Az idei év eleje ismét megmutatta, mennyire súlyos gondok vannak az állattartás terén a Komáromi járásban. Alig néhány hét alatt harminc esetben kellett beavatkozniuk a hatóságoknak, és szinte minden alkalommal bebizonyosodott a szabálysértés. Az elmúlt napokban Szentpéteren és Gútán mentettek brutális körülmények között tartott, elhanyagolt kutyákat, miközben a szakemberek szerint mindez csak a felszín, a helyzet rendszerszintű és sürgős megoldásokat igényel.

Elhanyagolt kutyák Szentpéteren

Szentpéteren január végén egy családi házhoz riasztották az felügyelőket két kutya miatt. A helyszínen megállapították, hogy az állatokat nem megfelelő körülmények között tartották. „Az egyik szuka testének több részén kihullott a szőr, bőrbetegség jelei mutatkoztak, a megmaradt szőrzete pedig összecsomósodott” – ismertette MVDr. Milan Dudáš, a komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszeripari Hivatal (Regionálna veterinárna a pogravinová správa – RVPS) igazgatója. A tulajdonos azzal védekezett, hogy nem tudott a láncon tartás tilalmáról, pedig az ingatlan körbekerített volt, így nem lett volna szükség a kutyák megkötésére. A hatóság mindkét kutyát elkobozta, karanténállomásra szállította őket, a tulajdonost pedig eltiltották további társállatok tartásától. Az ügyet szabálysértési eljárás keretében vizsgálják, ugyanis Szlovákiában 2024. január 1-jétől tilos a kutyák láncon, kötélen, pórázon tartása vagy más eszközzel történő kikötése háztartásokban és tenyésztelepeken. Kivételt képeznek a veszélyesnek minősített kutyák, valamint a szolgálati és őrkutyák, de esetükben is biztosítani kell a napi szabad mozgást. A tilalom megszegése szabálysértésnek minősül, amelyért akár 300 eurós bírság is kiszabható. Emellett minden, Szlovákiában több mint 90 napig tartott kutyát kötelező nyilvántartásba venni.

Milan Dudáš megjegyezte, a társállatok tartásának körülményeivel a járásban szinte minden településén vannak gondok, jól tükrözik az országos helyzetet. „Tavaly 140 bejelentés érkezett hozzánk, és ezek mintegy 80 százalékában kénytelenek voltunk az állatokat elkobozni. A többi esetben a tulajdonosok figyelmét felhívtuk arra, min kell változtatniuk. Sajnos kevesen vagyunk, nehezen győzzük, miközben rengeteg időt visz el a jegyzőkönyvek elkészítése, az adminisztratív feladatok végzése, de igyekszünk időt fordítani az esetek utánkövetésére is. Készülünk Naszvadra és Ógyallára, de visszatérő problémákkal találkozunk Marcelházán is.” 

Milan Dudáš hozzátette, tisztában vannak azzal, az nem várható el, hogy azok, akik saját magukról sem tudnak megfelelően gondoskodni, az állataikról felelősen gondoskodjanak. 

Elképzelhetetlen körülmények 

A gútai Dankó Pista telepen történt eset még a tapasztalt állatvédőket számára is megrázó volt. Garay Anikó, az állatvédő Meseszép Polgári Társulás elnöke a téli fagyok idején naponta kétszer járt ki a városrészbe, hogy legalább száraztáppal segítse az ott élő kutyákat. „Egyik alkalommal egy fiú szólt, hogy a szemétdombon túl is van egy lakott rész, ahol egy kutya éhezik – idézte fel. – Amikor odaértem, már késő volt. Egy fiatal farkaskutya-keveréket találtam láncra kötve, de sajnos rajta már nem tudtam segíteni, a súlyosan alultáplált állat legyengült szervezete a nagy hidegben feladta a harcot.” Anikó azonnal értesítette a hatóságokat, majd – még a helyszíni szemle előtt – a városi rendőrséget is, akikkel, elmondása szerint, kiváló az együttműködésük. A bejelentést követően a komáromi állategészségügyi hivatal inspektorai is kivonultak a helyszínre.

Harminckilenc kutya a szegregátumban 

A hatósági ellenőrzés során kiderült, hogy nagyjából minden sarkon, viskóban és szemétkupac tetején van egy kutya.  A felügyelők összesen 39, viszonylag jó fizikai állapotban lévő kutyát vettek számba. Kapacitáshiány miatt azonban egyszerre nem tudták valamennyi helyzetét rendezni, ezért elsőként a leginkább veszélyeztetett 9 állatot szállították el. Köztük egy anyakutya három kölykével a Meseszép PT közbenjárásával menhelyre kerültek. Az elkobzott kutyák 45 napig az állam tulajdonában maradnak, sorsuk attól függ, jelentkezik‑e értük átvevő szervezet vagy örökbefogadó. „Bízunk benne, hogy igen – mondta Milan Dudáš. – A járás négy menhelyének munkatársai erejükön felül dolgoznak azon, hogy segítsenek az állatokon.” 

A civil állatvédők munkája nélkülözhetetlen. „Az állatorvosi számláink rendszerint az egekben vannak, mert nálunk minden bekerülő állat megkapja az esélyt a gyógyulásra – függetlenül attól, hogy baleset érte, beteg, vagy idős” – mondta Garay Anikó, aki saját otthonában jelenleg tizenkét kutyát és két macskát gondoz, akikre már végleges lakóként tekint. „Az állatmentők önmagukban nem tudják megoldani ezt a problémát – jelentette ki Anikó, átfogóbb megoldásra lenne szükség. Állami támogatásra, ivartalanítási programra és széleskörű felvilágosító kampányokra.”

Sterilizálási programot terveznek Gúta 

A kialakult helyzettel kapcsolatban Halász Béla, Gúta polgármestere elmondta, a városi rendőrség az elmúlt években rendszeresen fog be kóbor kutyákat. „A befogott állatokat a város chipelteti, pótoljuk az elmaradt kötelező oltásokat, a tulajdonosok pedig csak ezeknek a költségeknek a megtérítése után kaphatják vissza kutyájukat.” A számok is jól mutatják a probléma súlyát, mert míg 2022 végéig Gútán 815 hivatalosan bejelentett kutyát tartottak nyilván, addig 2025. december 31-ig ez a szám 1082-re emelkedett, ami 267-es növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan a városi rendőrség által befogott kóbor kutyák száma is évről évre nő: 2022-ben 43, 2023-ban 65, 2024-ben 76, míg 2025-ben már 79 állat elszállításáról kellett gondoskodni. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a chip nélküli kutyák esetében nem lehet megállapítani a tulajdonost, így bírság sem szabható ki rájuk. A polgármester szerint a problémák elsősorban a város egyes, szociálisan hátrányos helyzetű polgárok által lakott részein jelentkeznek, ahol a felelős állattartás még nemigazán vált általánossá. Halász Béla hangsúlyozta, hogy az önkormányzat hosszú távon a megelőzésben látja a megoldást. „Nagyszabású ivartalanítási program elindítását tervezzük, amelynek keretében a város finanszírozná a kutyák sterilizálását, hogy megelőzzük a nem kívánt szaporulatot – árulta el. –  Egészséges kutyák azonban Gútán nem kerülhet szóba. Szorosan együttműködünk a helyi állatvédőkkel, valamint a Vágsellyei Állatmenhellyel, és közösen igyekszünk minden egyes kutya sorsát megoldani.”

JN.