Április eleje óta borzolja Bátorkeszi, Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu lakosainak a kedélyét a hír, hogy falvaik kataszterének közelében szélerőművek építését tervezik. A lakosok papír alapú és online tiltakozó petíciót indítottak, amelyet eddig összesen közel ezren írtak alá.
A szélerőművel építésének terve nem egyik napról a másikra született meg, hiszen ahogyan azt Kürt község hivatalos oldalán április 5-én megjelentetett közleményben is olvasható, „2019 őszén egy beruházó jelentkezett (a pozsonyi székhelyű ENERGIEPARK Kft. – a szerk. megj.), hogy szeretne a térségben szélerőmű parkokat létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba jött. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióban, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőmű parkok működését, annak pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy kb. 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek és adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt felszerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem.” Ezek után az önkormányzat kérte a helyi viszonyok megvizsgálását és a Környezetvédelmi Minisztérium szakvéleményét – ez a folyamat két évig tartott. Az energiapark megépítésének szándékát a minisztérium tudatta az összes érintett hivatallal, személlyel és Kürt, Kisújfalu és Bátorkeszi polgármesteri hivatalával.
A szándék azonban nem jelenti azt, hogy meg is valósul valami, hiszen (elméletileg) szigorú engedélyeztetési eljárásnak kellett volna lezajlania. A hosszú éveken át tartó csendben az érintett községek érdemileg nem foglalkoztak az egykor beharangozott hírrel, így némileg sokkolta a lakosok egy részét, amikor kiderült, hogy a terv a megvalósítás előkészítésének fázisába lépett.
Az egész faluból látszana
A Kürtre tervezett három nagy turbina – amelyek részét képeznék egy, a régiónkba tervezett szélerőműparknak; Perbetén 2 és Fűrön 7 turbina épülne – elhelyezésére kiválasztott terület a Nyitrai püspökség és a surányi plébánia tulajdona. Az egyik fő probléma, hogy jóval közelebb lennének Bátorkeszi kataszteréhez (a szélső házaktól kb. 2,5 km-re), mint az azok megépítésébe beleegyező községhez, Kürthöz.
A tervekről Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere a község oldalán tájékoztatta a lakosokat, amelyben konkrét adatokkal is szolgált. „Az erőművek hatalmasak lesznek, 247 méter magasságig ér a forgórészük teteje! Ekkora építmények Szlovákia területén még egyáltalán nincsenek , az egészségre, a környezetre, állat- és növényvilágra, valamint az agroturizmusra kifejtett hatásuk pedig igencsak kérdéses. A hosszú távú tervekben pedig több erőmű telepítése is szerepel, hiszen egy-egy áramközpont kiépítése akkor hatékony, ha 6-8-10 vagy több erőművet is rá lehet kapcsolni.” Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptak semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudják biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az érintett településeken. Arra is rámutatott, hogy mivel dombtetőre tervezték a szélerőműveket, Bátorkeszi egész területéről látszanának.
Európában még nincs ekkora szélerőmű
Egy magát megnevezni nem kívánó, a szélerőművek üzembehelyezését ellenző bátorkeszi lakos lapunknak elmondta, hogy a községben sokan aggódnak gyermekeik és saját egészségük miatt, ugyanis 250 méter magas, 170 méter rotorátmérőjű, 5–7 MW teljesítményű turbinák nincsenek egész Európában, csupán Kínában. Így ezeknek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásáról nem készülhetett átfogó tanulmány. Az viszont tudható, hogy az óriáslapátok legalább 50-60 decibel zajt okozhatnak, amelyhez még hozzájön magának a turbinának a zaja is. Aggodalomra ad okot a lapátok forgása és a levegő súrlódása közben létrejött infrahang (vibroakusztikus) terhelés is.
A szélerőművek infrahangja és annak egészségügyi hatásai továbbra is tudományos vita és kutatás tárgyát képezik a tudományos közösségen belül. Alves-Pereira professzor, a téma kiemelkedő szaktekintélye a vibroakusztikus betegséggel és az alacsony frekvenciájú zaj biológiai hatásaival kapcsolatos kutatásai során azonban arra a megállapításra jutott, hogy az ipari szélerőművek által generált zajnak való hosszú távú kitettség különféle egészségügyi problémákhoz vezethet: légzőszervi problémák, neurológiai hatások (például egyensúlyzavarok, alvászavar, fejfájás és kognitív károsodás).
Védett terület a közelben
Sokan azt sérelmezik, amit Bátorkeszi polgármestere is megemlített, hogy a szélerőművek létesítése a madár- és állatvilág élőhelyvesztésével és az ökoszisztémák megváltozásával járhat, ami felborítja a természetes egyensúlyt, és mindemellett még a tájat is elcsúfítják. Ráadásul Bátorkeszinél található a Párizsi mocsarak védett terület, ahol a védett madárként nyilvántartott gyurgyalag is él. Munkácsy Béla, az ELTE TTK oktatója, a Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatója ezzel kapcsolatban úgy látja, hogy minden tényezőt figyelembe véve Magyarország területének 92–94%-a valamilyen oknál fogva nem felelne meg a kritériumoknak, és csupán az ország 6–8%-a lenne igazán alkalmas szélerőművek telepítésére. „Olyan területen kell ugyanis elhelyezni az erőműveket, ahol a táj már amúgy is tönkre van téve. Ilyen például az autópályák végtelen betontengere, mely nem gyógyuló tájsebként szabdalja a tájat. Külföldön egyre inkább tendenciává válik, hogy elsőként az autópályák mellett próbálják elhelyezni az erőműveket” – fogalmaz.
Nem csak gazdasági szempontok léteznek. Korábban, ahogy Magyarországon sem preferálták a szélerőművek telepítését, úgy a szlovák környezetvédelmi minisztérium sem nagyon támogatta. Bár tény, hogy a szélerőművek növelhetik Szlovákia energiafüggetlenségét és a zöldenergia arányát, a szakértők hangsúlyozzák, a környezeti, és társadalmi hatások mérlegelésének fontosságát. Az EU-ban 107 ezer szélerőmű működik, amelyek a villamosenergia közel 20%-át termelik. A szélturbinák a jövő energiaforrásai lehetnek, jelentősen csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást a fosszilis energiához képest, az azonban már korántsem mindegy, hogy a gazdasági szempontokon túl – a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe véve – hol helyezik el azokat.
JN.