Jártunkban-keltünkben érdemes megállni Dunaradványon és megtekinteni a Duna-parton felállított Mézi-házikót, valamint a szomszédos kultúrházban az illatozó mézeskalácsokból készített miniatűr falut.

Advent első vasárnapjára a háromtagú kis csapat – Hozsvák Mari, Zalacko Ilona és Varga Kati –, akik évek óta az évszakokhoz és ünnepekhez illő ötletes, dekorációval díszítik fel a Duna-partot, ezúttal a Mézi családot „kérte fel”, hogy tartsák szemmel az adventi koszorút. Cserébe karácsonyi hangulatot varázsoltak nekik a Mézi-házikóba. 

A községben a legtöbb családban a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része a mézeskalácssütés. Az asszonyok és lányok keze közül szebbnél szebb mézeskalácsok kerülnek ki. Akkor miért ne süthetnének akár közösen is, és ha már sütnek, miért ne készíthetnék el a falujukat is – gondolták a Csemadok tagjai három évvel ezelőtt. A község támogatásával megvalósult programhoz bárki csatlakozhatott, és olyan jól sikerült, hogy hagyománnyá vált. „November első hetében indítottuk a mézeskalácsházak alapjainak elkészítését. Hetente egyszer, kedd délután a kultúrházban találkoztunk. Volt, hogy tizenketten voltunk, volt, hogy öten – mesélte Zalacko Ilona, a község kultúrreferense. – Felkértük Chovan Irént, a helyi profi mézeskalácssütőt, hogy legalább egy alkalommal csatlakozzon hozzánk, és tanácsaival, szakmai titkaival segítsen kicsit nekünk. Ha nem is lettek olyan szépek a mi házikóink, mint az övéi, a végeredmény nagyon szép lett. Amikor a helyére került a templom, az óvoda a gyerekekkel és a szakácsnéni falnak állított kerékpárjával, a kultúrház, a községi hivatal és a lakóházak, fehér fényfüzérrel világítottuk ki, ami nem csupán az otthon melegét hozta el, hanem rendkívül látványossá is tette az egészet.” Mivel a kultúrház nincs folyamatosan nyitva, az alkotók a mézeskalácsfalut az ablak közelébe helyezték el, így vízkeresztig azon keresztül bárki megcsodálhatja.

JN.