Advent harmadik vasárnapján meglepően sokan voltak kíváncsiak a Határőr utca 1-es ház udvarán lévő egykori Jókay-ház felújított kapujára, amelyen keresztül a magyar irodalom egyik legjelesebb képviselője gyermekként a komáromi mindennapokba, később pedig a nagybetűs életbe lépett ki. A kultúrtörténeti értéket képviselő kapu felújítását a Sine Metu Egyesület, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel és Komárom városával együttműködve vállalta fel.
Az ünnepség elején Orosz Örs, Sine Metu Egyesület elnöke megköszönte Czibor Lea és Téglás Gergely, a Selye János Gimnázium végzős diákjai előadását, amely ünnepélyesebbé tette az eseményt. Felidézte, hogy Jókai Mór tizenöt évig nevelkedett a Nagy Mihály és Szombathy utca sarkán álló házban, amelyből mára csupán néhány tornácoszlop, és a kapu maradt fenn, ezért tartották fontosnak, hogy méltó módon újuljon meg. A felújítás Terényi Tibor asztalos, ifj. Szalay Géza kőfaragó, Csupori József és Gazsi János kőműves munkájának köszönhetően valósult meg, a költségekhez pedig Demeter Szilárd, még a PIM főigazgatójaként, nyújtott pénzügyi támogatást.
„A mögöttünk álló kapu hosszú, és hányatott sors után méltó módon újult meg. Mindig akadnak emberek, akik hisznek az értékek megmentésében, de szükség van egy összefogó „motorra” is. Köszönet illeti Orosz Őrsöt, a segítőket és a diákokat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az ajtó eredeti szépségében állhasson, s így az utókor számára is üzenetet hordozzon, – fogalmazta meg gondolatait Keszegh Béla polgármester, majd hangsúlyozta, hogy az ajtó egy erős szimbólum: nyitható, zárható, kifelé és befelé is vezet. Jókai nemcsak író, hanem politikus is volt, aki korát megelőzve mert kiállni a közösségek jogaiért. Öröksége arra figyelmeztet, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, és a jó példák erősítsenek meg bennünket. Az épített örökség egyik fontos mérföldköve a Múzeumkertben álló Jókai-szobor, amely közadakozásból valósult meg, és a Közművelődési Egyesület számára is jelentős lépést jelentett. „Kevesebben tudják azonban, milyen formában került átadásra. Az avatáson jelen volt Milán Hodzsa, Csehszlovákia akkori miniszterelnöke, aki magyar nyelven mondott hosszú beszédet, amelyben elmondta, hogy „Nagyon pontosan tudom, és a csehszlovák közvélemény is jól tudja, hogy Jókai a magyar nemzeti kultúrának nélkülözhetetlen oszlopa volt. A magyar nemzeti kultúrának vezére volt abban az időben, amikor a feltörekvő, fejlődő magyar nemzetnek éppen ilyen vezérekre volt leginkább szüksége. Nem látok ellentmondást sem a saját világnézetem, sem hivatali állásom, és a magyar nemzeti kultúra nagyjainak tisztelete között. A nemzeti érzés erejének nem a gyűlölködés, de nem is a lenézés a fokmérője, hanem az a vizsgálat, amelyben minden nemzet, a másik nemzet értékeinek megbecsülése által mutatja meg nagyságát.
A továbbiakban az ünnepség résztvevői a Jókai utca és a Határőr utca sarkán álló házhoz vonultak, ahol felavatták Szilva Emőke szobrász impozáns relieffjét. Az egykori Szombathy utca 1881-ben kapta a Jókai utca nevet névadója tiszteletére. A jelenlévőket Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte, majd összefoglalta a Jókai 200-as emlékév gazdag kulturális programsorozatát, és köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a megvalósításhoz.
A bicentenárium tiszteletére emelt műalkotást, Keszegh Béla és Szilva Emőke szobrászművész leplezte le, tovább gazdagítva ezzel városunkban található Jókai-emlékek sorát.
Janković Nóra
Fotók: Orosz Örs Facebook-oldala
Ez a cikk is a karácsonyi duplaszámunkban jelent meg, melyben falinaptárral is kedveskedünk olvasóinknak.
