Két lábbal rúgta rá a konszolidáció az ajtót 2026-ban az állampolgárokra, a gazdasági élet szereplőire, de az önkormányzatokra is. A Ladislav Kamenický pénzügyminiszter által, hosszas lebegtetés után tavaly szeptemberben bejelentett megszorító csomag legtöbb intézkedése az új évtől hatályos, így az önkormányzatoknak ebben a keretrendszerben kell működni. Keszegh Bélával, Komárom polgármesterével a konszolidációs mindennapokról, az eddigi fejlesztésekről és az őszi önkormányzati választásokról beszélgettünk.
A Szlovákia Városok Uniója (ÚMS) alelnökeként hogy látja, mennyire nyitott a kormány a konszolidáció önkormányzatokra gyakorolt hatásáról folyó párbeszédre?
– Az Unió kész a párbeszédre. A mostani kormány azt az ígéretet tette, hogy az önkormányzatokat érintő kérdésekben nem fogja megkerülni az önkormányzatokat. Ennek ellenére mégis akadtak ilyen jellegű döntések. Ez már a Matovič-kormány idején megkezdődött a személyi jövedelemadóból visszaosztott források csökkentésével, illetve az adóbónusszal. Ez utóbbi esetében a cél, a családok támogatása, nyilván egy jó ügy, ám az így kieső forrásokat az önkormányzatoknak valahonnan pótolni kell. Az ÚMS rámutatott, volt több olyan konszolidációs intézkedés, amelyek során az állami bevételeket növelték, de ebből kihagyták az önkormányzatokat. A jelenlegi kormányzat 53%-ra csökkentette a személyi jövedelemadókból az önkormányzatoknak juttatott pénzt. Ezzel a saját bevételeit növelte. Hasonlóan jártak el korábban a hazárdjátékok ügyében is. A dél-szlovákiai önkormányzatok esetében ráadásul a tengerszint feletti magassági kvóta miatt is alacsonyabbak a befolyó összegek, melyeket a kisebb települések esetében a nagyság szerinti szorzó még tovább csökkent.
Komárom esetében hogyan nyilvánulnak meg a konszolidációs intézkedések?
– Pár nappal azután beszélgetünk, hogy kiderült, Ladislav Kamenický a konszolidáció kapcsán elszámolta magát két milliárd euróval, ami azért nem aprópénz… Szóval ebben a környezetben kell nekünk konszolidálnunk. A város a törvényeknek megfelelően, illetve a gazdasági racionalitás mentén már korábban megtette a szükséges óvintézkedéseket. Mindenhol csökkentettük a létszámot. Sajnos, ez olyan területeket is érint, mint például a városi rendőrség, amely így közvetlenül érinti a lakosság biztonságérzetét. Minden konszolidációs lépés a lakosságot érinti, akkor is, ha nem közvetlenül rá, hanem a gazdasági élet őt kiszolgáló szereplőire, vagy az önkormányzatokra irányul. Csak az a kérdés, hogy az állam hány lépésben veszi el az emberek pénzét. A városok valamivel talán könnyebb helyzetben vannak, a falvaknak, főleg a kisebbeknek azonban lényegesen kisebb a mozgásterük a hitelfelvételnél és a pályázatoknál is, ahol önrészt kell kimutatni.
Ha már a pályázatokat említette, az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani település- és intézményvezetőktől, hogy csúszik, vagy elhúzódik a pályázatok átfutási ideje. Ön is szembesült ezzel?
– Nemrégiben sikerült a közvilágítás modernizálására felvennünk egy, a Környezetvédelmi Alap által kínált kölcsönt. Így fel tudjuk újítani a húszéves közvilágítást, és a megtakarítási mutatók olyan nagyok, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Ugyanakkor a hitelbírálat másfél évig húzódott, pedig nem is uniós forrásról volt szó. A legtöbb pályázatunk európai uniós forrás lehívására irányul, itt bonyolultabb az ügyintézés, van, hogy egy-egy nagyobb pályázat előkészítése hosszú hónapokba, vagy évekbe telik, a befektetett adminisztratív és egyéb aprómunka csak évek múltán érik be.
2026 nemcsak konszolidációs év, hanem választási év is lesz. Az Ön 2022-es kampánya nem volt konfrontatív, az előző ciklusban elért eredmények prezentációjára épült, és a megkezdett munka folytatásához kért felhatalmazást. A kitűzött célok közül mit sikerült elérni?
– Csak tavaly 7,2 millió euró értékben kezdtünk meg vagy fejeztünk be építkezéseket. Korábban soha nem sikerült még ilyen volumenben építkezéseket realizálni. Felújítottuk a Határőr és a Munka utcai iskolákat. Amikor polgármester lettem, egy alapiskola sem volt felújítva, ebben a ciklusban kettő is, mintegy 4 millió euró értékben. Éppen most fejeztük be a városi kerékpárút-hálózat egyik szakaszát, és kezdtük meg egy újabb, 3,5 kilométeres szakasz építését. Megkezdődött a pumptrack, streetball és gördeszkapálya építése, megcsináltuk a Neonparkot és számos játszótér épült. Most van folyamatban egy inkluzív játszótér építése is. A tömegközlekedésben az összes buszmegállót fel fogjuk újítani, digitális panelekkel egészítjük ki. Aztán voltak kisebb projektek, mint a csónakkölcsönző a Holt-Vágon, vagy a spicc revitalizációja. Befejeztük a fürdő tetejének felújítását, most kezdődik az épület felújítása, saját forrásból, mintegy 900 ezer euróból. Három év előkészítés után sikerült behozni egy útfelújítási projektet 6,5 millió euró értékben, amelyhez valószínűleg hozzá tudunk még tenni egy hárommilliós csomagot az utcák felújítására. Amióta polgármester vagyok, 38 utcát újítottunk fel. Ezeknek az előkészítése azonban rendkívül hosszadalmas folyamat, hiszen az összes közműhálózat üzemeltetőjével egyeztetni kell. 2,7 millió euróból szeretnénk felújítani a VMK-t is. Az épület még soha nem esett át ilyen nagyságrendű felújításon. Átvettük a hulladékgazdálkodást is. A KN Smartnak kezdetben egy seprűje és lapátja volt, most már többmilliós gépparkunk van. Ha elolvad a hó, négy utcaseprő autó áll munkába, ezekből korábban egy nagy és egy kicsi volt. Sikerült a konyhai hulladék és a komposzt reciklációját is növelni.
Így a ciklus vége felé járva, hogy értékelni a képviselő-testületen belüli együttműködést?
– Annak kifejezetten örülök, hogy a munka nem hangos volt, hanem hatékony. Lehet, hogy valakinek tetszik a cirkusz és a beszólogatás, amit a parlamentben lát, de amikor nehéz idők vannak, és széthúzás van, az a lehető legrosszabb. A mostani képviselő-testület legtöbb tagja halkan dolgozott, nem bekiabált, hanem hozta a választói igényeket, melyek nagy részét meg is tudtuk oldani, a döntéshozatalból senki sem volt kiszorítva. Én azt kívánom Komáromnak, bárki lesz is a vezetésébe, hogy olyan hatékony önkormányzata legyen, amely nem Facebook-videókat gyárt, hanem a terepen dolgozik.
Kilenc hónappal a választások előtt lehet, hogy még korai személyi kérdésekről beszélni, de hogy látja a további együttműködést független csapata azon tagjaival, akik a folyó választási ciklus során elkötelezték magukat valamelyik politikai párt mellett?
– Mi függetlenek vagyunk, akik valamelyik politikai párt tagjai, azok értelemszerűen nem függetlenek, így nem indulhatnak velünk. Elfogadjuk az ő egyéni döntésüket, és nyilván a pártmunkájuk során hozott döntéseikről is van véleményünk, de ezekért nem tartozunk felelősséggel. Hogy egyértelmű legyen, Vlček Erik képviselőről és Varga Tamás alpolgármesterről van szó. Nekik további hasznos munkát kívánok, de ez már nem ez a csapat. Nálunk a döntéshozatal is másként zajlik, nincs pártfegyelem. Ebben a ciklusban is előfordult, hogy a képviselők bizonyos kérdésekben eltérően szavaztak. Vannak, akik már jelezték, hogy szeretnének csatlakozni hozzánk, amit jó visszajelzésnek tartok. De a bővítés csak úgy képzelhető el, ha azzal a csapat minden tagja egyetért. (kcr)
