Február 7-én érvényes és eredményes népszavazáson utasította el Ifjúságfalva lakossága a tervezett szélerőműpark megépítését. A döntés azonban korántsem jelenti az ügy lezárását, hiszen a község évekkel ezelőtt szerződést kötött a beruházóval. Mégpedig egy számukra nem igazán előnyös szerződést.
Megkérdeztük Gönczöl Gabriella polgármestert, miként befolyásolja a referendum a tervezett szélerőműpark jövőjét. Rövid, óvatos választ kaptunk. „A lakosság döntését respektáljuk, elfogadjuk a referendum eredményét, és jelenleg az önkormányzat azon van, hogy megtaláljuk a megfelelő lépéseket” – mondta. További részleteket azonban nem kívánt közölni.
A történet még 2020-ban indult, amikor a beruházó megkereste a községet, hogy 5,5 hektárnyi községi földet bérelne a turbinák alatti területre. A projekt évente 124 ezer euró bevételt jelentene a településnek, ami az alig több mint 400 lakosú község számára – amely 250 ezer euró körüli éves költségvetésből gazdálkodik –, komoly összeg. Fejlődhetne, szépülhetne belőle a község. A tárgyalások két éven át zajlottak, a polgármester pedig 2021-ben augusztus 9-én írta alá a szerződést a pozsonyi székhelyű Green Energy Holding Kft. vállalattal, amely nyolc szélturbina telepítését tervezi a község kataszterében. Még 2023-ban is pozitívan, kész tényként beszéltek a beruházásról, sőt Gönczöl Gabriella 24 helyi lakossal együtt személyesen is megnézett Ausztriában egy működő szélerőműparkot. Úgy tűnt tehát, semmi nem áll a szélerőműpark útjába.
Aztán valaminek történnie kellett, ugyanis egyre erősebbé vált az ellenállás. Hogy ez annak köszönhető-e, hogy a régióban más településeken is napirendre kerültek hasonló beruházások, és több helyen tiltakozás bontakozott ki – legutóbb például Bátorkeszin a Kürtre tervezett három turbina ellen –, vagy más tényező, esetleg személyek állnak a háttérben, csak találgatni lehet. Az azonban tény, hogy a közösségi médiában egyre több kritikus bejegyzés jelent meg, majd 2025 novemberében egy furcsán megszervezett lakossági fórumot tartottak a kultúrházban – amelyen a beruházó képviselői ismertették volna a projekt részleteit. A bejáratnál ugyanis rendőrök álltak, és kizárólag a helyi lakosokat engedték be. Ezt követően, ahogy egy magát megnevezni nem kívánó helyi lakostól megtudtuk, a szélerőműparkot ellenző lakosok környezetvédelmi aktivisták segítségét kérték, akikkel közösen elkészítették a népszavazás kiírására irányuló kérelmet. A referendumot február 7-én tartották, a választói névjegyzékben 334 fő szerepelt, közülük 213-an járultak az urnához, 123-an nemmel, 87-en igennel szavaztak.
A lakosság tehát döntött, a szerződés viszont érvényben van. A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, milyen jogi megoldást talál az önkormányzat arra, hogy a népszavazás eredményét és a korábbi megállapodás feltételeit összeegyeztesse, ugyanis a 29 oldalas, nyilvánosan is elérhető dokumentum alapján a község egyoldalúan nem állhat el a megállapodástól. Kizárólag abban az esetben bonthatná fel a szerződést, ha a beruházó legalább két hetet késik a pénzügyi kötelezettségeinek a teljesítésével, vagy ha a céget megszüntetik. A szerződés kizárólag a beruházóra vonatkozóan tartalmaz 50 ezer eurós kötbért arra az esetre, ha a cég más okból és nem az engedélyek megszerzésének sikertelensége miatt lépne vissza. Egyébként az engedélyeztetés még nem zárult le, ugyanis a környezeti hatásvizsgálat eredménye várhatóan csak 2027-ben születik meg, és a minisztérium módosíthatja vagy el is utasíthatja a beruházást.
A kérdés csupán az, hogy ha Ifjúságfalván már 2021 augusztusában is tudni lehetett a szélerőműpark tervéről, akkor miért csupán 2025-ben kezdtek el tiltakozni ellene a lakosok, és milyen megoldás születhet, ha a lakosság akarata, és egy érvényben lévő szerződés ellentétes egymással? (JN.)
Nyitókép: Pexels/Illusztrációs felvétel
