“Annyi minden változik, nem biztos semmi sem” – éneki Demjén Ferenc minden házibuli utolsó szakaszában kötelező slágerében. 2026-ban is számos adminisztratív és gazdasági változással kell szembenéznünk, részben a konszolidációs csomagból kifolyólag, részben más okokból.
A konszolidációs csomag eltörölt három munkaszüneti napot, egyet tartósan, kettőt ideiglenesen, így 2026-ban összesen 11 munkaszüneti nap lesz. A munkaszüneti napok és az oktatási szünetek időpontjával külön cikkben foglalkoztunk.
Több adót fizetünk
A konszolidációs intézkedések részeként 2026-tól érdemben átalakul a személyi jövedelemadó rendszere, mégpedig a progresszív adózás további kiterjesztésével. A jelenleg alkalmazott 19 és 25 százalékos adókulcsok mellé két új sáv lép be, amelyek már kifejezetten a magasabb jövedelmű adózókat célozzák. A jogszabály értelmében a 30 százalékos adómérték a jövedelem azon részére vonatkozik, amely meghaladja a 60 349,21 eurós adóalapot, míg a 35 százalékos kulcs a 75 010,32 euró feletti jövedelemrészre lesz alkalmazandó. Ennek következtében a változások elsősorban az átlag feletti jövedelemmel rendelkező magánszemélyek adóterheit növelik.
Az új szabályozás nem kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelmeket érinti, hanem kiterjed a vállalkozói és más önálló tevékenységből származó bevételekre, az ingatlanbérbeadásból eredő jövedelmekre, a szerzői és művészeti teljesítményekhez kapcsolódó bevételekre, valamint az egyéb, adóköteles jövedelemtípusokra is.
Emelkedik a minimálbér
A konszolidációs csomag részeként a bérszektorban is érezhető változás lép életbe 2026. január 1-jétől: mivel a szociális partnerek nem tudtak megállapodni a minimálbér összegéről, az automatizmus lép működésbe, és a minimálbér összege a mindenkori átlagbér 60 százalékára lesz állítva. Ennek következtében a havi minimálbér 2026-tól 915 euróra emelkedik, ami éves összevetésben 99 eurós növekedést jelent.
A minimálbér kiszámításához a jogszabály szerinti referencia az előző évi (konkrétan a 2024. évi) átlagos nominális havi bér; a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján ez 2024-re 1 524 eurót tett ki, és ennek 60 százaléka, a kerekítéssel, adja a 915 eurós értéket.
A minimálbér emelkedése automatikusan kihat a minimálbérekhez kötött pótlékokra is: a munkaidőn túli, éjszakai és hétvégi pótlékok – amelyek szintén a minimálbérhez vannak viszonyítva – 2026-tól az emelt bázis alapján nőnek.
Magasabb lesz a járulék
A kormány konszolidációs intézkedései nagyban sújtják az egyéni vállalkozókat.
Az egészségbiztosítási járulék kivetési alapja 762 euróra emelkedik, a járulékkulcs pedig egy százalékponttal, 15-ről 16 százalékra nő, így a járulék minimális összege 14,67 euróval növekszik, 121,92 euróra.
Ami a szociális járulékot illeti, a minimális kivetési alap 914,40 euróra változik, ami a 2024-es átlagbér 60%-a. A minimális havi társadalombiztosítási járulék ennek 33,15%-a, mely így 303,11 euró lesz, ami 66,09 euróval magasabb a korábbi összegnél.
A két járulék minimális összege együtt havi 425,03 eurót tesz ki, azaz a minimális járulékot fizető egyéni vállalkozók éves szinten 5100,36 eurót fizetnek be járulékok gyanánt.
Mivel ezt a tetemes emelést az egyéni vállalkozóknak ki kell gazdálkodni ahhoz, hogy a piacon tudjanak maradni, vélhetően ennek költségeit ön fogja megfizetni, mikor egyéni vállalkozó szolgáltatásait veszi igénybe, vagy megvásárolja a termékét.
Rövidül a járulékmentes időszak
Január 1-jétől jelentősen lerövidülnek az úgynevezett járulékmentes időszakok az újonnan induló vállalkozók számára. Míg korábban a kezdő vállalkozók csak az első adóbevallásuk benyújtását és annak elbírálását követően váltak kötelezően társadalombiztosítottá, addig 2026-tól már a vállalkozási jogosultság megszerzését követő hatodik naptári hónap első napjától kötelesek lesznek szociális járulékot fizetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos esetekben akár 21 hónappal is rövidebb lehet a korábban megszokott „járulékmentes” indulási időszak. Egy 2024 januárjában induló vállalkozó példája szerint a régi szabályok alapján, ha kérte az adóbevallás határidejének kitolását, a járulékfizetési kötelezettség csak 2025 októberében keletkezett, így összesen 21 hónapig nem kellett szociális járulékot fizetnie. Ugyanez a vállalkozó, ha 2026 januárjában indítaná el tevékenységét, már 2026 júliusában köteles lenne először megfizetni a havi szociális járulékot, vagyis a mentesség mindössze öt hónapig tartana. Fontos kivétel, hogy a járulékmentes időszak egyáltalán nem alkalmazható azokra, akik a vállalkozásukat annak megszüntetésétől számított 60 hónapon belül újraindítják, mert esetükben a kötelező biztosítás már a tevékenység megkezdésének napján létrejön.
