Komárom képviselő-testülete jóváhagyta, hogy a volt Poliklinika tulajdonosa az eredeti tervekhez képest később kezdhesse meg a belváros patinás épületének rekonstrukcióját. A csúszás fő oka, hogy nem sokkal a megvásárlás előtt műemlékké nyilvánították az épületet. Emiatt több millió euróval nőnek a költségek, húzódik a műemlékvédelmi hivatallal folytatott egyeztetés, és sokkal kevésbé lehet majd gazdaságosan kihasználni az épületet – hangzott el az áprilisi önkormányzati ülésen.

Tekintettel az épület rossz állapotára és a magas felújítási költségekre, Komárom többször is eladásra kínálta az eklektikus főtéri épületet, mely 1884-ben épült a Komáromi Első Takarékpénztár székházának. Utoljára, a 2000-es évek elejéig, Poliklinikaként működött – a komáromiak ma is így nevezik. 2011-ben, már rossz műszaki állapotban került a város tulajdonába a Nyitra Megyei Önkormányzattól, ingatlancserével.

2021 nyarán egy komoly érdeklődő kopogtatott: a dunaszerdahelyi székhelyű MANEVI SK társaság jelezte a városnak vételi szándékát. A vállalat a magyar államhoz köthető, célja a Kárpát-medence magyar vonatkozással bíró történelmi épületeinek megóvása. A város 2021 őszén nyilvános versenytárgyaláson hirdette meg eladásra az épületet, két jelentkező közül a MANEVI SK ajánlott magasabb vételárat, 270 ezer eurót. A nyertes pályázóval a város 2022 áprilisában írta alá az adásvételi szerződést, a telekkönyvi adatok szerint pedig a MANEVI SK 2022. június 14-én vált az épület tulajdonosává.

Másfél év halasztást kértek

Ez utóbbi időpont azért fontos, mert az adásvételi szerződésben az új tulajdonos ettől kezdődően vállalta, hogy 3 éven belül megkezdi az épület felújítását és 5 éven belül be is fejezi azt – legkésőbb 2027 végéig mindenképpen. A MANEVI SK most e határidők 18 hónappal történő meghosszabbítását kérvényezte az önkormányzattól, miután idén júniusig biztosan nem tudják elkezdeni a felújítási munkálatokat. Kérvényükben arra hivatkoznak, hogy a Nyitra megyei műemlékvédelmi hivatal tavaly nyáron a korábbiakhoz képest további szakvélemények és kutatások elvégzését kérte, amelyek időigényesek. Mint idén márciusban írtuk, ezek közül már elkészült néhány – például a dendrológiai, továbbá a statikai szakvélemény –, azonban az építészettörténeti kutatás megakadt.

„Senki nem örül annak, hogy a határidők kitolását kérte a cég, hiszen mindenki azt szeretné, hogy mihamarabb egy újjávarázsolt épület legyen Komárom főterén – jelentette ki Keszegh Béla polgármester a testületi ülésen. – Sok választásunk viszont nincs… Mi lehetne a B terv? Visszavesszük az épületet? Ma már a felújítás a műemlékké nyilvánítás miatt sokkal drágább lenne, az épület állapota pedig még tovább romlott, és kevésbé gazdaságosan lehet majd működtetni a felújítás után…”

Óriási baklövés volt a műemlékké nyilvánítás

Rávilágított arra, hogy a felújítás elhúzódása, a műemlékvédelemmel folytatott elhúzódó párbeszéd, a különböző szakvélemények elkészítése egy dologra vezethetők vissza – mégpedig arra, hogy az épületet 2021 második felében műemlékké nyilvánították.

Rigó Tibor, a MANEVI SK vezetője egy hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az épület felújítása szempontjából felért egy térden lövéssel. „Ezt megelőzően ugyanis elég lett volna az épület külsejét az eredeti állapotnak megfelelő állapotba hozni, hiszen Komárom belvárosa egyébként is műemlékvédelmi zóna. Mivel azonban műemlékké nyilvánították az épületet, most már a belső részek felújítása során is ügyelni kell arra, hogy az épület az eredeti állapotnak megfelelő legyen” – nyilatkozta a tulajdonos képviselője, és a felszólaló képviselők csaknem mindegyike ugyancsak erre hívta fel a figyelmet.

Többen is rámutattak, az épületet előbb fel kellett volna újítani, és csak ezt követően műemlékké nyilvánítani. Még a Nyitra megyei műemlékvédelmi hivatal azóta nyugdíjba vonult igazgatója is ezt javasolta, a Selye János Gimnáziumot hozva fel példaként, ahol így is történt – mutatott rá a polgármester, hozzátéve, most, hogy a gimnázium épülete visszanyerte méltó pompáját, akár azon is el lehet gondolkodni, hogy műemlékké nyilvánítsák.

5 millió euró mínusz

A felszólalók élesen bírálták a műemlékké nyilvánítást kezdeményező csoportot, ám neveket egyikük sem mondott. Andruskó Imre jelezte, belefáradt abba, hogy feleslegesen rendőrségre járjon feljelentések miatt, ezért ő nem mond neveket, nem is tudja kikről van szó. Ugyanakkor nem titok, hogy egyikük Etheykatz Tímea, aki 2022-ben komáromi polgármesterjelöltként maga is azzal kampányolt, hogy a nevéhez köthető a Poliklinika műemlékké nyilvánítása – illetve a „Nec Arte Nec Marte – Komárom-Komárno” polgári társuláshoz, melynek tagja.

Kovács Dávid szerint elképzelhető, hogy jót akartak a kezdeményezők, de a lehető legrosszabbat érték el, ami eurómilliókban mérhető többletköltséget okozott. „Ha ezt a saját vagyonukból kellene kifizetniük, vajon akkor is belementek volna ebbe?” – tette fel a kérdést.

Andruskó Imre szerint a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Szerinte a kezdeményezők csak olyan igazságban hisznek, ami nem létezik, egy saját maguk által kreált valóságban – nem lehet meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Szerinte a műemlékké nyilvánítással 5 millió eurós mínusz keletkezett – ezt akár az okozókkal is meg lehetne fizettetni.

Miért a rekordgyors ügyintézés?

Orosz Örs arra mutatott rá, hogy több évig szokott tartani, amíg egy épületet műemlékké nyilvánítanak, a volt Poliklinika esetében viszont ez 5-6 hét alatt megtörtént – ez rekordgyors ügyintézés, amire soha nem volt még példa az elmúlt 30 évben. Ez abban az időszakban történt, amikor Ivan Korčok Szlovákia külügyminisztereként élesen bírálta, hogy a MANEVI SK vállalaton keresztül nagyjából 15 felvidéki történelmi épületet vásárolt meg a magyar állam felújítás céljából – miközben Szlovákiában 17 250 műemléképület van. Utalt rá, a pozsonyi központi műemlékvédelmi hivatal nemcsak azért dönthetett ilyen gyorsan, mert az említett komáromi társulás ezt annyira sürgette (a polgármester szerint zaklatták a hivatal munkatársait), hanem azért is, hogy „kitoljanak” az új tulajdonossal. Kiemelte, végső soron a műemlékvédelmi hivatalon múlt a döntés, hiszen el is utasíthatták volna a kérelmet. Hozzáfűzte, a komáromi kikötői daruk műemlékké nyilvánítását 2 éve kérvényezték, egyelőre mégsem született döntés, ahogy több ezer másik kérelem sorsát illetően sem.

A felszólaló képviselők ugyan reményüket fejezték ki, hogy végül megújul a volt Poliklinika épülete, ám nem rejtették véka alá kétségeiket sem, miszerint akár meg is hiúsulhat a rekonstrukció.

A MANEVI SK halasztásra vonatkozó kérvényét végül minden jelenlévő támogatta. Vagyis a szerződésben módosították a határidőket, mely szerint a felújítást a tulajdonszerzéstől számítva 4,5 éven belül kell megkezdeni (2027 decembere), majd a kezdés után 2 éven belül befejezni, legkésőbb azonban 2029. június 30-ig.                    

Csaba Ádám

Cikkünkre Eheykatz Tímea is reagált, amire lapunk válaszolt is – ide kattintva elolvashatja