Különleges időutazásra hívja a látogatókat a Duna Menti Múzeum (DMM) új kiállítása, az Íjászat múltja és jelene címet viselő tárlat látványos rekonstrukciókkal, eredeti múzeumi leletekkel és a honfoglaló életmódot megidéző jurtával mutatja be, hogyan él tovább egy ősi tudás a 21. században. Az íjászat múltja és mai gyakorlata élményszerűen, látványosan jelenik meg a két kiállítási térben.

A február 26-án megnyílt kiállítást Hushegyi János, a DMM igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a tárlat a múzeum és a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub több mint egy évtizedes, gyümölcsöző együttműködésének eredménye. Mint mondta, a klub alapítói – Bogár Péter és Bogár Valéria – nemcsak a kiállítás ötletét hozták, hanem szakmai tudásukkal, rekonstrukcióikkal és szervezőmunkájukkal is jelentősen hozzájárultak a megvalósításhoz. Köszönetet mondott továbbá Csuthy Andrásnak, Dancsa Dánielnek, Szarka Viktornak és Szenczi Tibornak, akik segítették a munkájukat. 

A Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub a felvidéki hagyományőrzés egyik meghatározó műhelye. Bogár Péter hatszoros világbajnok történelmi távlövészetben, számos rangos nemzetközi verseny aranyérmese, íj- és nyílvesszőkészítő mester, a Magyar Íj Alapítvány szakmai partnere. Társa, Bogár Valéria szintén a felvidéki hagyományos íjászat kiemelkedő alakja: nemzetközileg elismert versenyző, hatszoros világbajnok történelmi távlövészetben, szakedző, sportvezető és tapasztalt projektmenedzser. A múzeummal való együttműködésük során számos élő történelem bemutatót, fegyverrekonstrukciót és utánpótlás-nevelési programot valósítottak meg. 

A főszervezők nevében Bogár Valéria köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt. Arról beszélt, hogy az íjászat nem csupán fegyver- vagy sporttörténet, hanem élő kulturális örökség, amely hidat képez múlt és jelen között. „A Duna partján, annál a folyónál, amely évszázadok óta összeköti a népeket, kultúrákat és történeteket, most egy olyan örökség előtt tisztelgünk, amely szintén összeköti a múltat a jelennel: az íjászat hagyománya előtt” – mondta. Kiemelte, az íj az emberiség egyik legősibb eszköze volt, amelyet vadászathoz, védelemhez és túléléshez használtak, de mindig több volt puszta fegyvernél: fegyelmet, összpontosítást és belső egyensúlyt követelt. A magyar történelemben különösen fontos szerepet töltött be, hiszen őseink számára az íj a szabadság, a mozgás és a mesterségbeli tudás jelképe volt. A reflexíj összetett szerkezete – fa, szaru és ín egysége – pedig azt mutatja, hogy már korán magas szintű technikai és kézművestudás állt mögötte. A kiállítás célja nem csupán a tárgyak bemutatása, hanem az, hogy a látogatók megértsék, az íjászat tudása ma is élő hagyomány, amely folyamatosan fejlődik. „A kiállításunk nemcsak régi íjakat, vesszőket vagy régészeti leleteket mutat be, hanem egy folyamatot: hogyan él tovább egy ősi tudás a 21. Században. Számukra ez nem csupán hobbi vagy sport, hanem mindennapi életük és hivatásuk része. Kívánom, hogy ez a kiállítás ne csupán ismereteket adjon, hanem élményt is. Hogy aki végigsétál a termeken, necsak a múltat lássa, hanem felismerje benne a jelent – és talán saját kapcsolatát is ezzel az ősi, mégis ma is élő mesterséggel” – zárta gondolatait. 

A tárlat május 23-áig tekinthető meg.

JN.