A Duna ölelésében megbúvó, festői Karva község is benevezett az Év faluja országos versenybe, amelyet a környezetvédelmi minisztérium 13. alkalommal hirdetett meg. A kétévente megrendezett rangos megmérettetés idén megújult formában kínál lehetőséget a hazai településeknek, hogy bemutassák kincseiket, és felhívják a figyelmet a vidéki turizmusban rejlő hatalmas potenciálra. Karva pedig nemcsak megfelel a kritériumoknak, hanem valósággal megtestesíti mindazt, amit a cím képvisel.

„Községünk hosszú távon, rendszerszintű megközelítéssel törekszik egy egységes és átgondolt arculat kialakítására – hangsúlyozta Duka Gábor, Karva polgármestere, aki évtizedek óta azon dolgozik, hogy a községből turisztikailag virágzó települést hozzon létre. – Ez az arculat tükrözi a lakosság igényeit, miközben tiszteletben tartja a térség természeti és kulturális értékeit. Legfőbb célunk a kiegyensúlyozott, átfogó fejlődés, amelyben minden új megoldás az előzőekhez illeszkedik, és szervesen beépül a település hosszú távú koncepciójába.” A fejlesztések során kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, alacsony energiaigényű technológiák, megújuló energiaforrások és környezetbarát anyagok alkalmazása jellemzi az építkezéseket. Az egységes építészeti irányvonal megőrzését Karva egyetlen szakemberre bízza: Smidt Tamás építész tervei garantálják az esztétikai összhangját, és a település fejlődésének folytonosságát.

Karva közvetlen Duna-parti fekvése nemcsak egyedülálló vonzerőt biztosít, de komoly turisztikai értéket is képvisel. Nem véletlen, hogy a község parti része a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet része, melynek gazdag élővilága önmagában is felér egy természeti csodával. Évszázadok óta működik itt komphajózás, összekötve a Duna két a partját. Ráadásul itt halad el az Eurovelo 6 kerékpárút, ami a kerékpáros turisták paradicsomává teszi a települést.

A Duna Korzón álló, 16 m magas impozáns kilátótoronyról páratlan kilátás nyílik a folyóra és a környező tájra. Itt található a Danubium Látogatóközpont is, ahol interaktív módon ismerkedhetünk meg a Duna történetével és élővilágával. A közelben áll a Lourdes-i Szűz Mária kápolna, mely szakrális nyugalmat áraszt. A természet szerelmeseinek kihagyhatatlan élmény a tanösvény, amely 1,5 kilométeres szakaszon mutatja be a Duna-part látványosságait, tíz táblán keresztül mesélve „Fekete erdőtől a Fekete tengerig”. Az aktív kikapcsolódásról modern játszótér, pihenőzóna, kerékpáros szervizpont és egy gyorsbüfé is gondoskodik. Sőt, a Duna Mozi névre keresztelt közösségi tér is várja a kikapcsolódni vágyókat.

A polgármester elmondta, hogy Karva hagyományosan mezőgazdasági jellegű település, ami máig áthatja a mindennapjait. A község szoros együttműködésben áll a helyi gazdálkodókkal. A Bottka család 180 hektáros biofarmja és Varga Géza almatermesztése, ahol ízletes almalevek és más termékek készülnek, mind a fenntartható gazdálkodás élő példái. Ezek a gazdaságok adtak lendületet Karva havonta megrendezésre kerülő „slow food” piacának, amely 2023 júliusa óta igazi közösségi eseménnyé vált. Itt találkozik a helyi termelő a vásárlóval, bemutatva a térség gasztronómiai kincseit és támogatva az egészséges életmódot. A Bottka farm ráadásul sátorozási és lakókocsizási lehetőséget is kínál, igazi vidéki élményt nyújtva. Karva a „kastélyok községeként” is ismert, négy kastély és két kúria őrzi a múlt emlékeit. A község központjában valaha szeméttelep állt, mely helyén ma egy mesepark épül, amelynek 80%-a már elkészült, és hamarosan a gyerekek kedvencévé válhat. Nem szabad elfeledkezni a község egyik legfontosabb nemzeti kulturális műemlékéről sem, a Boldogságos Szűz Mária templomról, amelynek története egészen a 13. századig nyúlik vissza. Az első írásos említés 1228-ból származik, ami már akkoriban is a templom közösség számára betöltött jelentőségét mutatja.

„Lokálpatrióták vagyunk. Szeretjük a községünket, és mindent megteszünk azért, hogy itt jó legyen élni. Másik vezérelvünk viszont, hogy ’Karva élni akar’, mint egy modern, de értékeiben mélyen gyökerező község” – zárta gondolatait Duka Gábor, remélve, hogy az Év faluja versenyben való részvétel is fellendíti a község iránti érdeklődést.               

Ősszel derül ki az eredmény

Idén 28 település nevezett be a versenybe, ami az indulás óta az eddigi legmagasabb szám. 21 falu első alkalommal kapcsolódik be, a legtöbb (5) Nyitra megyéből. A Komáromi járásból Karva egyedüliként nevezett. Az Év faluja elismerés mellett több különdíjat is kiosztanak, ilyen a Falu, mint partner, mint jó gazda, mint ékszerdoboz és, mint festői környezet. A környezetvédelmi minisztérium és a fő támogató, a COOP Jednota is odaítél egy-egy különdíjat. A falvakat megszabott kritériumok szerint szakmai bizottság értékeli, az eredményhirdetés szeptemberben várható. A fődíjjal 15 ezer euró pénzügyi támogatás is jár, és a győztes nevezhet az Európai Falumegújítási Díj 2026-os évfolyamába.

JN.