Növekvő adó- és járulékterhek, kedvezőtlenebb feltételek a vállalkozóknak, kevesebb szabadnap, csökkenő munkanélküli segély, befagyasztott bérek az állami szférában. Egyebek mellett ezt is magával hozza Robert Fico negyedik kormányának immár harmadik konszolidációs csomagja, melyet a múlt héten, kurtán-furcsán lerövidített vitát követően fogadott el a törvényhozás.

Ladislav Kamenický pénzügyminiszter szeptember 9-én ismertette a koalíció hosszas tárgyalások után tető alá hozott, harmadik konszolidációs csomagját, melyet a következő napon már jóvá is hagyott a kormány, indítványozva, hogy a parlament gyorsított eljárásban tárgyalja. 

Csak felelevenítésként, pár sorban említsük meg, hogy az állami költségvetés rendbetételére irányuló első intézkedéscsomagot még a kormány hivatalba lépését követően, 2023 decemberében fogadta el a parlament, amely egyebek mellett bevezette az adólicencet a jogi személyeknek, megemelte az osztalékadót és a járulékokat, illetve szeptember 1-jét, az Alkotmány ünnepét törölte a munkaszüneti napok sorából, és megemelt egy sereg közigazgatási illetéket. A második csomagra talán még jobban emlékszünk, azt tavaly októberben fogadták el, ágazati különadókat vetve ki, megemelve az áfát és a szociális járulék kivetési alapját, bevezetve a tranzakciós adót, megdrágítva a sztrádajegyet. 

Kamenický 22 intézkedést ismertetett, melyektől összesen 2,7 milliárd eurós megtakarítást remél. Ebből 1,44 milliárdot hoznának a most elfogadott, a lakosságot és a gazdasági élet szereplőit érintő intézkedések, míg a fennmaradó 1,3 milliárdot az állam kiadásain spórolnák meg. Ezeket egyelőre nem tartalmazza a konszolidációs csomag, a részleteket a jövő évi állami költségvetés beterjesztése során ismerhetnénk meg.

Robert Fico kormányai nagyon szeretik a gyorsított eljárást, akkor is élnek vele, amikor az nem feltétlenül szükséges. A harmadik konszolidációs csomagot a kormány általi elfogadását követően két héten belül törvényerőre emelték, úgy, hogy a parlamenti vitát is kényszerűen lerövidítették. Második olvasatban még mintegy 40, a harmadik olvasatban 50 képviselő volt bejelentkezve a vitába, de a kormánytöbbség megszavazta a parlamenti vita lezárását, és 78 képviselővel elfogadta az intézkedéscsomagot. A koalíciós képviselők közül egyedül Ján Ferenčák (Hlas-SD) nem szavazta meg azt. Róbert Puci, a párt frakcióvezetője közölte, a képviselő elveszítette a bizalmukat.

Az elfogadott intézkedések értelmében idén egy, jövőre újabb két nappal többet dolgozunk. Az állami ünnep megtartása mellett tartósan eltörlik november 17. munkaszünetinap-jellegét, jövőre pedig, ideiglenesen, május 8. és szeptember 15. is munkanap lesz. Az egyházi ünnepek sorából eredetileg január 6., vízkereszt napjának munkaszüneti voltát szüntették volna meg, ezt módosították a vita során szeptember 15-ére. Ironikus módon éppen azon a napon, amikor Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter a Vatikánban járva átadta XIV. Leó pápának a Hétfájdalmú Szűzanya ikonját.

Az egészségbiztosítási járulékot megemelik egy százalékkal.

Az egyéni vállalkozók az intézkedéscsomag legnagyobb vesztesei. A kezdő vállalkozók az engedély kiváltását követően már a hatodik hónaptól fognak szociális járulékot fizetni, eddig ennek fizetését több mint egy évig is ki tudták tolni.

Megemelik a járulékszámítás alapját képező kivetési alapot, a jelenlegi 50-ről 60 százalékra. Így a legkisebb fizethető szociális járulék 303, az egészségügyi pedig 121 euróra ugrik meg. A kettő együtt 80 euróval több, mint a jelenlegi.

Ha a gépjárműveket a vállalkozó magáncélra is használja, az áfának a jelenlegi 80 helyett csak az 50 százalékát igényelheti vissza, illetve az üzemben tartási és karbantartási költségeknek is csak az 50 százalékát érvényesítheti kiadásként. A teljes összeget csak akkor írhatja le, ha az adóhivatalnak tételesen igazolja, hogy az autót kizárólag a cége céljaira használja. Olyan vállalkozó pedig nincs, aki egyszer sem volt a cégkocsival a gyerekért az óvodában. 

A Smer a legstabilabb szavazóbázisát jelentő nyugdíjasokhoz óvatosan nyúlt. A konszolidáció a nyugdíjakat nem érintette, ám a 13. havi nyugdíjakat a jelenlegi, 667 eurós szinten befagyasztották három évre. 

Munkanélkülinek lenni úgy általában nem jó, de ezentúl még rosszabb lesz: míg eleddig hat hónapon át a fizetés felét folyósították, ezentúl ez az összeg csak az első három hónapban jár majd, innentől havi 10 százalékkal csökkentik, az utolsó hónapban tehát már csak 20 százalék fog járni. 

A jövő évtől befagyasztják a közszférában dolgozók béreit. Az intézkedés – mely alól kivételt csak a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók kaptak – ellen a rendőrök és a tűzoltók már tüntettek is a parlament előtt.

Húsvét hétfőn, május 1-jén és augusztus 29-én feloldották a boltzárat. Így a kereskedelemben dolgozók csak december 24-én déltől, a két karácsonyi ünnepnapon,  újév napján, nagypénteken és húsvét vasárnap maradhatnak otthon. 

A konszolidáció érinti a nem életbiztosítás típusú biztosításokat is, melyek adótartalmát 8-ról 10 százalékra emelik. Ilyen például a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása is, tehát az intézkedés minden gépjármű-tulajdonos magánszemélyt és céget érint. A magasabb só- és cukortartalmú élelmiszerek áfáját 19-ről 23 százalékra emelik.

A magasabb jövedelmű alkalmazottak számára újabb személyijövedelemadó-sávokat vezetnek be. 

A munkavállaló megbetegedése esetén a táppénzt az eddig első tíz nap helyett az első 14 napon fogja fizetni a munkaadó, csak ezt követően folyósítja a Szociális Biztosító. 

A hazárdjátékok adóját 3 százalékkal megemelik, 27-ről 30-ra. Megdrágul az építkezés is, a homokra, kavicsra, kőre tonnánkénti 1,35 eurós adót vetnek ki. 

Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a parlamenti vita során folyamatosan arra hivatkozott, hogy a megszorításokra az előző kormányok felelőtlen gazdálkodása miatt volt szükség. Az ellenzéki pártok „népnyúzó” konszolidációról beszéltek, véleményük szerint a hiányzó pénzeket más területekről kellett volna behozni, ám a vitában jobbára csak általánosságokat fogalmaztak meg. (KL)