiben. Most újabb igazgatói ciklusa apropóján beszélgettünk.

„Pályázatom bemutatásakor a megyei bizottság előtt azzal kezdtem, hogy a szlovákiai oktatási rendszerből három dolog hiányzik: a gyerek, a pénz és a képzett szakemberek” – idézte fel a gimnázium igazgatója, majd rögtön rátért: ezek közül a legsúlyosabb probléma a gyerekhiány. Az egész országra jellemző ez a népesedési trend, jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban – összetett probléma, amire nincs egyszerű orvosság.

10 év alatt 40 százalékkal kevesebb gyerek

2000-ben például országszerte 65 ezer 6 éves tanulót tartottak nyilván, 87 ezer 15 évest és 90 ezer 19 évest. 2025-re ezek a számok jelentősen csökkentek: 56 ezer 6 éves, 57 ezer 15 éves és 54 ezer 19 éves tanuló szerepelt a statisztikákban. Ha hozzávesszük, hogy 2024-ben 46 ezer gyermek született, tavaly pedig már csak 42 ezer, látható, hogy a helyzet egyre romlik.

Semmivel sem jobbak a számok a komáromi régióban sem – derül ki az önkormányzat statisztikáiból. Míg 2015/16-ban (az iskolai évhez igazított adat, szeptembertől-szeptemberig) 271 komáromi gyerek született – az egész járásban 914 –, addig 2018/19-es időszakban 261 volt a komáromi újszülöttek és 852 a járásbeli újszülöttek száma. Utóbbi az a korosztály, ami most vált iskolakötelessé, és szeptembertől ők kezdik majd meg tanulmányaikat a régió alapiskoláiban.

Sajnos a születésszám csökkenése csak ezt követően jelentkezett igazán, a 2020/21-es időszakban 214 komáromi és 854 járásbeli gyerek született, a legutóbbi 2024/25-ös statisztika szerint pedig csak 165 komáromi újszülöttről és 596 járásbeli születésről szól. Vagyis egy évtized alatt csaknem 40 százalékkal csökkent a születések száma Komáromban és járásunkban is.

Az óvodák már érzik

Ez sok téren okoz majd társadalmi problémát, hiszen míg az idősek – nyugdíjasok – száma nő, egyre kevesebb lesz a produktív népesség, a korábbiakhoz képest egyre kevesebb embernek kell eltartania egyre többet, azaz „kitermelni” az idősebb nemzedék nyugdíját. Andruskó Imre emlékeztetett, megyei fenntartású intézmények esetében már több olyan döntést kényszerültek meghozni a megyei képviselők, hogy a kiürülő kollégiumokat idősotthonná alakítsák át – a számok alapján ezek ésszerű döntések.

Ha csak az iskolaügynél maradunk, az óvodáknál már most érezhető a gyerekhiány. Jóval kevesebb gyerek esetén felesleges pénzszórás a korábbi gyereklétszámra optimalizált óvodahálózat fenntartása, így országszerte arra lehet számítani, hogy óvodai osztályokat vonnak össze, akár óvodákat zárnak be.

A gimnazisták negyede járáson kívüli

A népesedési statisztikákból egyértelműen látszik, hogy néhány éven belül az alapiskoláknál is romlik majd a helyzet, 10-15 év múlva pedig a középiskoláknak, így a Selye János Gimnáziumnak is szembe kell néznie a csökkenő diáklétszámmal – mutatott rá Andruskó Imre. Pedig a komáromi gimnázium még kedvező helyzetben van, hiszen jó híre miatt sok diák távolabbi régiókból, akár Nagyszombat és Besztercebánya megyékből is látogatja az intézményt. Jelenleg a diákság negyede érkezik a Komáromi járáson kívülről. Abban ugyanakkor nem lehet bízni, hogy a gimnázium majd a tágabb régiókból szívja fel a diákokat, hiszen mindenhol kevesebb a gyerek – ha pedig sokan érkeznének távolabbról, ők saját szülőföldjükről hiányoznak majd. Néhány magyarországi diák is jár a gimnáziumba – például a Komáromi Kajak-kenu Klub versenyzői –, ám a szlovák nyelvtudás hiánya nagyon komoly kihívást jelent számukra már a felvételik során is, így a Duna túloldaláról biztos nem lesz sok jelentkező a jövőben sem. Inkább az ellentétes irányú „agyelszívás” jellemző, vagyis itteni gyerekek magyarországi gimnáziumba járnak.

Megjegyezte, az oktatási miniszter terve, miszerint megszüntetné a nyolcosztályos gimnáziumokat, ugyancsak csökkentené a diáklétszámot.

Nincs más kiút, csak az iskolaösszevonás?

Andruskó Imre rámutatott, 300 tanuló kell ahhoz, hogy egy gimnázium viszonylag zökkenőmentesen tudjon működni, ennél kevesebb diáklétszámnál fokozatosan egyre súlyosabb anyagi nehézségek jelentkeznek, ami a fejkvótarendszerből adódik. Jelenleg 585 diákja van a magyar gimnáziumnak, ez 15 év múlva felére csökkenhet.

Ezért sajnos reális az a forgatókönyv, hogy a Selye János Gimnáziumot egy másik oktatási intézménnyel vonják majd össze. Ilyen esetben két lehetséges megoldás van: vagy egy alapiskola költözhetne a gimnázium falai közé, azaz vertikális összevonás történne, vagy pedig egy másik középiskolával, például a szomszédos szlovák gimnáziummal, azaz horizontálisan vonnának össze két azonos szintű képzést biztosító intézményt. Mindkettőre akadt már példa: a magyar gimnázium 1950-es „újraindításakor”, ami 120 diákkal kezdődött, a szlovák tannyelvű gimnáziummal osztoztak az épületen. Néhány évvel később pedig a Munka Utca Alapiskola működött a gimi falai között, amíg meg nem épült az alapiskola jelenlegi épületegyüttese. Andruskó Imre azt támogatná, ha egy magyar alapiskolával alkotnának közös jogi személyt, hiszen így megmaradna az intézmény magyar jellege – tavaly egyébként pontosan ez történt Ipolyságon, ahol a gimnázium és a magyar alapiskola került egy igazgatás alá. Hangsúlyozta, az összevonás kérdése nem most, hanem 2040 körül kerülhet napirendre, amikor már egy másik igazgató vezeti az intézményt.

Szerinte felmerülhet a bilinguális, magyar és angol nyelvű képzés beindítása is, ami növelheti egy iskola vonzerejét.

A tanárokban és a diákokban van az erő

A gimnázium jelenéről szólva Andruskó Imre elmondta, az elmúlt években nagyrészt megújult az iskola történelmi épülete, jelenleg a vízvezeték-rendszer felújítása van folyamatban a fenntartó megyei önkormányzat támogatásával. Az elkövetkező években egy új, a jelenleginél nagyobb tornaterem építését tűzte ki célul.

Ugyanakkor idézte Várszegi Asztrik egykori főapátot, aki néhány éve azt mondta: „Egy iskola nem a falaiban, hanem a nevelőiben és tanítványaiban hordozza erejét”. Megragadta az alkalmat, hogy megköszönje a tanári kar eddigi munkáját, de ugyanúgy a nem pedagógus alkalmazottak erőfeszítéseit is. Megjegyezte, ma nehezebb szakképzett tanárokat találni, mint 30-40 éve, mivel a pedagógus pályát kevesebb kiváló ember választja – egyrészt a pénz, a nem túl versenyképes fizetés miatt, másrészt a társadalmi megbecsülés csökkenése miatt. Bejelentette, újabb 5 éves ciklusában is Édes Erzsébet és Fonód Tibor lesznek a helyettesei.

Négy pontban foglalta össze, szerinte milyen fő szempontok alapján kell működnie a komáromi gimnáziumnak: magas szintű szellemi tudás és tehetséggondozás, egészséges magyar öntudat, tolerancia és a másság elfogadása, valamint a zsidó-keresztény kulturális gyökerek ápolása.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Kedvezőtlen népesedési tendenciák városainkban
Demográfiai kihívások előtt a régió oktatása
Riasztó népességi adatok
Ha nem lesz gyerek, további iskolák zárhatnak be