Régió. Jövőre átépítik a „halálút” talán legveszélyesebb szakaszát, megszüntetik a lohóti útszűkületet. Két kisebb híd felújítása is tervben van. Amíg azonban a magyar közösségnek, illetve a déli régióknak nem lesz képviselete a parlamentben, nem lehet komoly útfejlesztésre számítani régiónkban, mivel ezekben állami szinten születnek döntések és a kormányt nem érdeklik – hangzott el a Magyar Szövetség megyei képviselői, azaz Andruskó Imre, Becse Norbert és Orosz Örs múlt heti sajtótájékoztatóján.

Becse Norbert megyei képviselő, a Magyar Szövetség komáromi járási elnöke a június eleji, immár 5 halálos áldozatot követelő közlekedési baleset kapcsán járásunk közlekedési gondjairól, a tervben lévő útfejlesztésekről is beszélt. Rámutatott, régiónk útjai főként azóta túlterheltek, hogy a Monostori hidat átadták – azóta megduplázódott az áthaladó teherforgalom a Komárom – Gúta – Vágsellye útszakaszon, de az egész régióban. Elhangzott, 20 év alatt megduplázódott a gépjárművek száma mind járási, mind megyei szinten.

A politikus egy jó hírről számolt be: jövőre – 2026 tavaszán – elkezdődhet a lohóti útszűkület felszámolása, így az egyik legveszélyesebb pont belátható időn belül megszűnik, ami biztosan hozzájárul a szakasz biztonságának növeléséhez.

A lohóti hídnál ugyanis gyakorlatilag egy sávra szűkül az úttest. Ennek a problémának a gyors megoldását hátráltatták az út melletti telkek rendezetlen tulajdonviszonyai, részben ez volt az oka annak, hogy a pár évvel ezelőtti útfelújításkor a szűkületet nem szüntették meg. Becse Norbert elmondta, most viszont már elkezdődött az engedélyeztetési folyamat, a lohóti szakaszt kétsávossá szélesítik.

Mint mondta, két további útfejlesztés is tervben van: a Nagyszigetnél lévő hidat 250 ezer eurós büdzsével újítják fel, illetve a katasztrofális állapotban lévő csergői híd is felújításra kerül – utóbbi esetben a projektdokumentáció készítése van napirenden.

A Magyar Szövetség képviselője egyrészt hangsúlyozta, a június eleji baleset nem az út rossz műszaki állapota miatt következett be, másrészt arra is rámutatott, sok évtizedig elhanyagolták járásunk útjait, ami különösen a hidak esetében szembetűnő, melyeknél 50-60 éve nem történtek számottevő felújítások. Becse Norbert szerint szemmel látható javulás azóta tapasztalható a közúti infrastruktúra karbantartása terén – legalábbis a megyei fenntartású utak és hidak esetében –, amióta a Magyar Szövetségnek (illetve korábban az MKP-nak) van a legerősebb frakciója a megyei közgyűlésben. Tételesen felsorolta, hogy az utóbbi években mennyiért és milyen útfejlesztéseket hajtott végre a megye a Komáromi járásban – 2017 óta több mint 9 milliót fordítottak az utak biztonságosabbá tételére. Ugyanakkor több évtizedes lemaradást kellene behozni, amihez sok pénz kell, és nem megy varázsütésre. Megjegyezte, Nyitra Megye Önkormányzatához 1500 kilométernyi harmadosztályú, valamint több mint 500 kilométernyi másodosztályú út kezelése tartozik – ezekről a megyei útkarbantartó vállalat gondoskodik.

Rávilágított, az R7-es gyorsforgalmi út meghosszabbítása – jelenleg Pozsonytól Egyházgelléig van megépítve – ugyan szerepel a kormány fejlesztési terveiben, ám csak a lista 81. helyén, vagyis valamikor 2030 után kerülhet sorra jelen állás szerint. Ha viszont megépül például Nagysurányig – akár kínai PPP-beruházással –, a Monostori hidat is rá kellene kötni, amihez mindössze 25 kilométernyi útszakasz megépítésére lenne szükség.

Szót ejtett az R8-as észak-déli gyorsforgalmi útról is, aminek megépítését 2019-ben elvetette a minisztérium, ám jelenleg is szerepel a megye közútfejlesztési tervében. Ennek lehet része, kiinduló szakasza a komáromi elkerülő út is, ám a megvalósulás valószínűleg évtizedekben mérhető.

Orosz Örs megyei és városi képviselő az elhangzottak kapcsán rámutatott, mivel a főutak állami kezelésben vannak, csakis állami szerepvállalás mellett lehet ezeket felújítani, illetve új gyorsforgalmi utakat építeni – és akkor még a magas költségeket nem is említettük, amit egy megyei önkormányzat a jelen helyzetben nem tudna bevállalni. „A legutóbbi parlamenti választások előtt nem véletlenül kampányoltunk a komáromi elkerülő út megépítésével. Ez országos hatáskör” – jelentette ki, hozzátéve, a pozsonyi kormányokat láthatóan nem érdekli a déli úthálózat fejlesztése, ahogy az sem, hogy a megyei fenntartású utakon hány ember hal meg. „Hiába igyekeztünk, és költöttünk el a megyén 9 millió eurót csak a Komárom – Vágsellye szakasz felújítására, és hiába kezdjük el felújítani a Gúta környékén lévő hidakat: a főutak forgalmának irányítását, a nagy állami beruházásokat csak állami szinten lehet befolyásolni. Ehhez parlamenti képviseletre van szükség” – hangsúlyozta Orosz Örs.

Amíg a Magyar Szövetség nem kerül a parlamentbe, addig nem képes hatékonyan képviselni a déli régiók érdekeit, és addig nem is lesz politikai akarat a déli úthálózat nagymértékű fejlesztésére. „Hogy ezt elérjük, ahhoz Önökre is szükség lesz” – fordult a potenciális választókhoz a megyei és városi képviselő. Andruskó Imre egyetértett az elhangzottakkal, egyúttal határozottan visszautasította azokat a hangokat, melyek őket, megyei képviselőket teszik felelőssé a halálos tragédiáért.

Már 5 halottja van a balesetnek

Múlt héten elhunyt annak a tragikus kimenetelű balesetnek az egyik súlyos sérültje, amelyik még június elején történt a Keszegfalva-Gúta közti II/573-as úton. A balesetet vélhetően egy csehországi bejegyzésű furgon okozta, amely áttért a szemközti sávba és egy munkásokat szállító minibusszal ütközött, amelyik az árokba borult. A furgonba aztán belehajtott egy utánfutós teherautó, majd mindkét jármű kigyulladt. A helyszínen négyen veszítették életüket, egy ekeli pár, egy megyercsi nő, valamint a furgon sofőrje, kilencen pedig súlyosan megsérültek. A baleset újabb áldozata egy 40 éves, magyarországi illetőségű, Nagykeszin élő férfi, aki szintén a minibuszban utazott gútai munkahelyére, párjával együtt.

csá

Kapcsolódó cikkeink:
Biztonsági intézkedéseket és útfejlesztést követelnek
Kitiltanák a kamionokat a halálútról