A lelkes olvasók mindig is kitartóan és szorgalmasan jártak a komáromi könyvtárba, de mások nem igen tették be a lábukat az épületbe; azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt miért. Miután 2020-ban Fabó Mária mérnök-tanár átvette a Szinnyei József Könyvtár vezetését, a helyzet gyökeresen megváltozott. A számos kulturális programnak köszönhetően az intézmény rövid időn belül a város egyik népszerű közösségi központjává vált. November elsején második ötéves ciklusát kezdi meg az intézmény élén.
Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a kezdetekkor, és milyen célokat tűzött ki maga elé a következő időszakra?
– Amikor 2020-ban kineveztek a posztra, rendkívül nehéz időszak vette kezdetét, hiszen előbb a Covid-járvány majd a főépület átépítése súlyosan érintette a könyvtár működését. A felújítás idején mintegy százezer könyv, valamint az alkalmazottak is öt különböző helyszínen, három iskolában, a Matica slovenská székházában, valamint a Nádor utcai épületünkben voltak elosztva, ami jelentősen megnehezítette a mindennapi működést. Miközben az egyik legfontosabb célom az volt, hogy egy erős, összetartó csapatot építsünk. Erre egészen 2023-ig, az Eötvös utcai főépület végleges átadásáig gyakorlatilag nem volt lehetőség. Az első adandó alkalom erre egy váratlan helyzetből adódott. Miután a felújított épületbe megérkeztek az új bútorok, amelyekre Nyitra megye nyújtott 60 ezer eurós támogatást, és nekifogtunk a könyvek felpakolásának, azzal szembesültünk, hogy a könyvespolcokban hat helyett csak öt polc volt. Így hová teszünk cca tízezer könyvet?! Végül a 152 könyvespolcot saját kezűleg szedtünk szét, és a polcok oldalán lévő dupla deszkákból pótoltuk a hiányzó elemeket. Óriási munka volt. Viszont volt egy váratlan pozitív hozadéka, ugyanis ekkor kezdődött meg a valódi csapatépítés, ami nagyon jól sikerült.
Mi volt a következő lépés?
– Célunk az volt, hogy a könyvtár bekerüljön a köztudatba, és valódi közösségi térré váljon. Ez sikerült, hiszen rendszeresen tartunk író-olvasó találkozókat, zenei rendezvényeket, tudományos előadásokat, valamint szenior- és gyermekfoglalkozásokat. A taglétszám alakulása is önmagáért beszél, míg a járvány idején 1300 tagunk volt, mára ez a szám közel 2500 – meghaladva a 2018-as, járvány előtti számot is. Ez jól mutatja, hogy sikerült visszaintegrálni a könyvtárat a helyi életbe.
Egy ilyen lendületes sikerszéria után merre lehet tovább fejlődni – milyen irányokat lát a következő öt évben?
– A következő öt évre nézve négy fő célterületet határoztam meg: a stabil anyagi háttér biztosítása, a személyi kérdések kezelése, az infrastrukturális fejlesztések, valamint a közösségi tér további erősítése. A kormány által bejelentett konszolidáció miatt a megyei és járási önkormányzatoknak szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat, így az anyagi háttér biztosítása várhatóan nehezebb lesz. Ezért a korábbinál is aktívabban kell pályázati forrásokat keresnünk. 2025-ben harminc pályázatot dolgoztunk ki, amelyeket módszertanos és marketinges kolléganőimmel koordinálunk, ezek közül huszonöt sikeres lett. A saját bevételek növelése szintén kulcsfontosságú számunkra, a beiratkozási és késedelmi díjak mellett a korszerűsített termeink bérbeadása is jelentős mértékben hozzájárul ehhez. Sajnos, már a rendezvényeinkre is kell egy minimális belépődíjat szednünk.
A könyvtár versenyképességének kulcsa, hogy minden olvasó megtalálja a számára érdekes, legfrissebb sikerkönyveket. A jövőre várható gazdasági megszorítások mennyiben befolyásolják majd a könyvállomány bővítését?
– Annyit már most lehet tudni, hogy 2026-tól a Művészeti Alap már nem biztosít támogatást könyvvásárlásra, ami komoly érvágást jelent számunkra. Idén még 5000 eurót kaptunk tőlük, emellett a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (KultMinor), a Bethlen Gábor Alap, a Márai Alapítvány, valamint a megye összesen további 13 ezer euróval támogatta a könyvbeszerzéseinket. Ennek köszönhetően közel 1300 könyvújdonságot tudtunk folyamatosan elérhetővé tenni olvasóink számára. Az olvasói igények figyelemmel kísérése kiemelten fontos számunkra. A könyvtárosok napi szinten jegyzik, milyen köteteket keresnek a látogatók, miközben folyamatosan követik a könyvpiac újdonságait és a könyváruházak sikerlistáit. Mindezt egyre nehezebb rugalmasan kezelni, hiszen a könyvek ára folyamatosan emelkedik. Ha nem sikerül újabb támogatókat bevonni, komoly nehézségekbe ütközhetünk az olvasói elvárások teljesítésében.
A Nádor utcai épület tudományos részlege mennyire kihasznált? Vannak ezzel a kapcsolatban fejlesztési tervei?
– A következő ötéves ciklusban egyik legfontosabb feladatomnak a Nádor utcai épület rekonstrukcióját tartom. Itt működik az ismeretterjesztő részlegünk, a regionális gyűjtemény, ahol a térség eseményeit iktatjuk, valamint a tanulószoba, amelyet kutatók és egyetemisták is előszeretettel használnak. A visszajelzések pozitívak, ami nagyban köszönhető annak, hogy rendkívül rátermett és lelkes kolléganők dolgoznak ezen a részlegen. A Nádor utcai épület egy gyönyörű műemlék, amelyen a könyvtár a múzeummal osztozik. Az állapota azonban komoly problémákat vet fel: penészesednek a falak, hullik a vakolat. Bár korábban önerőből kifestettük az épületet, a probléma sajnos újra jelentkezett. A helyreállításhoz jelentős anyagi forrásra lenne szükség, amit jelenleg nem tudunk biztosítani – ráadásul az is kérdéses, hogy fenntartónk, a megyei önkormányzat tud-e ebben segíteni. Az udvar ezzel szemben kiváló adottságokkal rendelkezik: nyári táborok, koncertek és közösségi események számára ideális helyszín lehetne.
Ha már az építkezéseknél tartunk, az azért sajnálatos, hogy a főépület átépítésekor nem gondoltak a mozgáskorlátozottakra, így a felső emeletre, ahol a különféle programokat tartják, nem tudnak feljutni.
– Tervben van egy külső lift kialakítása is. A projekt előkészítésére benyújtott pályázatunk már sikerrel járt, így a következő lépésben magára a kivitelezésre nyújtunk be újabb pályázatot. Bízom benne, hogy az is pozitív elbírálásban részesül. Mindemellett tervezzük egy kávézó-olvasóterasz kialakítását is. A szükséges építési engedélyt már megszereztük, és a megyével közösen kidolgozott pályázatunk támogatásából az épület környékét is szeretnénk parkosítani. Emellett a gyerekosztály fejlesztése is kiemelt célunk. Az ott működő olvasósarkot, ahol jelenleg a baba-mama klub is működik, szeretnénk egy mozgatható, modern kuckóvá alakítani, hogy minél sokoldalúbban és rugalmasabban ki tudjuk használni a teret. Folytatni szeretnénk közösségi tevékenységeinket, sőt, most új irányba is nyitunk. Mióta Laboda Róbert lett a Komáromi Regionális Művelődési Központ igazgatója, elindult egy ígéretes együttműködés. Első közös projektünk október közepén egy négynapos Jókai Fesztivál lesz. Mindezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy egy összetartó, egymást kiegészítő és támogató csapat dolgozik nálunk, szívvel-lélekkel, elhivatottan.
A fiatalok számára az informatikus könyvtáros szak nem igazán vonzó. Könnyű új csapattagokat találni?
– Az utánpótlás biztosítása komoly kihívást jelent, mivel ma már nehéz szakképzett könyvtárost találni. A jövőbeli munkatársak jó, ha legalább pedagógusi végzettséggel rendelkeznek, évente továbbképzéseken, konferenciákon vesznek részt. Ráadásul itt van a mesterséges intelligencia kérdése is. Sokan még mindig idegenkednek tőle, miközben egy könyvtárban rengeteg lehetőség rejlik használtában. Gondoljunk csak az automatikus könyvkeresésre, a gyengénlátók számára elérhető hangos információkra, vagy épp az iktatásra, ami rendkívül időigényes és monoton feladat. Ezekben mind hatékony segítséget nyújthat az MI, de természetesen ezt is tanulni kell.
Janković Nóra