Újra fellángolt a vita a II. világháború után a felvidéki magyarság sorsát csaknem megpecsételő, vagyonvesztést és deportálást hozó Beneš-dekrétumok körül a Progresívne Slovensko komáromi látogatását követően.

A Michal Šimečka vezette ellenzéki párt a közelmúltban dél-szlovákiai “turnén” járt. Több, dunaszerdahelyi, komáromi és érsekújvári járásbeli településen is megfordultak. Ódor Lajos korábbi miniszterelnökkel egyebek mellett Gútán is találkozhattak szimpatizánsai. A pártelnök és Ivan Korčok volt külügyminiszter  és sikertelen köztársaságielnök-jelölt pedig egészen Kürtig jutott, ahol a szőlő aranyszínű sárgaságával is foglalkoztak.

A PS parlamenti frakciója pedig a Tiszti Pavilon dísztermében tartott kihelyezett frakcióülést. Az ülésen elfogadtak egy “Határozat Dél-Szlovákia jövőjéről” című,  hat pontból álló, régiófejlesztési és kisebbségi jogi terveket rögzítő dokumentumot. A PS a szlovák pártok közül elsőként ítélte el “a kollektív bűnösség elvének alkalmazását, amely a II. világháborút követő időszakban a magyarok csehszlovák állampolgárságuktól tömeges megfosztásához, kényszer áttelepítéséhez a cseh határvidékre és Magyarországra, valamint nemzetiségük megtagadására irányuló nyomás gyakorlásához vezetett”. Sőt, még ennél is tovább mentek, a dokumentum ötödik pontjának egyik alpontjában azt javasolják a kormánynak, fogadjon el „intézkedéseket annak biztosítására, hogy az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni”. A dokumentumban a fenti megállapítások szó szerint ebben a formában szerepelnek, azaz a dekrétumok eltörlését nem indítványozták.

Lenne megoldás, de…

Arra, hogy a beneši dekrétumokra hivatkozva a mai napig koboznak el földeket, erdőket, a Magyar Szövetség párt, és Bugár Viktor dunaszerdahelyi jogász hívta fel a figyelmet. Bugár szakértőként egy törvénytervezetet is kidolgozott arról, hogyan lehetne ezt a joggyakorlatot kivezetni a hazai politikából, ami jogtechnikailag egyszerűbb megoldásnak tűnhet, de azt követően, hogy a dekrétumok érvényességét 2007-ben a parlament újra megerősítette, látható, hogy annak a szlovák közgondolkodás részéről komoly akadályai lehetnek.

Zsigeri ellenállás a szlovák pártok részéről

Nem volt ez másként a PS komáromi határozatával kapcsolatban sem, noha, mint azt a pártelnök később hangsúlyozta, abban nem a dekrétumok eltörlését mondták ki. “A Progresívne Slovensko nem javasolta, és nem is fogja javasolni a Beneš-dekrétumok eltörlését, és semmilyen módon nem kérdőjelezi meg a szlovák történelmet – mondta. Majd hozzátette: – Egyebek mellett felszólítottuk a kormányt, hogy tegyen barátságos gesztusokat a szlovákiai magyarok felé, és az egyik az lehetne, hogy kijelenti, bár a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik, fontos betartani azt az elvet, hogy e rendelkezések alapján nem lehet most olyan döntéseket hozni, amelyek új jogállást teremtenek.” A szlovák politikai pártok túlnyomó része a korábban is megszokott módon, zsigerből reagált a liberális párt felhívására. Juraj Blanár külügyminiszter hivatalos állásfoglalásában azt hangsúlyozta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok jelenlegi állapota érték, és veszélyes a téma újranyitása. Elutasította a politikai játékokat, amelyek szerinte alááshatják a kétoldalú bizalmat, és világosan kérte a politikai szereplőket a felelősségteljes magatartásra.

Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke nyilvánosan felszólította a politikai szereplőket, köztük a PS-t, hogy „tegyék le” a Beneš-dekrétumok ügyét, mert szerinte az ilyen kezdeményezések csak feszültséget keltenek és a nemzeti konszenzust veszélyeztetik. Figyelmeztetett, hogy ha PS folytatja a témát, jogi elemzést végeznek, és szükség esetén a főügyészséghez fordulnak; jelezte, hogy a dekrétumok jogi státusát védeni fogják.

Provokációt emleget a kormány

Matúš Šutaj Eštok a Hlas-SD nevében is bírálta a PS javaslatát, arra figyelmeztetve, hogy a dekrétumok „napirendre vételével” komoly belpolitikai és diplomáciai kockázatokat vállalnak. Közlése szerint az intézkedés „Pandóra-szelencéje” lehet, amely egy sor jogi igényt és társadalmi feszültséget indíthat el, továbbá veszélyeztetheti a régió stabilitását. A pártelnökhöz Richard Raši házelnök is csatlakozott, aki úgy vélte, a téma napirendre tűzése precedenst teremthet, destabilizálhatja a kétoldalú kapcsolatokat és jogi bizonytalanságokat idézhet elő. Viliam Karas a Kereszténydemokrata Mozgalom részéről arra figyelmeztetett, hogy a történelmi sebek „feltépése” nem vezet megbékéléshez, hanem további társadalmi megosztottságot szül. Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminiszter a közösségi médiába feltöltött videójában azon aggódott, hogy mindenkinek magyarul fog kelleni tanulni. De Zoroslav Kollár új, Právo na pravdu nevű pártja is beszállt a nemzeti kórusba, élesen bírálta a PS álláspontját, és politikai dilettantizmusnak nevezte a javaslatot. A vitát végül kormányhatározattal zárták rövidre. “Figyelmeztetett, hogy a Beneš-dekrétumok a háború utáni rendezés részei voltak, jogi értelemben beépültek a rendszerekbe, és ezért a téma napirendre tűzése veszélyes, indokolatlan politikai provokáció” – mondta Robert Fico miniszterelnök a kormány múlt heti ülését követően, a kormán pedig újfent megerősítette azok érinthetetlenségét. 

Az ENSZ-hez fordult a Magyar Szövetség

Gubík László, a parlamenten kívüli Magyar Szövetség párt elnöke szerint a konszenzus, miszerint a dekrétumok „nem érinthetők”, alibistának tűnik, és a kisebbségek védelmében jogi megoldásokat kell keresni. Nyomatékosította: a dél-szlovákiai lakosság jogbiztonsága és a földtulajdon védelme elsődleges. A pártvezető hangsúlyozta, a dekrétumokra való hivatkozással a mai napig zajlanak földelkobzások, így a dekrétumoknak máig ható hatásuk van. „Ha egyes politikusoknál a magyar-szlovák barátság csak addig terjed, hogy nem lehet értelmes szakmai párbeszédet sem folytatni a 21. században is folyamatban lévő lopások leállításáról, akkor nekünk, felvidéki magyaroknak nagyon más az elképzelésünk a szövetségesi viszonyról” – fogalmazott.

A Magyar Szövetség ezért egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban. 

Nagy Dávid ügyvéd pedig a párt megbízásából az ENSZ-hez fordult. A világszervezet Kisebbségi Fórumának genfi ülésén Nagy arra az emberi jogokat sértő joggyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely a  Beneš-dekrétumok mai alkalmazásából fakad. Átadta Nicolas Levrat kisebbségi jelentéstevőnek azt a levelet, amelyben Gubík László többek között arra kéri, hogy az ügyben keresse meg a szlovák hatóságokat is. (kcr)