Tavaly leginkább a sárgaságjárvány kapcsán került a sajtó érdeklődésének középpontjába Ógyalla, pedig a Komáromi járás harmadik legnagyobb városában számos lényeges fejlesztés is történt az elmúlt években. Peter Závodský polgármesterrel arról beszélgettünk, mit tehet egy kisvárosi önkormányzat, miközben az állam konszolidációs intézkedések sorával szorongatja.
2026-ot írunk, a Ladislav Kamenický pénzügyminiszter által tavaly szeptemberben bejelentett harmadik konszolidációs csomag intézkedései immár mindennapjaink részét képezik. Hogyan érintik ezek a megszorítások Ógyallát?
– Sajnos a kormányzati konszolidációs intézkedések jelentős mértékben érintik az önkormányzatokat, így városunkat is. Egyfajta paradoxonnal állunk szemben: miközben a személyi jövedelemadóból származó részesedésünk folyamatosan csökken, a kiadásaink meredeken emelkednek. Legyen szó az ÁFA-emelésről, vagy az oktatásban és a közigazgatásban dolgozók törvényi bérfejlesztéséről, ezek a tényezők rendkívüli módon megnehezítik a gazdálkodásunkat. Igyekszünk ott takarékoskodni, ahol csak lehet. Számos feladatot saját hatáskörben, saját erőforrásokkal oldunk meg, hogy kiiktassuk a külső beszállítók költségeit. Emellett bizonyos, jelenleg üres álláshelyek betöltetlenek maradnak. Például terveztük a városi rendőrség létszámának bővítését, de költségvetési okokból erről le kellett mondanunk. Ami a 2026-os évet illeti, a pénzügyminisztérium és a Költségvetési Felelősségi Tanács (RRZ) előrejelzéseit fenntartásokkal kezeljük. A tapasztalat azt mutatja, hogy a számok év közben gyakran változnak, és tartok tőle, hogy a valóság rosszabb lesz a becsléseknél. A minisztérium ráadásul jelezte, hogy a jövőben már nem fogja olyan mértékben kompenzálni az önkormányzatok bevételkieséseit, mint korábban.
A konszolidáció kapcsán több, korábban megszólaltatott polgármester is arról számolt be, hogy kénytelenek az önkormányzat működési költségein takarékoskodni. Hogy látja, meddig lehet még meghúzni azt a bizonyos nadrágszíjat, hol van az a határ, ahol ez már a közszolgáltatások rovására megy?
– Az alapszolgáltatásokat mindenáron biztosítanunk kell a lakosok számára. Azonban már ma is látható, hogy a takarékoskodás az utak, járdák és az infrastruktúra egyéb elemei karbantartásának rovására megy. A hulladékszállítást és -kezelést, valamint az egyéb elengedhetetlen szolgáltatásokat fenn kell tartanunk, de őszintén mondom: elértük a határainkat. A további radikális megvonások már közvetlenül érintenék a polgárainknak nyújtandó szolgáltatások színvonalát, így az ő életszínvonalukat is befolyásolnák.
Lassan a választási ciklus végéhez közeledünk. Ha visszatekintünk az elmúlt, bő három évre, milyen lényegesebb fejlesztéseket sikerült megvalósítani a településen?
– A nehézségek ellenére számos jelentős projektet sikerült megvalósítanunk. A Sporttámogatási Alap és a Szlovák Jégkorong Szövetség (SZĽH) támogatásával befejeztük a többfunkciós sportpályát, amely hűtési technológiával is rendelkezik. A szövetség biztosította a felszerelést az iskolai korcsolyaprogramhoz. A pálya mellett felújítottuk a kiszolgáló létesítményeket, beleértve az öltözőket és a vizesblokkokat is. Az infrastruktúra területén megújult a Zsitva és a Sport utca, valamint befejeződött a Konkoly-Thege Miklós utcai járdafelújítás második szakasza. Beruháztunk az oktatási intézményekbe és a szociális szolgáltatásokba is: megjavítottuk az alapiskola és óvoda tetőszerkezetét, a Smaragd Idősek Otthonában pedig egy teljes emeleten felújítottuk a vizesblokkokat. Emellett befejeztük a bérlakások felújítását a Sárádi utcában. A közbiztonság jegyében bővítettük a kamerarendszert a városban és Aba városrészben is. A fenntartási munkákhoz beszereztünk egy emelőkosaras munkagépet, egy traktort a városi szolgáltató részlegnek, valamint egy új gépjárművet a városi rendőrségnek. Bővítettük és zárhatóvá tettük a lakossági hulladékgyűjtő szigeteket. Bagotán felújítottuk a kultúrház lépcsőzetét. Az alapiskola területén új, többfunkciós sportpályát építettünk a Sporttámogatási Alap forrásaiból. Célirányos dotációt nyújtottunk a futballpálya öntözőrendszerének kiépítésére, valamint a fűtésrendszer korszerűsítésére, új kazán beszerelésére és ablakcserére, ami jelentős energia-megtakarítást eredményez.
A választási ciklus végéig még milyen fejlesztéseket szeretnének még befejezni?
– Elindítjuk a szlovák alapiskola fizika szaktantermének teljes körű modernizációját. Ez nem csupán az oktatási technológiát érinti: a projekt keretében sor kerül a főépület teljes akadálymentesítésére és a teljes villanyhálózat felújítására. Ez a beruházás önmagában megközelítőleg 450 ezer eurót tesz ki. Jelenleg várjuk a szerződést egy másik nagyívű projekthez, amely a városi épületek energetika-hatékonyságának növelését célozza. Sajnos a pályázati folyamatok és a kiértékelések rendkívül elhúzódnak. Van egy beadott pályázatunk a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda komplex energetikai felújítására is, ez egy közel 2 millió eurós beruházás. Jelenleg a döntéshozók válaszára várunk.
A közelmúltban tették közzé a demográfiai adatokat. A helyzet az egész járásban kedvezőtlen. Ógyallán is tartósan jóval kevesebb gyermek születik, mint amekkora az elhalálozások száma. Milyen eszközei lehetnek egy kisvárosi önkormányzatnak, hogy megtartsa a fiatalokat?
– Ez rendkívül nehéz téma. A fiatalok a tanulmányaik után természetes módon a nagyobb városokba vagy egyenesen Pozsonyba távoznak a munkalehetőségek miatt. Ha pedig munkát szerez, és szert tesz valamilyen lakhatásra, már nem fog visszajönni. Megoldások keresése során beleütközünk a jelzálogpiaci realitásokba és a beépíthető önkormányzati telkek hiányába. A képviselő-testületben tárgyalunk bérlakások építéséről, de ez hatalmas kezdeti beruházást igényel, már a tervezés fázisában is. Ógyallán elsősorban a megfizethető bérlakásokra van igény, nem a piaci alapú bérletre.
Ógyalláról 2025-ben főként a sárgaságjárvány kapcsán esett szó. Azóta már feloldották a korlátozásokat. Így utólag hogyan értékeli a krízis kezelését?
– A hepatitiszjárvány körül, talán feleslegesen, egy mediális buborék alakult ki. Vannak települések, ahol a marginalizált közösségekben évek óta küzdenek ezzel a problémával. Hangsúlyoznom kell, hogy a járványügyi intézkedések terén nem az önkormányzat az illetékes, hanem a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. Mi maximális együttműködést tanúsítottunk. Intenzíven dolgoztunk a terepen, különösen a veszélyeztetett, marginalizált csoportok körében. Szociális terepmunkásaink, a városi rendőrség és a helyi polgárőrség (MOaPS) tagjai fertőtlenítőszereket osztottak és felvilágosítást tartottak a higiéniai szabályokról. Nagy nehézséget jelentett, hogy törvényi okokból nem férhettünk hozzá a fertőzöttek személyes adataihoz, így csak a terepi információkra támaszkodhattunk. A legnagyobb akadályt azok a páciensek jelentették, akik saját felelősségre elhagyták a kórházat és visszatértek a közösségbe. Ennek ellenére a betegség terjedését év végére sikerült megállítanunk, ami más városokhoz képest – ahol évekig küzdenek ezzel – komoly siker. Köszönet illeti az összes érintett egységet és a közegészségügyi hivatalt a professzionális együttműködésért.
Egy választási év elején beszélgetünk. Eldöntötte már, hogy újraindul-e az idei önkormányzati választáson?
– Egyelőre még nem hoztam meg a végső döntést. Úgy gondolom, októberig még elegendő idő áll a rendelkezésemre, hogy minden fontos körülményt mérlegeljek ezzel kapcsolatban. Ha aktuális lesz, akkor közölni fogom a végső döntésemet. (kl)