Ecce homo címet viseli az a jubileumi kiállítás, amely Čech Gábor komáromi születésű szobrászművész közelgő 50. születésnapja alkalmából, szeptember 27-én nyílt meg a Platz Galériában. A köztéri szobrairól – mint a Fém Színház című alkotása az Egressy Béni Városi Művelődési Központ előtti téren, vagy a Jókai Mór-emlékév apropóján készült nyolc komáromi miniszobráról – is ismert alkotó ezúttal új oldaláról is bemutatkozott.
A tárlat központi elemeit, melyek azonnal lenyűgözik a látogatót, rendkívül jó arányérzékkel helyezték el a galéria tereiben. A sok apró részletből építkező alkotásokról szinte lehetetlen elsőre lehántani minden réteget, hiszen a mondanivalójuk úgy épül egymásra, mint az emberiség és az emberi történelem fejlődése és örök ismétlődése.
A november 1-jéig látogatható kiállítás egyik meghatározó darabja a 2005-ben, az első kiállítására készült, torzó formában látható Jézus-korpusz, amelyről a kiállítás a nevét is kapta, és amely sokat elárul a művész szakrális világhoz való kötődéséről, s rámutat a kiszolgáltatott ember örök archetípusára.
A lenyűgöző alkotásokat felvonultató kiállítást a kecskeméti Kriskó János, kulturális újságíró és nyugalmazott docens nyitotta meg. Kivételesen tartalmas és gördülékeny méltatásában kiemelte, egy ilyen isten adta tehetség kedvéért az ember akár fél Európát is a nyakába venné. „Valami fantasztikus könnyedség van az ő fémmunkáiban. Lehet, attól, hogy a nagyon kicsi, apró fémdarabokból készült alkotásokon olyan könnyedén kezeli a hajlatokat, íveket, formákat, ami a szobrászatban nem magától értetődő. Az Időkapszula című alkotásában összefoglalta mindazt, amivel mostanáig találkozott, valamint belekomponált egy Rodin-arcmást, ami nem lehet véletlen. De teljesen természetes, hogy ha az ember megcéloz valamit, akkor az a legnagyobb, az egyetemes. És ott van az Időkapszulában Exupéry kis hercege a rókákkal, ami azt mutatja: nem idegen tőle a kicsit játékosabb irányzat. Ha ezt összehasonlítjuk esetleg más szobraival, akkor megállapíthatjuk, hogy Čech Gábor nem ragad bele egy irányzatba, hanem a művészet nyelvén rendkívül sokféleképpen tud megszólalni.” Kriskó János élvezetes megnyitója után a nagymegyeri Zakál Gyula versmondó Tandori Dezső és Márai Sándor verseit szavalta.
A hivatalos program lezárulta után sokan maradtak még, hogy személyesen gratuláljanak az alkotónak, biztató gondolatokat osszanak meg vele, és választ kapjanak azokra a kérdésekre, amelyek a kiállítás hatására fogalmazódtak meg bennük. Čech Gábor örömmel fogadta a párbeszédet, és megosztotta gondolatait a jubileumi kiállítás koncepciója kapcsán is: „Valami újat szerettem volna mutatni, szülővárosom lakosai, a vásárlóim, ismerik a munkáimat, muszáj volt egy újabb oldalamat megmutatni, ilyen a vasvázra felvitt ragasztóréteg-gipsz kombinációval készült szobrok. A kiállításra készítettem a közönség részéről nagyon pozitív fogadtatásban részesült faliképeket is, ami eddig szintén nem volt jellemző rám” – fejtette ki a művész. Rajongóinak azonban a tőle megszokott mitologikus-transzcendens gondolatvilágot közvetítő alkotásokat sem kell hiányolniuk, hiszen a Sóhajmadár ilyen.
Aki szeretne többet megtudni Čech Gábor alkotásairól és gondolatiságáról, csütörtök délutánonként, a művész személyes tárlatvezetésével lehetősége nyílik rá. Janković Nóra