„Ha most nem lépünk, két-három év múlva nem lesz szőlőültetvény Bátorkeszin és környékén“ – ezzel az erős kijelentéssel indult Bátorkeszin az a falugyűlés, amelyen a térségünket is elért vész, a szőlő aranyszínű sárgasága volt a téma.

A vészjósló mondat Gyöpös István, a bátorkeszi szőlészeket-borászokat tömörítő Szegab Polgári Társulás elnökének szájából hangzott el, és hogy semmi túlzás nincs benne, arról a jelenlévőknek – Bruno Gabel növénypatológus előadását végighallgatva – kétségük sem maradt. A tapasztalt szakember, aki 16 éven keresztül dolgozott franciaországi kutatólaboratóriumokban, és már a kilencvenes évek elején találkozott a kórral, részletekbe menően ismertette a rendkívül pusztító fitoplazma betegség tüneteit, valamint a kórokozó vektorának, azaz terjesztőjének, az amerikai szőlőkabócának élettani ciklusát. Szomorú tény, hogy e karanténbetegség ellen jelenleg nincs védőszer, így nem marad más megoldás, a megtámadott egyedeket gyökerestül ki kell tépni, elégetni, és helyére legkevesebb két év kihagyás után telepíthető ismét szőlő. Arról nem is beszélve, hogy a kór lappangási ideje négy év, tehát a most egészségesnek tűnő tőkék akár hordozhatják is már a betegséget. Az európai szőlőfajták szinte mindegyike fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir, a Pinot blanc, az Olaszrizling, de a Szlovákiában kinemesített Dunaj is.

A szőlő aranyszínű sárgaságának agresszivitását mutatja, hogy a megtámadott ültetvényeken exponenciálisan terjed a kór, évente megtízszereződhet a beteg tőkék száma. Ezért is nagyon fontos, hogy időben felismerjük. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, a fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző a levél fonákja felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. A tünetek nagyon hasonlóak a sztolbur fitoplazma okozta sárgaság tüneteihez, egyértelműen csak laboratóriumi vizsgálattal különíthető el a kettő.

A védekezés tehát nem magára a betegségre, hanem a kabóca irtására korlátozódik, ami rovarölő szerekkel történhet. Igen ám, de egyrészt nem mindegy, hogy mikor történik, másrészt az utóbbi években nálunk és az EU-ban is számos rovarölő szert betiltottak, amelyek hatásosak lennének a kabóca ellen. Bruno Gabel nem titkolta felháborodását emiatt, szerinte az unió lábon lövi magát az ilyen átgondolatlan intézkedésekkel. A betegség Franciaországban már az ötvenes években megjelent, Magyarországon 2013-ban találták az első fertőzött egyedeket; déli szomszédainknál a 22 borvidék közül már 16-ban jelen van a szőlő aranyszínű sárgasága. Szlovákiában a vektor 2013-ban, maga a betegség pedig 2022-ben jelent meg Szlovákiában (az Érsekújvári járásban), és évek teltek el anélkül, hogy megkezdődött volna az érdemi védekezés. „2015-ben szereztem róla tudomást, hogy az amerikai szőlőkabóca megjelent a Kis-Kárpátokban. Szemléletesen úgy mondanám, akkor a rákos daganat azonosításának fázisában voltunk, most már az áttétek stádiumában vagyunk” – mondta. A szakember nehezményezte, hogy évek teltek el az érdemi védekezés nélkül, és most sem a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (ÚKSUP), vagy a szaktárca lépett, a szőlészeknek kellett őket cselekvésre ösztönözni. Kürt, Muzsla, Kisújfalu térségében aztán idén berobbant a betegség. A szőgyéni Simonka István agrárszakember, aki Bruno Gabellel közösen járja a falvakat, és Bátorkeszire is elkísérte őt, elmondta, neki 7 hektárból 4 hektárnyi szőlőt kell likvidálnia, pedig tavaly még nem is észlelte az aranyszínű sárgaság tüneteit.

A kabócapopuláció visszaszorítására csak összehangolt védekezéssel van esély. „Ez csapatsport, hiszen hiába védekezik valaki saját területén, ha a szomszédos parcella elhanyagolt. Ráadásul egy időben kell történnie a permetezésnek, a lárvafejlődés meghatározott időszakában, amikor leghatékonyabb a védekezés” – mutatott rá Bruno Gabel. Problémát jelent viszont, hogy térségünkben nagyon sok az elhagyott, elhanyagolt szőlőültetvény, és annak is védekeznie kell, akinek csupán egy-két tőkéje van a kiskertben. A jelenlegi időszakban legfontosabb teendő a beteg tőkék megjelölése, kivágása, elégetése, tavasszal pedig az összehangolt védekezés. A nyugat-európai országokban, ahol már évtizedekkel ezelőtt megjelent a betegség, vissza tudták szorítani, célzott védekezéssel megtanultak együtt élni vele.

Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere, a falugyűlés kezdeményezője arra kérte a nagyobb termelőket, hogy segítsék a kisebbeket, tapasztalatlanabbakat egyrészt a betegség felismerésében, majd a védekezéssel kapcsolatos tájékoztatásban, hogy időben és összehangoltan tudják végezni a permetezést az egész hegyközségben. Az információátadásban az önkormányzat is segít. Ugyanakkor problémát jelent,  hogy a jelenlegi jogszabályok szerint más tulajdonára a tulajdonos engedélye nélkül nem léphet senki, így az elhanyagolt parcellák permetezése nehezen kivitelezhető. A polgármester szerinte arra is szükség van, hogy az állam támogassa a kór kivágása miatti szőlőültetvények újratelepítését, ahogyan ezt Magyarországon ígérik a gazdáknak – egészen a költségek 80 százalékáig.

Állami intézkedéseket sürget a Magyar Szövetség

A szlovákiai pártok közöl eddig egyedül a Magyar Szövetség reagált a történésekre. „Ami az állattartóknak a száj- és körömfájás volt, pontosan az a szőlősgazdáknak az aranyszínű sárgaság” – jelentette ki Iván Tamás sajtó képviselői előtt.

Pereszlényi Csaba falugazdász szerint a hiányzó válságterv, a rossz jogszabályi környezet, a szinte teljes kommunikációhiány, és mindenekelőtt az ÚKSUP és a szaktárca kilenc hónapos semmittevése vezetett oda, hogy mára az Érsekújvári járás egésze karantén alá került, és tervben van a Komáromi járás karanténba helyezése is. (A karanténzónán belül lehetőség van azon permetszerek használatára, ami egyébként tiltottak.)  Egészen augusztus 21-ig kellett ugyanis várni, hogy a minisztérium és az ÚKSUP képviselői leüljenek tárgyalni Kürtön a borászokkal, pedig ők már 2024 decemberében jelezték a hatóságok felé, hogy nagy a baj. A Magyar Szövetség ezért arra szólította fel a kormányt, hogy kommunikációs, erkölcsi és anyagi értelemben is támogassa a gazdákat. Iván Tamás arra is rámutatott, hogy a szomszédos Magyarország már régóta támogatja a megelőző permetezéseket, hektáronként 30 euróval, és jogszabályilag is rendezte az elhanyagolt szőlőültetvények felszámolását. Azt is kérik a kormánytól, hogy Szlovákia az EU-ban támogassa Magyarország javaslatát, amely az aranyszínű sárgaság elleni védekezés százszázalékos finanszírozását iktatná be az uniós borágazati támogatási intézkedések közé. (vkm)