A közvilágítás modernizációjának eredményeként közel 70%-kal csökkent a villanyszámla. Komárom városa az elmúlt években tudatos energetikai és környezetgazdálkodási pályára állt, amelynek 2025-ös mérföldköveit Keszegh Béla polgármester és Molnár Marian, a KN Smart igazgatója ismertette.

A járási székhelyen sötétben több mint négyezer lámpatest világít, ekkora mennyiségnél a mai energiaárak mellett egyáltalán nem mindegy, hogy a világítás milyen technológiával történik. Komárom néhány évvel ezelőtt döntést hozott arról, hogy a hagyományos, nagy energiaigényű közvilágítási rendszert fokozatosan korszerű, LED-alapú megoldásokkal váltja fel. A beruházás célja nem pusztán az energiafogyasztás csökkentése volt, hanem az is, hogy a város hosszú távon kiszámíthatóbb költségszerkezettel működjön. A város a közvilágítás-modernizáció negyedik, egyben befejező szakaszához érkezett. A hálózat kétharmadát már korábban sikerült felújítani, 2,4 millió euró értékben. A finanszírozást a Környezetvédelmi Alap kedvező, 20 éves futamidejű, minimális kamatozású hitelkeretéből biztosítják. A polgármester hangsúlyozta, hogy a megtakarítás mértéke messze meghaladja a hitel törlesztőrészleteit, így a beruházás gyakorlatilag önfenntartó. 

A modernizáció nem pusztán „égőcserét” jelent. A hálózatot távvezérléssel látták el, ami lehetővé teszi a teljesítmény napszakhoz kötött szabályozását. Éjfél után, amikor a város forgalma minimálisra csökken, a lámpák fényereje visszavehető, ami éves szinten több tízezer eurós megtakarítást jelent. A modernizáció 68,63%-os energiafelhasználás-csökkenést eredményezett. A rendszert a KN Smart felügyeli, folyamatosan monitorozva a beállításokat a maximális hatékonyság érdekében.

A sajtótájékoztató másik hangsúlyos témája a hulladékgazdálkodás volt. Ez az egyik legösszetettebb és legköltségigényesebb közszolgáltatás, amelyet az elmúlt években jelentős külső tényezők – jogszabályi változások, infláció, energiaárak növekedése – is befolyásoltak. 

Molnár Marian rámutatott: 2025-re világossá vált, hogy a korábbi működési modell már nem tartható fenn változtatások nélkül. A hulladékgazdálkodás költségei folyamatosan emelkednek, miközben az állami szabályozás egyre több kötelezettséget ró az önkormányzatokra és a szolgáltatókra. 

A város célja ebben az esetben is a racionalizálás és az átláthatóság növelése. A városban évente 18 669 tonna hulladék keletkezik. Ez lakosonként átlagosan 609 kg szemetet jelent, ami a lakosságszám enyhe csökkenése mellett is növekvő tendenciát mutat a fogyasztói szokások miatt. 

A városban 179 konténerfészek található, amelyek közül már 82-t sikerült bekeríteni és modernizálni. A polgármester megjegyezte, hogy sok más várossal ellentétben Komáromban az önkormányzat átvállalja ezeket a költségeket a lakóközösségektől. A kukatárolók zárására azért is vált felettébb szükségessé, mert – különösen azt követően, hogy több, környező településen is bevezették a súly alapú hulladékdíjat – továbbra is létező jelenség a „hulladékturizmus”, azaz a szemét beszállítása Komáromba…

Keszegh elmondta, az 1,4 millió eurós pályázati forrásból épült komposztálóüzem 2240 tonnás kapacitással üzemel. A cél, hogy a zöldhulladékból hasznos termék (mulcs, komposzt) legyen, amelyet a városi cég és a lakosság is felhasználhat. Távlati tervként említették a biogáz vagy villamos energia előállítását is a konyhai hulladékból, amennyiben sikerül elérni a szükséges mennyiséget.

A hulladéktaxi bevezetése, illetve a lomtalanítás egyszerűsítése is megkönnyítette, hogy a lakosok megváljanak a feleslegessé vált, nagy méretű hulladéktól. Az építkezési hulladék kezelése is rendezettebbé vált a gyűjtőudvarokon keresztül. 

Mindezek ellenére továbbra is komoly problémát jelentenek az illegális szemétlerakatok. Évente 115 000 eurót kénytelen a város arra költeni, hogy felszámolja a fekete lerakatokat – ez fejenként 4 euró plusz kiadást jelent minden egyes komáromi lakosnak. Molnár Marian kiemelte, hogy a KN Smart hatékonysága sokat javult: a lakossági bejelentések után gyakran 1-2 órán belül sikerül elszállítani az illegálisan elhelyezett szemetet.

Keszegh Béla hangsúlyozta, hogy a város nem egyik napról a másikra kíván változtatásokat bevezetni, hanem fokozatosan, előre kommunikált lépésekben. A cél az, hogy Komárom a követő években is működőképes, pénzügyileg stabil hulladékgazdálkodási rendszerrel rendelkezzen, amely megfelel a jogszabályi elvárásoknak, ugyanakkor a lakosság számára is elfogadható árszinten marad. A polgármester szerint a közvilágítás és a hulladékgazdálkodás példája is azt mutatja, hogy a városi szolgáltatások modernizációja elkerülhetetlen, de megfelelő előkészítéssel és városi cégek bevonásával kezelhető. (kl)