Több, korábban megszokottnak mondható helyszínen sem „verte még fel a sátrát” – pontosabban lakókonténerét – a karácsonyfaárus idén Komáromban. Egyelőre hiányzik az eladó a Tesco parkolójából, és a Pozsonyi úti nagy körforgalom mellől is. Vagy később érkeznek, vagy igaz az, amit a Szent Rozália templom mellett kilencedik éve karácsonyfákat áruló Drgács Attila mond: évről évre kevesebben vesznek fenyőfát.

Nincs karácsony – újabban Kevin, és – karácsonyfa nélkül. A 19. század elején a német területekről indult el a karácsonyfa divatja Európa-szerte – elsősorban a polgári háztartásokban –, és ekkor alakult ki a ma is ismert díszítési kultúra. Természetesen az utóbbi években, elsősorban a közösségi médiában tapasztalható trendeknek köszönhetően, ezen a téren is sok minden átalakult. Vannak, akik a beszerzés után rögvest fel is díszítik – és a közösségi médiában egyből közzé is teszik – a karácsonyfát, ami még 15-20 éve is elképzelhetetlen volt. Előtte persze be kell szerezni a fát.

Vannak, akik nem szeretnék takarítani a lehulló tűleveleket, vagy az állandóságot preferálják, esetleg kicsi a fára fordítható hely, így a műfenyő mellett döntenek, amely mellett egyébként nem szólnak környezetvédelmi vagy fenntarthatósági érvek, ha a gyártás és/vagy a lebomlás környezeti lábnyomát nézzük. Ráadásul az élő fákhoz sem erdőirtás által jutunk, a „karácsonyfát” ugyanúgy ültetvényeken nevelik, mint mondjuk, kis túlzással a kukoricát, vagy bármilyen más mezőgazdasági „terményt”. Műfát mindegyik városbeli bevásárlóközpont kínál, különböző méretben. Az árak 25-30 eurótól indulnak, mérettől függően.

Ennyibe kerülnek a legolcsóbb élő – pontosabban már kivágott – fenyők is, például a Szent Rozália templom közelében kilencedik éve visszatérő fenyőfavásárban. Drgács Attila és családja itt, és újabban a város Örsújfalu felőli bevezető szakaszán is árul fákat, melyeket Magyarországról, Ausztriából, Dániából szereznek be. Az akciósak már 25-29 eurótól elérhetők, a közepes méretű normann fenyők ára 35-49, míg az nagyobb fák ára 50-90 euró között mozog. Természetesen vannak exkluzív, több méteres példányok is, amelyekhez megfelelő belmagasság is szükségeltetik, egy lakótelepi lakásba nem férnének be. Akinek ezekre esik a választása, annak alaposan a pénztárcájába kell nyúlni, ezek a fák néhány száz euróba kerülnek. Drgács Attila elmondta, fák beszerzésével főként az idősebb korosztály igyekszik, a fiatalabbak később veszik meg a fát, és létezik az a vásárlói csoport is, amely az utolsó pillanatra hagyja. A piaci mozgásokat látva a tapasztalt fenyőfaárus úgy látja, évről évre kevesebben vásárolnak karácsonyfát.

A Keszegfalván élő Lediniszki László ritkaság a járásunkbeli fenyőfaárusok körében, Fő utcai házuk udvarában ugyanis saját termesztésű fenyőfáit árulja. Családjának Dél-Somogyban vannak ültetvényei, a tágabb rokonság bevonásával itt termesztik a fenyőket, ügyelve a folytonosságra. A vágás mindig november végén történik, közvetlenül az eladás előtt. „A mi fáink nincsenek hűtőházban, konstans hőmérsékleten tartva, így nem is kezdik gyorsan hullajtani a tűleveleiket. Ez a jelenség az ipari termelésből származó fáknál figyelhető meg, amelyeket lehet, hogy más hónapokkal korábban kivágtak, és egy hűtőházban várták, hogy a karácsonyi piacra kerüljenek” – mondta.

László “személyesen” ismer minden, udvarában levő fát, azok fejlődése során ugyanis a leggyakrabban ő végzi a formázásukat. A katalógusoknak és a médiának köszönhetően az emberek ugyanis a tökéletes formájú fát keresik, még akkor is, ha annak egyik fele nem látszik, mivel a fal felé lesz fordítva. Egy “féloldalas” fa szabályossá alakítása azonban évek munkája. (kl)