Régóta ismert állatbetegség új vírustörzse ütötte fel a fejét térségünkben. Ifjúságfalván felbukkant a myxomatózis a mezei nyulaknál. A betegségről korábban főleg a szomszédos országokból érkeztek hírek, ám most már a mi járásunkban is jelen van. Bár emberre nem veszélyes, a mezei nyúlállományban komoly elhullást okozhat, ezért fontos tisztában lenni az új kihívásokkal.

A jelenség hátteréről Sánta Norbert erdőmérnök, a Komáromi Körzeti Vadászkamara szakreferense nyilatkozott lapunknak „A myxomatózis vírusa évtizedek óta jelen van Európában, de korábban kizárólag az üregi nyulat, illetve az abból háziasított nyulat támadta” – mondta. A vírust elsősorban szúnyogok és más vérszívó rovarok terjesztik, de fontos vektor az emberi tevékenység is. 

„Pár éve egy mutáns vírustörzs jelent meg Spanyolországban, amely az addigi tapasztalatokkal ellentétben a mezei nyulat támadta meg, és az ottani nyúlállományban felszaporodott” – magyarázta a szakember. Érdekesség, hogy ez a mutáció sokáig az Ibériai-félszigeten maradt, ám tavaly nyáron már Németországban is megjelent, idén pedig Ausztriában és Csehországban. A betegség hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a házi nyulaknál: az állatok bágyadtakká válnak, kevésbé félénkek, a szem és az orr körül jellegzetes gyulladásos elváltozások jelennek meg, a végtagokon és a test más részein a bőr begyullad, elvarasodik, majd végső soron az állat elpusztul.

A helyzet súlyosságát az osztrák tapasztalatok is mutatják. „60 és 90 százalék között mozog az elhullási arány – ez pedig a nyúlállomány drasztikus lecsökkenését vetíti előre – jegyezte meg Sánta Norbert. – Ez azért különösen aggasztó, mert a mezei nyúl populációja már eddig is jelentős csökkenést mutatott a táj megváltozása, a modern gépek és a klímaváltozás okozta elhullás következtében.” 

A mezei nyúl egykor fontos exportcikk volt a Csallóközben: „Az 1970-es és 80-as években a csallóközi nyulakat Nyugat-Európába vitték vadászterületek benépesítésére vagy vérfrissítés céljából, mindemellett jóval több került belőlük terítékre, mint manapság – hívta fel a figyelmet az erdőmérnök. – A faj eltűnése nemcsak gazdasági, hanem ökológiai probléma is, ugyanis, ha eltűnik a nyúl, tovább szegényedik a biodiverzitás. Évtizedekkel ezelőtt eltűnt a szürke fogoly, most talán a nyúl van soron. Szerencsére bizonyos százalékuk túléli a betegséget és mivel a mezei nyúl képes a gyors szaporodásra, talán még nincs minden veszve. A jövő nyár fogja igazán megmutatni, hogy mennyire ellenállóak a környéken élő mezei nyulak.” A szakemberek szerint a vírus első hulláma után meg kell várni a populációs immunitás kialakulását, mivel oltásra, gyógyításra nincs lehetőség. A betegségnek ellenálló nyulak ezáltal újra benépesíthetik határainkat, de valószínűleg évtizedekig eltart majd, míg újra talpra áll a nyúlállomány.

JN.