A szolgáltatóváltás nem befolyásolhatja a sírbérletet – állapította meg a komáromi római katolikus temetőben két éve történt gondnokváltás kapcsán az átadás-átvétel körülményeit is vizsgáló munkabizottság. Aki a régi szolgáltatóval kötött szerződést és a befizetési bizonylatot is be tudja mutatni az új üzemeltetőnek, nem kötelezhető a sírbérleti díj ismételt megfizetésére.
Régen várt bejelentésekre került sor a komáromi városházán, Csintalan Miklós városi főellenőr és Kiss Róbert kanonok, komáromi esperes által tartott sajtótájékoztatón, a temető ügyében.
Elvarratlan szálak
A komáromi római katolikus temető gondnokságának 2024 januárjával történő átadása azóta is rezonál a városban.
A temetőgondnokságot korábban húsz évig ellátó Komáromi Temetők Kft. ugyanis a szerződés lejártát követően nem adta át a sírnyilvántartást az új gondnok Somnia centrumnak. A cég ügyvezetője, Földes Sándor azt állítja, a tulajdonossal kötött szerződése erre nem kötelezte, illetve a listát saját szellemi tulajdonának tekinti, annak létrehozásába a cége sok pénzt fektetett. Ennek hiányában azonban a Somnia nem tudta, kik rendelkeznek érvényes sírbérlettel, így a hozzátartozók egy részét ismételt befizetésre szólították fel. A hozzátartozók egy része a helyi önkormányzathoz fordult, ám a város mozgástere korlátozott, hiszen sem nem tulajdonosa, sem nem kezelője a területnek. Felmerült egy lakossági fórum összehívásának szükségessége is, melyre végül tavaly november 21-én került sor, a Földes Sándor tulajdonában levő Brigetio ravatalozójában. A fórumról is beszámoltunk a Delta tavalyi 48. számában. Ha lemaradt volna róla, a fórum teljes hangfelvételét meghallgathatja a Delta honlapján. A fórumon Kajan Péter, a Somnia vezetője, és Kiss Róbert nem vettek részt. Távolmaradásukat a következőképpen indokolták: “Meggyőződésünk szerint ez a javasolt fórum nem volt alkalmas arra, hogy érdemben kezelje a kialakult helyzetet. Nem tartjuk célszerűnek ilyen módon kommunikálni azzal a személlyel, aki a temető körül kialakult vitás kérdésekért felelős. Nem tekintjük konstruktívnak azt a vitát sem, amely a volt üzemeltető helyiségeiben zajlott, mivel annak objektivitása még csak nem is feltételezhető, nemhogy elvárható lenne.”
A lakossági fórumon a résztvevők támogatták, hogy az érintettekből és szakértőkből álljon össze egy szakbizottság, mely szétszálazhatja azokat a problémás kérdéseket, amelyeket a régi és új gondnok kommunikációja által addig nem sikerült tisztázni.
Megindult a bizottsági munka
A bizottságba a novemberi lakossági fórumon is részt vevő Ladislav Strížt, a Szlovákiai Temetkezési és Krematóriumi Szolgáltatók elnökét, Miloslav Hrádeket, a fővárosi Marianum temetkezési vállalat korábbi igazgatóját javasolták a fórum résztvevői. Hrádek nem jelent meg, helyette viszont részt vett a bizottsági ülésen Vladimír Ecker, a temetkezési szolgáltatók ernyőszervezetének alelnöke. Kívülük a római katolikus egyház, a Somnia és a város képviselője kapott helyet a bizottságban. A bizottsági munka a lakossági fórumon felmerült kérdéseket 15 pontba strukturálták, melyekre minden résztvevő elkészítette a saját válaszait, végül ezekből készítettek egy kompozit változatot, melyet Csintalan Miklós főellenőr ismertetett.
Csintalan hangsúlyozta, az önkormányzatnak az egyházi tulajdonú temetők működésével kapcsolatban messze enyhébb jogkörei vannak, mint a saját tulajdonúak esetében. Ezért ebben a Komáromban specifikus helyzetben, ahol a katolikus temetőnek a város nem üzemeltetője, az önkormányzatnak leginkább közvetítő, mediációs szerepe lehet a felek közötti kommunikációban. Az önkormányzat szerepe elsősorban az üzemeltetési szabályzat rendeleti jóváhagyására korlátozódik. A benyújtott tervezetben szereplő árakat az önkormányzat nem módosíthatja. A város a szolgáltatási díjak önálló meghatározására nem jogosult. Azok utólagos módosítására sincs lehetősége, ahogy arra sem, hogy az üzemeltető gazdasági döntéseit ellenőrizze.
Égető kérdések
A munkacsoport a lakossági fórumon megfogalmazott kérdésekre adott válaszai közül vélhetően az foglalkoztatja leginkább olvasóinkat, hogy ki kell-e fizetni újra a korábban egyszer már megtérített sírbérleti díjat. A bizottság állásfoglalása a temetkezési törvényre hivatkozik, eszerint az üzemeltetőváltás nem zavarhatja meg a temető működésének folyamatosságát. A sírhelyhasználatra vonatkozó addigi jogviszonyok változatlan feltételekkel fennmaradnak, amennyiben a jogosult személyek ismertek és a használati feltételek teljesülnek. Amennyiben tehát a bérlő érvényes szerződéssel rendelkezik, és bizonylattal igazolni tudja a bérleti díj kifizetését, az üzemeltetőváltás nem érinti a szerződés érvényességét, az új üzemeltetőnek tiszteletben kell tartania a meglévő szerződéseket. Eszerint tehát a Somnia köteles elfogadni a korábbi, még hatályos, le nem járt szerződéseket.
A bizottság azt is vizsgálta, köteles-e a régi üzemeltető átadni a bérlők jegyzékét. Erről Földes Sándor korábban úgy fogalmazott, ezt saját szellemi tulajdonnak tekinti. A főellenőr szerint az átadási folyamat során ennek átadását anyagi ellenszolgáltatáshoz kötötte. A temetkezési törvény ez esetben úgy fogalmaz, vélelmezve az önkormányzat tulajdonosi jogkörét, hogy az üzemeltető köteles átadni a temetői nyilvántartást, legkésőbb az üzemeltetés befejezésének napján az illetékes önkormányzatnak. A bizottság véleménye szerint a törvényt úgy kellett volna értelmezni, hogy a korábbi üzemeltetőnek a nyilvántartás a tulajdonos római katolikus egyháznak kellett volna átadni. Hasonló jellegű ítélete már már van az Eperjesi Kerületi Bíróságnak 2018-ból. Hangsúlyozták, a nyilvántartás vezetése törvényi kötelezettség, a temetőkezelés része, nem az üzemeltető magántulajdona. A tulajdonosnak joga van a bérleti szerződések kiadására is, mivel azok az ő ingatlana használatával függnek össze. Mivel az egyház a tulajdonosa azoknak a telkeknek, amelyeket sírhely céljára adott bérbe az üzemeltető, az egyház nemcsak a temetői nyilvántartás, hanem a sírhelybérleti szerződések átadására is jogosult. Ezek átadását a komáromi plébánia 2023. 11. 30-án kelt levelében kérte a Komáromi Temetők Kft-től. A bizottság szerint a korábbi üzemeltetőnek a dokumentumokat az egyháznak, mint tulajdonosnak kellett volna átadni, de megállapodás alapján közvetlenül az új üzemeltetőnek is átadhatta volna.
Ha az elmúlt kér évben, a gondnokváltás okán valaki úgy érzi, hogy kár érte, a bíróságon indíthat kártérítési pert. Kérdés azonban, hogy a nagyságrendileg egy-kétszáz euró körüli bérleti díj miatt ki vállalná a perköltségeket. (kl)
Megjelent a Delta 2026/6 számában.
Korábbi, a temetővel kapcsolatos cikkeink:
Új temetőgondnokság a katolikus temetőben
Teszi a dolgát az új temetőgondnokság
Új kápolna a komáromi temetőben
Kísért a múlt a komáromi temetőben
Miért kísért a múlt a komáromi temetőben?
Indulatos, de eredménytelen lakossági fórum a temető kapcsán
Temető-gate: szakbizottság jön létre
Már készíti a saját nyilvántartását az új temetőgondnok
Nagy volumenű felújítások a komáromi temetőben
A lakossági fórum teljes hangfelvételét meghallgathatja a Delta SoundCloud csatornáján, ide kattintva.
