Feszült hangulatú lakossági fórumot tartottak Izsán. A jelenlévők zöme határozottan ellenezte, hogy a község határában egy szélerőműpark épüljön, ahogy azt is, hogy a Bokrospuszta közelében működő szeméttelepet bővítsék a jövőben. Utóbbi kérdés sok környékbeli települést érint, Komáromot is.

Múlt csütörtökön délután a polgármester által kezdeményezett nyilvános fórum keretében tárgyaltak Izsa területrendezési tervének módosításáról a faluház nagytermében. Nagyjából 25 lakos vett részt a feszült hangulatú, ám kulturált keretek között zajló vitán. Izsán 5 különböző helyszín besorolásának esetleges módosítása van napirenden, ezek közül egy szélerőmű létesítésének, továbbá a szemétlerakat bővítésének elvi lehetősége váltotta ki a legnagyobb ellenállást.

Domin István polgármester a fórum folyamán többször leszögezte, ha egy beruházási kérvény érkezik a községhez, az önkormányzatnak kötelessége azzal foglalkozni, illetve nyilvános vitát is rendezni a kérdésről. Kiemelte, ha az önkormányzati képviselők a potenciális beruházók kérelmének megfelelően módosítják a területrendezési tervet, az még messze nem jelenti azt, hogy a tervezett beruházás meg is valósul. Ezt követően ugyanis még a konkrét tervet is engedélyeztetni kell, többek között a környezetvédelmi hatástanulmányt lefolytatni, illetve az építési engedélyt kiadni – a község ezek során észrevételeket tehet, feltételeket szabhat.

Szélerőműpark

Az egyik módosítási javaslat szerint Izsa kataszterének északi részén, egy 170 hektáros területen tennék lehetővé, hogy szélerőműpark épülhessen. Az ezzel kapcsolatos kérvényt a pozsonyi székhelyű, ám osztrák tulajdonosi hátterű Energiepark vállalat nyújtotta be.

A jelenlévők határozottan ellenezték, hogy a község megtegye az első lépést a szélerőműpark építésének irányába. Szóvá tették, mi szükség van ilyen nagy terület átminősítésére, ráadásul a telek viszonylag közel van a lakóövezethez is. Elhangzott, a régióban sok település utasítja el a szélerőműparkok építését, a zajra, a rezgésekre, negatív környezeti hatásokra hivatkozva. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy senki nem készített geológiai, illetve szeizmológiai szakvéleményt, márpedig Komárom és térsége egy földrengésveszélyes terület, ami további kockázatot jelent. Egy szentpéteri lakos emlékeztetett, hogy 10 évvel ezelőtt náluk is akartak szélturbinákat építeni, ami nagyon megosztotta a falut, a véleménykülönbség pedig fizikai erőszakba torkollt. Volt, aki feltette a kérdést: miért lenne ez nekünk jó? Mit kínálnak?

Slavomír Konc izsai lakos Zuzana Matejičková parlamenti képviselő nyilatkozatát olvasta fel. Ebben a kormánypárti Smer politikusa leszögezi, a jelenlegi kabinet nem támogatja a szélerőművek építését, mivel azokat sem ökológiai, sem gazdasági, sem pedig esztétikai szempontból nem tartják megfelelőnek. Egyúttal két petíciót is bemutatott, melyek a szélerőmű és a szeméttelep bővítése ellen tiltakoznak – előbbit néhány nap alatt 179-en, utóbbit 194-en írták alá. Az elutasítást elsősorban a negatív környezeti hatásokkal, az emberek egészségének veszélyeztetésével, illetve a faluban lévő ingatlanok értékének csökkenésével indokolta.

Pavol Havran, az Energiepark jelenlévő képviselője elsősorban azt hangsúlyozta, megújuló zöld energiát kínálnak, ami nem termel üvegházhatású gázokat, nem környezetszennyező. Megjegyezte, egyelőre semmi közelebbit nem tud mondani egy esetleges szélerőműpark paramétereiről, mivel konkrét tervek még nem készültek – csak a kezdeti szándéknál tartanak.

Szeméttelep bővítése

Míg a szélerőműpark Izsa belügye, a szeméttelep jövője, esetleges bővítése már a fél járást érinti. A REKO Recycling vállalat által működtetett hulladéklerakó az egyetlen a szűkebb régióban, Komárom és minden környékbeli település ide hordja a lakosai által termelt szemetet. A vállalat egyébként már tavaly szeretett volna megszerezni egy telket a községtől, csere útján, ám azt az önkormányzat elutasította. Most egy másik, közeli parcellán szeretnének újabb szemétlerakó kazettát építeni – erre nyújtana lehetőséget a területrendezési terv módosítása.

Sámson Ferenc, a község korábbi polgármestere úgy látja, Komárom nagy nyomást gyakorol Izsa önkormányzati képviselőire annak érdekében, hogy a szeméttelep bővítése megvalósulhasson. Szerinte Komárom nyithatna egy saját szeméttelepet, de akár Izsán is egy sokkal alkalmasabb helyen, például az elhagyott homokbányában kellene lerakatot működtetni – nem pedig mezőgazdasági és természetvédelmi terület közelében. Megjegyezte azt is, 30 évig Izsa „vállalta”, hogy náluk működjön a szeméttelep, most viszont már máson a sor.

A fenti elképzelésekkel az a legnagyobb baj, hogy az uniós előírások nyomán már évek óta nem engedélyezik új szemétlerakat nyitását Szlovákiában – ezt Pivodová Kristína, a területrendezési terv módosításának koordinátora is megerősítette. Egy ideje már csak a régi lerakatok bővítésére adnak engedélyt az állami hatóságok. A cél az, hogy hosszú távon bezárjon minden szeméttelep, és a hulladékot szemétégetőkben égessék el – ez egyébként jóval költségesebb, mint a lerakatok használata, miközben egyetlen település sem akarja, hogy a közelében épüljön szemétégető.

Zuzana Matejičková, aki a szomszédos Paton él, nyilatkozatában a szeméttelep bővítése ellen is állást foglalt. Szerinte az izsai szemétdomb jól példázza a korábbi, Igor Matovičhoz köthető kormányok jogszerűtlenségét. Nyilatkozatában utalt a lerakat körüli problémákra, a korábban felmerült környezetszennyezéssel kapcsolatos gyanúra – a képviselő már 2022-ben is ellenezte a telep bővítését. Tóth Rozália, Pat polgármestere is felszólalt röviden, leszögezve, nem akarja, hogy újabb kazettát nyissanak a telepen.

Bár meghívták őket, a REKO Recycling vállalatot senki nem képviselte a fórumon – ezt szóvá is tették a lakosok.

Értesüléseink szerint a szemétlerakat a jelenlegi kapacitásai mellett nagyjából 2030-ig lenne képes működni. Ha ezt követően bezárna, akkor a környékbeli településeknek máshová kellene szállítaniuk szemetüket – például Koltára, Albárra, egy jóval távolabbi helyre. Ez azt jelentené, hogy jelentősen drágulna a szemétkezelés, hiszen a hulladékszállító járműveknek sokkal hosszabb utat kellene megtenniük. Az is valószínűsíthető, hogy minél inkább fogy az egyes telepek kapacitása, annál többet kérnek a szemét lerakásáért – az izsai telep is szinte évről évre emeli árait. További drágulást fog jelenteni, ha hatályba lép az a rendelkezés, miszerint a lerakatba csak olyan szemét kerülhet, amit előtte szétválogattak. Ennek az előírásnak a bevezetését a kormányok 5 éve halasztgatják – az izsai telepen egyébként már megépült az előválogató csarnok.

Viszont az is kétségtelen, hogy minden egyes lerakat potenciális veszélyt jelent a környezetre. Hosszú távon, a jövő nemzedékeinek ezeket előbb-utóbb fel kell majd számolni.

A gyűjtőudvar építését nem kifogásolták

„Konstruktív vita zajlott a nyilvános fórumon, fontos, hogy a lakosok elmondhatták álláspontjukat, néhány elgondolkodtató vélemény is elhangzott – értékelte a bő kétórás fórumot Domin István polgármester. – Szeretném ismételten leszögezni, hogy az önkormányzatnak kötelessége foglalkozni a területrendezési terv módosítására irányuló kérvényekkel. A kapcsolódó szakvéleményeket egyébként a kérvényezők fizetik. Zajlik egy folyamat, ennek része volt ez a nyilvános fórum.” A polgármester kiemelte, a napirenden lévő 5 módosítás közül kettőben a község a beruházó, ezeket nem érte bírálat: egy gyűjtőudvart építenének 400 ezer eurós támogatásból, továbbá egy zöld területet fejlesztenének. Az ötödik módosítás pedig a község központjában lévő vállalattal kapcsolatos, amely a meglévő három csarnok mellé egy negyediket építene. Ez ellen a legközelebbi ház lakói hevesen tiltakoztak, mondván, már így is megkeseríti az életüket a nagyon zajosan működő cég – ezt ugyanakkor a zajszintmérések nem támasztják alá.

A szemétteleppel kapcsolatban a polgármester megjegyezte, tudomása szerint e pillanatban nincs integrált működési engedélye, mégis üzemel. Hozzáfűzte ugyanakkor, ha bármilyen okból bezárják a lerakatot, a szemétdombok attól még maradnak, és a község „örökli meg” a környezeti terheléssel sújtott területet – ezt követően pedig az önkormányzatnak kellene gondoskodnia a lerakatról, ami nem lenne olcsó mulatság.

A területrendezési terv módosításáról majd a helyi képviselők döntenek. Megtehetik, hogy elvi lehetőséget teremtenek egy beruházásra, ami még nem jelenti azt, hogy meg is valósul – ugyanakkor ez az első lépés. Ha viszont elutasítják a módosítást, azzal eleve kizárják, hogy további lépések történjenek a kérdéses fejlesztés irányába.

Kürtön is építkezne az Energiepark

Mint arról bő egy hónapja írtunk, az Energiepark vállalat Kürt községben is szélerőműpark építését tervezi. Ez a beruházás ugyanakkor már nem csak elvi lehetőség, mivel a konkrét terv megkapta a környezetvédelmi minisztérium engedélyét – kétéves folyamat eredményeként. Bár a szélerőműpark Kürt határában épülne, a környező falvak – Bátorkeszi, Fűr, Perbete, Kisújfalu – lakosai is petícióval tiltakoznak, ugyanis „rekordmagas” szélturbinákat terveznek építeni: forgórészük teteje 247 méter magasságig ér. Csaknem kétszer akkorák, mint amilyeneket Dél-Komárom környékén, pontosabban Kisigmánd, Nagyigmánd és Bábolna térségében lehet látni. „Ekkora építmények Szlovákia területén még egyáltalán nincsenek, az egészségre, a környezetre, állat- és növényvilágra, valamint az agroturizmusra kifejtett hatásuk pedig igencsak kérdéses” – nyilatkozta lapunknak Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptak semmiféle tájékoztatást az elképzelésről.

Csaba Ádám

Vihar a tervezett szélerőmű körül
Egymásnak feszült Izsa és a szeméttelep
Izsai lerakat: a biztonságos működés a legfontosabb
Sokkal többet szeparálnak a komáromiak