Az Európai Kulturális Örökség Napjai apropóján mutatták be a nagyközönségnek a Kultúrpalota felújított épületet, a komáromi származású Reichentál Ferenc: Gáz című festményét, valamint egy restaurált barokk órát.

A jelenlévőket Paterka Pál régész, a Duna Menti Múzeum igazgatója köszöntött. A Kultúrpalota, amely egykor a Jókai Egyesület székházaként szolgált, Nyitra megye 1,4 millió eurós támogatásából átfogó rekonstrukción esett át, amely során többek közt elhárították a statikai problémákat, korszerűsítették a fűtési rendszert és az elektromos hálózatot, megújultak a burkolatok és nyílászárók, valamint akadálymentesítették az épületet egy modern lift beépítésével. A tetőzet javítása további 203 ezer euróba került. Az igazgató sajnálattal jegyezte meg, hogy bár a felújítás összege jelentős volt, a jelenlegi árak mellett az előtér felszedett elegáns márványpadlózatát sajnos kénytelenek voltak műkőburkolattal helyettesíteni. 

Az épület megtekintése után Peter Chalupa, a pozsonyi Petrus Kiadó tulajdonosa mutatta be a múzeum gyűjteményének legújabb darabját, Reichentál Ferenc Gáz (olaj, papír/ vásznon, 97×70 cm) című 1960-ban készült festményét. A holokauszt-tematikájú alkotás drámai kompozícióban jeleníti meg az emberi szenvedést és a túlvilágot, zsidó vallási szimbólumokkal átszőve. Elmondta, hogy a művész 1910-től Komáromban élt, majd a háború éveiben Magyarországon keresztül az Egyesült Államokba emigrált, ahol nemzetközi hírnévre tett szert. Bár a Szlovák Nemzeti Galéria is pályázott a festményre, Peter Chalupa alacsonyabb áron inkább a komáromi múzeumnak adta el. A művet, amely különleges helyet foglal el a közép-európai modern művészetben, ritkasága és tematikája miatt kiemelkedő értéket képvisel, Csekei Szabó Tímea művészettörténész fedezte fel, és ő kezdeményezte a múzeum gyűjteményébe kerülését is. A múzeum célja, hogy a jövőben tovább bővítse a Reichentál-életművet, méltó módon őrizve a város képzőművészeti és történelmi emlékezetét.

Szabó Bodó Renáta, a múzeum művészettörténésze szerint elengedhetetlen az intézmény képzőművészeti gyűjteményének tudatos építése. A jelenlegi anyag alkalmi adományokból áll össze, így most egy átfogó akvizíciós stratégia kidolgozásán dolgozik. Ennek célja, hogy feltérképezzék a gyűjtemény hiányosságait, különös tekintettel a kortárs művészetre, a 80-as és 90-es évekre, valamint a női alkotók alulreprezentáltságára. A stratégia figyelembe veszi a társadalmi témákat, az inklúziót, és törekszik arra, hogy a festészet mellett más médiumok – például szobrászat, fotó vagy médiaművészet – is helyet kapjanak. „A cél egy sokszínű, hozzáférhető és identitáshordozó gyűjtemény kialakítása, amely hordozza a város, régió művészeti örökségét, mint a Harmos-iskola, a JESZO tevékenysége, illeszkedik a régió kulturális identitásához, de közép-európai nemzetközi kontextusban is megállja a helyé” – mondta.

A Johann Wertl órásmester nevével ellátott, 18. század vége és 19. század eleje között készült barokk óraszekrény restaurálásának több lépésből álló folyamatát Jaroslav Plačko restaurátor ismertette részletesen. A szerkezetet teljesen szétszerelték, eltávolították az eredeti üvegeket, zsanérokat és fémvereteket, majd kiemelték az óraszerkezetet, amit szintén megjavítottak. A faelemeket petrifikálták és több rétegben impregnálták, hogy megóvják a további károsodástól. A tisztítás során kiderült, hogy a fehér festékréteg másodlagos, így azt eltávolították, és előtűntek az eredeti aranyozás nyomai. A hiányzó faelemeket tölgyfával pótolták, majd glej-krétás tömítéssel alapozták. A hiányzó bronz díszeket korabeli minták alapján újraöntötték, majd aranyfüsttel aranyozták. Az óraszerkezet felújítását Kamil Butaš pozsonyi órásmester végezte. A végső összeszerelés után az óra ismét működésbe lépett, a jelenlévők pedig meg is hallgathatták milyen különleges csengő-bongó hangon jelzi az idő múlását. Az óra a Kultúrpalotában kialakításra kerülő Jókai emlékszobát díszíti majd. 

JN.