Madar, Marcelháza és Szentpéter községek szőlőit aranyszínűsárgaság-fertőzött övezetté nyilvánította a Komáromi Járási Hivatal Föld és Erdőügyi Osztálya. A hivatal október 16-án kelt rendeletével karantént rendelt el.
A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÚKSÚP) a közelmúltban mintákat vett az említett három, komáromi járásbeli településen. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok mindhárom településen kimutatták az aranyszínű sárgaság jelenlétét. Ez a kórokozó súlyos, gazdaságilag jelentős betegségnek számít a szőlőtermesztésben.
A fitoplazmák olyan baktériumszerű kórokozók, amelyek a növények szállító szöveteiben (elvezető nyalábokban) élnek. Mivel a betegség Franciaországban bukkant fel legelőször, a szakirodalom gyakran a francia flavescence dorée néven is említi. A megbetegedés esetén a fertőzés jellegzetes tünete a levelek sárgulása, a fürtök beteges fejlődése és a vesszők torzulása. A kórokozót az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti; egyetlen fertőzött növény is elegendő lehet a kórokozó helyi elterjedéséhez.
Az elrendelt intézkedések célja a kórokozó gyors visszaszorítása és felszámolása – az EU karanténszabályai szerint – , a fertőzést tartósan meg kell szüntetni a kijelölt területeken.
Madart, Marcelházát és Szentpétert, ahol a fertőzés laboratóriumi megerősítést nyert, fertőzött területté nyilvánították, míg a Komáromi járás többi települését ütközőzónává. A karanténzónában minden tünetes szőlőtőkét azonnal el kell távolítani és megsemmisíteni. Az eltávolítás a teljes gyökérzetre kiterjedően kell végrehajtani. Ha a gyökér nem távolítható el, a csonkot rendszerhatású gyomirtóval kell kezelni. A használt eszközöket fertőtleníteni kell; új hajtásokat folyamatosan irtani kell. A fertőzött területen kötelező továbbá a szőlőkabócák populációjának nyomon követése sárga ragacsos lapokkal; a kémiai védekezés: kabóca ellen legalább két kijuttatás engedélyezett, az ÚKSÚP jelzése alapján, az engedélyezett készítményekkel; tavasszal és a szüret utáni időszakban a metszési növényi maradványok égetése. Fertőzött vagy elpusztított területen új szőlőt telepíteni csak legalább 2 év után, más, nem fogékony növény termesztése után lehet. Ezt követően újratelepítés csak növényigazolvánnyal és kötelező, előzetes mintavétel, laborvizsgálat után lehetséges. A fertőzés felszámolására tett intézkedéseket az EU előírásai szerint három évig kell fenntartani; a zónát akkor lehet feloldani, ha három éven át nem találnak új esetet. Amennyiben a kötelezettségeket a termelő nem teljesíti, az ÚKSÚP elvégeztetheti a szükséges intézkedéseket, majd a költségeket a termelőre terheli. Az ütközőzónákra lényegileg hasonló intézkedések vonatkoznak. A fertőzött és a pufferzónára meghatározott karanténintézkedések a Komáromi járás valamennyi szőlőtermesztőjére vonatkoznak, a gazdálkodás formájától függetlenül – beleértve a települések belterületén szőlőt termelőket is, a terület nagyságától és a művelés módjától függetlenül. Az intézkedések érintik az ökológiai gazdálkodásban termelő szőlészeket, valamint minden egyéb termesztési formát is. Ugyancsak vonatkoznak a gombás betegségekkel szemben ellenálló úgynevezett PIWI-fajták ültetvényeire is.
Szente István madari szőlész, aki 295 hektáron termel szőlőt, érdeklődésünkre elmondta, az amerikai szőlőkabóca már jó ideje jelen van térségünkben, azonban, mivel számottevő kárt eddig, az alacsony populáció miatt nem okozott, senki sem foglalkozott vele. A rovarnak ugyanakkor nincs természetes ellenséges, és a dél-szlovákiai klíma, az egyre melegebb nyarak is kedveztek neki. Az Európai Unió az utóbbi években átalakította a növényvédő szerek piacát is, kivonva a forgalomból a leghatékonyabb szereket. Mindezek együttállása pedig kedvezett a szőlőkabóca szaporodásának. Szente István elmondta, az elkövetkező években a védekezésre kell helyezni a hangsúlyt. A fertőzött tőkéket el kell távolítani, majd el kell égetni. A rovarokat a beálló hideg időjárás elpusztítja, ugyanakkor a lerakott petéik áttelelnek. “Amikor megindul a lárvaképződés, akkor lesz a legfontosabb az ismételt, vegyszeres védekezés. Ezt követi a kifejlődött egyedek vegyszeres irtása. Véleményem szerint a jövő évünket ez a küzdelem fogja meghatározni, és valamelyest az utána következőket is” – mondta. (kl)
