Komárom. A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken zajló oktatás jövőjéről folytatott megbeszélést múlt hétfőn a Tiszti Pavilonban Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a Városok Uniója, a Magyar Szövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Selye János Egyetem és más szakmai szervezetek képviselőivel. A szakmai kerekasztal összehívásának szükségességét Keszegh Béla, Komárom polgármestere vetette fel a miniszter április eleji komáromi látogatásakor.
A mintegy háromórás tanácskozást követő sajtótájékoztatón Keszegh Béla – aki egyben a Városok Uniójának alelnöke – először is köszönetet mondott a miniszternek, hogy ígéretéhez híven életre hívta a kerekasztal-beszélgetést, amely során számos érzékeny téma szóba került. Rámutatott, a csökkenő születési adatok ismeretében – amely fokozottan érintik az ország déli régióit –határozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy az rendszer finanszírozható legyen, és, ami még fontosabb, minőségi oktatást tudjanak nyújtani iskoláink. A változtatásokat azonban érzékenyen kell véghez vinni, különös tekintettel a nemzetiségi oktatás specifikumaira, ahol pozitív diszkriminációra van szükség. Olyan kérdések is felmerültek, mint a magán-, illetve egyházi fenntartású iskolák szerepe a közoktatásban.
Nem cél az iskolabezárás
Tomáš Drucker – aki apró gesztusként magyarul is köszöntötte a jelenlévőket – igen konstruktívnak értékelte a találkozót, hiszen több aspektusból – a fenntartók, pedagógusok, szakmai szervezetek, egyetem – tudták körüljárni a problémakört. Miután 2024-ben a minisztérium meghirdette a középiskolai hálózat optimalizációját, most az alapiskolákon a sor. A miniszter úgy fogalmazott, az a cél, hogy minden gyerek minőségi oktatásban részesüljön, a függetlenül attól, az milyen nyelven történik. A nemzetiségi iskolák, térségünkben jellemzően magyar iskolák azonban, a kedvezőtlen demográfiai helyzet miatt sok esetben gazdasági problémákkal küzdenek; hozzátette ugyanakkor, hogy országszerte számos szlovák nyelvű iskola is egzisztenciális gondokkal küzd. A kis létszámú iskolák kapcsán kitért arra a minisztérium által végzett elemzésre, miszerint 100 milliós eurós támogatásuk nem hozta meg a kívánt eredményt: az 50 főnél alacsonyabb létszámú iskolákban járó 15 éves diákok matematika- és szlováktudása 33 százalékkal elmarad azon diáktársaikétól, akik nagyon intézményekben tanulnak. Szlovákiában több mint 450 iskola működik 50-nél kevesebb diákkal, köztük vannak teljes szervezettségűek is, és 900 intézményben van 150 diáknál kevesebb, ami ugyancsak elmarad a minisztérium által „alapnak” tekintett 250 főtől.
Mindezek ellenére a tárcavezető szerint nem céljuk iskolák bezárása, de minden oktatásba fektetett euró a lehető legjobban hasznosuljon. Ezért a most készülő törvényi változásokkal a kisiskolák finanszírozásán is változtatni fognak; a változások 2030-tól lépnének életbe. Drucker elmondta, több megoldási lehetőség is kínálkozik, például több iskola egyesülése, miközben fizikailag megmaradnak, klaszterek, vagy kihelyezett tagozatok létrehozása, iskolabusz-hálózat bővítése.
A miniszter beszélt a magyar nemzetiségű gyerekek szlovák nyelvű oktatásáról is, elismerve, nem várható el egy kizárólag magyar közegben nevelkedő magyar anyanyelvű gyerektől, hogy anyanyelvként tanulja a szlovákot. Ezért azt idegen nyelvként kell oktatni, a változás pedig a szlovák érettségi vizsgát is érinteni fogja. Meglátása szerint az ország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a magyar diákok azért menjenek Magyarországra továbbtanulni, mert rossz tanítási módszer miatt hiányos a szlovák nyelvtudásuk.
A Magyar Szövetség javaslatcsomagja
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke is, aki a párt többlépcsős oktatási javaslatcsomagját ismertette. Megjegyezte, a közösségünk megmaradása számára stratégiai kérdés a magyar nyelvű közoktatás. A kedvezőtlen demográfia a magyar iskolákat sokkal érzékenyebben érinti, mint a többségi szlovák oktatási intézményeket. A vegyesen lakott területeken az óvodáknak és a kisiskoláknak a nevelésen és az oktatáson túl az identitásmegőrzésben is kulcsszerepük van. Javaslatcsomagukat négy pontban foglalta össze: az oktatási minisztérium magyar főosztályának a megerősítése, nemzetiségi iskolahivatal létrehozása, nemzetiségi oktatási intézményhálózat kialakítása, valamint fenntartói jogkörökkel rendelkező nemzetiségi tanács felállítása.
Figyelembe venni a helyi sajátosságokat
Vörös Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke a találkozót követően lapunk kérdésére elmondta, pozitívan értékelték, hogy megvalósult egy ilyen szakmai kerekasztal, ahol minden érintett fél kifejthette véleményét, a tárcavezető pedig nyitott volt meghallgatni azokat. Rámutattak a nemzetiségi oktatás és külön a kisiskolák specifikumaira, arra kérve a minisztert, hogy vegyék azokat figyelembe a törvényalkotás során. Az időzítés is megfelelő volt, hiszen július 11-ig lehetett véleményezni a készülő oktatási törvények tervezetét, így észrevételeiket – még írásbeli benyújtásuk előtt – személyesen is el tudták mondani a találkozón. „Nagyon érzékeny kérdésről van szó, hiszen senki nem szeretné, ha lakóhelyén megszűnne az iskola. Többféle megoldási javaslat lehetséges, ezekről a tárcavezető is beszélt, de a helyi sajátosságoknak, a helyi igényeknek megfelelően kell majd kiválasztani a legelfogadhatóbbat. Ebbe a folyamatba be kell vonni minden érintettet, a fenntartót, azaz az önkormányzatot, a szülőket, a pedagógusokat, hogy közösen hozzák majd meg a döntést” – mondta Vörös Mária.
(vkm)