A nyári szünet utáni első kormányülést megelőző koalíciós tanács ülésére a Szlovák Nemzeti Párt komoly kommunikációs bombával érkezett. A megyék számának nyolcról négyre való csökkentését javasolta. A kommunikációs hadművelet bevált, azóta mindenki erről beszél. De mi van mögötte?

Akik a rekkenő nyári hőségek idején sem restek követni a hazai belpolitikai történéseket, észrevehették, hogy annak fogaskerekei némileg lassabb fordulatszámra váltottak az utóbbi hetekben. A parlament utolsó ülésnapjára júniusban került sor. A kormány pedig július 4-én ült össze utoljára, s csak Szent Istvánra tértek vissza, augusztus 20-áig szüneteltek a kabinet ülései. Andrej Dankónak, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, a törvényhozás alelnökének tehát kellő ideje maradt annak átgondolására, mivel fékezhetné pártja preferenciáinak folyamatos, tendenciaszerű csökkenését. A baj nem kicsi a nemzetiek háza táján, a magyar párt eredményeit rendre alulmérő AKO közvélemény-kutató ügynökség legfrissebb, múlt szerdán közzétett felmérése már a parlamenten kívülre mérte a legrégebbi szlovák politikai pártot, 4,5 százalékos támogatottsággal. Innen, Komáromból nem látszik, hogy a morzsolódó preferenciák okán-e, vagy a nemzeti vagyon iránt érzett őszinte aggódásból, de Danko azzal lépett koalíciós partnerei elé: a jelenlegi nyolcról csökkentsék négyre a megyék számát. A javaslat a korábban születettek számára ismerős lehet. Az önálló Pozsony, és a mellette létező Nyugat-szlovákiai, Közép-szlovákiai és Kelet-szlovákiai kerület az ország területi felosztásának múlt rendszerbéli modelljét idézi, csak akkor nem tartoztak hozzá területi önkormányzati jogkörök. Ezt sem gondoltuk volna 1996-ban, hogy mintegy 30 év múlva Vladimír Mečiar közigazgatási felosztása mellett fogunk szót emelni, kisebbik rosszként.

Slotától Dankóig

Lám, milyen különös, hogy a Szlovák Nemzeti Párt volt kormányon a jelenleg hatályos közigazgatási felosztás életbe lépése idején is – Vladimír Mečiar kisebbik koalíciós partnere a rövid életű, egyszer használatos Szlovák Munkásszövetség mellett a Szlovák Nemzeti Párt volt –, s most is, amikor a Ladislav Kamenický pénzügyminiszter által levezénylendő konszolidációs törekvések számára az SNS úgy próbál 500 milliót találni, hogy a megyék számát megfelezné. Igaz, ez a szabad szemmel is jól látható összeg egyelőre csupán hasraütésszerű, nem tudjuk, Dankóék hogy jutottak el hozzá, egyelőre nem támasztja alá semmilyen mértékadó hatástanulmány. A javaslat gazdája Ján Krišanda, az SNS alelnöke, aki a hivatalok számának csökkentésétől, és a jelenlegi rendszerben rejlő duplicitások kiiktatásától reméli a félmilliárdos megtakarítást. A nemzetiek persze könnyen vonnának össze megyéket, hisz nekik a 2022-es, összevont választásokon egy megyefőnök sem jutott.

A Smernek egy megyefőnöke van, Trencsén megyében, Jaroslav Baška személyében, őt beáldoznák, Robert Fico jelezte, kész támogatni a javaslatot. A Nyitra megye első emberét is adó Hlas azonban már visszafogottabban nyilatkozott a legkisebb koalíciós partner javaslatáról, mely ez ellenzék berkeiben sem avatott osztatlan sikert, hisz Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Eperjes és Kassa megyefőnöke is ellenzéki, illetve a besztercebányai párton kívüli.

A magyarokat nagyítóval kereshetnénk

A Magyar Szövetség is élesen tiltakozott a nemzetiek tervezete ellen. Gubík László pártelnök a párt múlt héten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: „egyetértenek a Szlovák Nemzeti Párttal abban, hogy a történelmi elrendezéshez kellene visszanyúlni, de számukra ez nem az 1960-as, kommunista modellt jelenti. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak Szlovákiának, hanem minden államnak akkor lehet sikeres a működése, akkor lesz megfelelő az ügyintézés, ha az illetékes szervek a lehető legközelebb lesznek az állampolgárokhoz.“ Gubík kifejtette, ha az SNS által tervezett modell zöld utat kapna, akkor a tervezett nyugati kerületben a magyarság 14 százalékot tenne ki, a középsőben 5,3 százaléknyit, míg a keletiben négy százalék alá csökkenne. Mindez ellehetetlenítené számunkra a megyei képviseletet.

Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke szerint nem elképzelhetetlen, hogy az intézkedéssel éppen ez lenne a cél. A sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a 2022-es megyei választásokon a Magyar Szövetség eredményei felülmúlták a várakozásokat, pedig a helyi és a megyei önkormányzati választást összevonták, így a részvétel a megszokottnál magasabb volt. „Minél nagyobb lesz a régió, annál nehezebb lesz a helyi érdekek képviselete. Ha az SNS változást szeretne elérni, azt nem teheti meg társadalmi egyeztetés nélkül” – mondta Pandy Péter.

Őry Péter, a párt alelnöke szerint nem telik el év, hogy valaki ne állna elő Szlovákia területi felosztásának módosításával. A politikus ezt a Loch Ness-i szörnyhöz hasonlította. „Mindenki beszél róla, de még senki sem látott elemzéseken nyugvó anyagot, mely esetleg jövőképet is vázolna. Hatástanulmányok nélkül pedig mindez üres frázisok puffogtatása” – jelentette ki az alelnök, aki szerint a Szlovák Nemzeti Párt csak csökkenő preferenciáit szeretné stabilizálni a javaslattal. Őry úgy látja, inkább a természetes régiókon alapuló közigazgatás irányába kellene elmozdulni.

A szlovákoknak másért nem tetszik

Igor Matovič korábbi miniszterelnök pártja, a Slovensko mozgalom sem lelkesedik Dankóék javaslatáért. Július Jakab, a párt frakcióvezető-helyettese szerint a javaslat olyan „populista kiabálás, mely nincs alátámasztva tényekkel és elemzésekkel”. Jakab szerint ezzel szeretnék elterelni a figyelmet „a jelenlegi botrányokról és a kormány alkalmatlanságáról”. „A megyék a pénzük nagy részét középiskolák és szociális otthonok fenntartására, utak karbantartására vagy egészségügyi ellátás bebiztosítására használják” – emlékeztet Jakab. Az ellenzéki politikus azt javasolta a kormánynak, inkább magukon takarékoskodjanak.

Richard Raši házelnök és Michal Kaliňák belügyi államtitkár (mindkettő Hlas-SD) az összevonás egy lényeges gazdasági vetületére hívták fel a figyelmet. Raši és Kaliňák közös állásfoglalásukban kijelentették, hogy a megyék számának csökkentése negatív hatással lehet a régiók fejlődésére, az önkormányzatok közti együttműködésre és az uniós források lehívására. Szerintük csak 2027 után, az újabb programozási időszakban kellene végrehajtani a közigazgatási reformot, hogy az minél kevésbé kockáztassa az uniós pénzeket.

„Nincs ellenünkre a hatékony közigazgatás, ha konstruktívan beszélünk a reformról és fontolóra vesszük az összes lehetséges hatását. Nem akarunk rendszertelen és elhamarkodott változtatásokat hozni” – fogalmazott a parlament elnöke.

A belügyi államtitkár szerint a közigazgatási reformot gondosan elő kell készíteni és tárgyalni kell róla az önkormányzatokkal is.

Robert Fico kormányára forró ősz vár: legfőbb feladatuk, hogy viszonylag szűkös időkeretben tető alá hozzák a 2026-os állami költségvetés-tervezetet. Ehhez a viharvert, megtépázott SNS támogatására is szükség lesz. A területi felosztási javaslat további sorsa ebben a kontextusban értelmezendő.      

KL

Kapcsolódó cikkeink:
Miben illetékes az önkormányzat?
Felszámolnák a Komáromi járást
Elutasítják a Komáromi járás megszüntetését
Megye vagy nem megye?