Peter Pellegrini köztársasági elnök a múlt szerdán aláírta a konszolidációs csomagot, miután hivatalában fogadta Robert Fico miniszterelnököt és Ladislav Kamenický pénzügyminisztert. A pénzügyminiszter által szeptember elején bejelentett, és a parlament által gyorsított eljárásban elfogadott, drákói megszorító intézkedésekről korábban a Delta hasábjain is beszámoltunk. Azonban annak hatásait nemcsak a pénztárcánkon, hanem közvetve is megérezzük majd.
A számos, munkavállalókat, egyéni vállalkozókat és cégeket egyaránt sújtó intézkedés mellett az állam a helyi és megyei önkormányzatokat is takarékosságra kényszeríti. Most, hogy már ismert az állami költségvetés-tervezet 2026-ra, és kiderült, milyen részt vállal magára az állam a mindenkit érintő spórolásból, több szakértő és az ellenzék is kijelentette, a konszolidációból az állam kisebb mértékben veszi ki a részét, mint ahogy a gazdasági élet szereplőit és az önkormányzatokat terheli.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke elmondta, az állami megszorító intézkedések Komárom költségvetését sem kímélik. „Fontos hangsúlyozni, hogy – szemben az állammal – az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozottnak kell lennie, tehát voltaképpen az önkormányzatok már korábban is konszolidáltak” – mondta.
A harmadik konszolidációs csomag egyik lényeges intézkedése, hogy az önkormányzatok részesedését a területén élők személyi jövedelemadójából a jelenlegi 55,1 százalékról 53 százalékra csökkenti. Ez a 2,1 százalékpont laikus szemmel, ránézésre nem tűnhet olyan soknak, de a számok nyelvére lefordítva, több százezer euróról van szó. Ekkora kiesést pedig nem lehet „a levegőből” pótolni.
A polgármester elmondása szerint a helyi költségvetésben az államtól érkező, „visszaosztott” személyi jövedelemadó szerepe meghatározó – Komáromban az elmúlt években a város költségvetése összességében 32–34 millió euró körül mozgott, amelyből mintegy 12–14 millió euró származott ebből a forrásból. Keszegh szerint ez a forrás ma körülbelül a bevételek negyvenegynéhány százalékát adja. „Ezen felül városi bevételek még a helyi adók, de ezek jóval kisebb részt tesznek ki, illetve vannak még a célirányosan érkező források, például az iskolák működtetésére érkező támogatások. Ezek felhasználása azonban kötött. Az önkormányzatok számára a mozgásteret tehát a személyi jövedelemadókból származó bevételek jelentik” – mondta. Az önkormányzatok számára további negatív tényező, hogy az az összeg, amelyből a visszaosztandó pénzt kiszámítják, egyrészt az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, másrészt most már az adóbónusszal is csökkentve van, tehát a kevesebb pénzt kisebb összegből számítják ki.
Ezt az intézkedést a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása és a Szlovákiai Városok Uniója nevű önkormányzati ernyőszervezetek is bírálták. Egyeztetéseket is folytattak a kormányzattal, de érdemi elmozdulást nem sikerült elérniük.
Keszegh Béla rámutatott, csak ennek az egy intézkedésnek a következtében Komárom mintegy 3-400 ezer eurótól esik el. Kifejtette, ha az állami újraelosztásból kevesebb jut a városnak, akkor a helyhatóság két úton reagálhat: vagy növeli a helyi adókat és díjakat, vagy csökkenti a szolgáltatások színvonalát. Mint mondta, adóemelést jelenleg nem terveznek Komáromban, így a kieső forrásokat jellemzően a közszolgáltatások visszafogásával lehetne csak pótolni. Ez pedig közvetlenül a lakosokat érinti.
Keszegh konkrét helyi példákat is hozott: a városházi dolgozók létszámát már korábban csökkentették, bizonyos pozíciókat redukáltak vagy megszüntettek. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Komárom már jelenleg is közelít a „működőképesség határához”: nincs sok visszalépési lehetőség, és egy újabb bevételkiesés akár a szolgáltatások érezhető romlást is eredményezheti.
A városvezetés ugyanakkor hangsúlyozza: fejlesztési projektek esetében, amelyek nagy részét uniós források fedezik, eddig viszonylag stabil a helyzet.
A polgármester szerint a konszolidációt párbeszéddel, átgondolt intézkedésekkel kellene végrehajtani, rendszerszintű lépésekre van szükség, nem pedig egyoldalú forráselvonásra. Úgy véli, a jelenlegi csomag – ahogy azt a helyi önkormányzati szövetségek is hangoztatják – rövid távon ugyan hatással lehet az állami deficit alakulására, de hosszabb távon a helyi közszolgáltatások gyengüléséhez, és végső soron a lakosság terheinek növekedéséhez vezethet. (kl)
